A futballvilág egyik legnívósabb díjátadóját, az Aranylabda-gálát hétfő este tartották Párizsban, ahol 2024 legjobb játékosai, csapatai és edzői vehették át a nekik járó elismerést. A spanyol futball számára igen sikeresnek bizonyult az este, ugyanis a válogatott labdarúgó és a Manchester City középpályása, Rodri megnyerte élete első Aranylabdáját. A nők közül az FC Barcelona középpályása, Aitana Bonmatí pedig zsinórban másodjára zsebelte be az elismerést.
„Nagyon hálás vagyok, hogy újra itt lehetek, és ismét megnyerhetem ezt a díjat. Persze ez nem egyéni teljesítmény, hiszen egy csapatról van szó. Nagy szerencsém van, hogy mindennap ezekkel a csodás játékosokkal játszhatok együtt. Nekik köszönhetem, hogy most én lettem a legjobb játékos” – mondta Aitana Bonmatí az Aranylabda-gálán. A díjat az Oscar- és Golden Globe-díjas színésznő, Natalie Portman adta át.
„Gratulálok a második győzelmedhez! Rendkívüli, amit az elmúlt két évben elértél, sokunk számára hős vagy!” – idézte a CNN a színésznőt, aki arra bátorította a nézőket, hogy támogassák a női labdarúgást.
2018-ban volt az első alkalom, hogy női labdarúgók is átvehették az Aranylabdát
A Ballon d’Or, vagyis az Aranylabda az európai labdarúgás egyéni trófeája. A díjat 1956-ban alapította egy francia futballszaklap, a France Football négy újságíró kezdeményezése után. Régebben az UEFA tagállamainak egy-egy szakújságírója szavazhatott a legjobb játékos kilétére. 2010-ben a díjat összevonták a FIFA év játékosa díjjal, azonban hat évvel később bejelentették, hogy a szaklap ismét önállóan adja át a díjat. A győztes nevét még év vége előtt ismertetik, a sportolókra pedig ismét csak európai újságírók szavazhatnak.
Habár az Aranylabda közel 70 éves múlttal rendelkezik, 2018-ban volt az első alkalom a díj történetében, hogy a legjobb női focistának is kiosztották a trófeát. Az első díjazott a norvég Ada Hegeberg lett, akit már a díj átvételekor szexista megjegyzéssel illettek.
Nem csoda, hogy az eset nagy felháborodást váltott ki, még Andy Murray teniszező is megszólalt, aki azt mondta, hogy a reakciók újra azt mutatják, hogy a szexizmus még mindig jelen van a sportban.
2022-ben a Barcelona csapatkapitánya, Alexia Putellas lett az első női labdarúgó, aki két egymást követő évben is átvehette a díjat. Őt követte a 26 éves Aitana Bonmatí, aki Alexiához hasonlóan szintén második alkalommal kapta meg a trófeát.
Aitana Bonmatínak már a neve is a nemi egyenjogúságot képviseli
Aitana Bonmatí nevének története már önmagában is érdekes, ugyanis szülei felvették a harcot a spanyol névadási szokásokkal. Aitana Rosa Bonmati Guidonet és Vicent Conca i Ferras egyetlen gyermeke. Akkoriban a spanyol törvények értelmében kizárólag csak az édesapa vezetéknevét viselhették a gyerekek, azonban a házaspár hajthatatlan volt, és mindent megtett azért, hogy ezen változtassanak.
Édesanyja egyedülálló szülőként jegyezte be magát – mivel csak így volt lehetőség a névváltoztatásra –, így a sportolót kétéves koráig Aitana Bonmatí Guidonet néven ismerték. Ez idő alatt a szülei kampányoltak, az ügyet pedig a parlament elé vitték a változás érdekében. A törvényt végül 1999 végén módosították, 2000 elején pedig az ország jogszabályai közé iktatták. A változást követően az elsők között volt, aki hivatalosan fel tudta venni édesapja és édesanyja vezetéknevét is.
Köszönöm a szüleimnek, Rosának és Vicentnek. Azért küzdöttetek, hogy megváltoztassátok a spanyol névadási normát, és ez sikerült is. Ezt a harcot és kitartást a véremben hordozom
– mondta a 2023-as Aranylabda-gálán.
Az iskolai focipályától az Aranylabdáig
A középpályás kezdetben nem a futball, hanem a kosárlabda világában kezdte sportolói pályafutását. Mindössze hétéves volt, amikor az iskolai játszótéren megismerkedett a focilabdával, azóta pedig semmi és senki nem tudta eltántorítani attól, hogy megvalósítsa álmát. Édesapja elmondása szerint már kicsiként is imádott versenyezni, ráadásul elég nagy önkritikával rendelkezett. Azt mondta, kezdetben félt attól, hogy lánya nem fogja élvezni a játékot, mivel túlságosan arra koncentrált, hogy minden alkalommal többet érjen el. Ezt később a labdarúgó is megerősítette, amikor úgy nyilatkozott, hogy „soha nem elégedett azzal, amit csinál, mivel mindig többet szeretne”. Aitana Bonmatí szerint a futball iránti szeretete egyfajta veleszületett adottság.
Az iskolában kezdtem el játszani a fiúkkal, mivel akkoriban még nem játszottak lányok. Azt mondanám, hogy ez egy veleszületett dolog volt, hiszen a családomban nem a futballért éltünk, de a vágy, hogy játszhassak, már születésem óta bennem volt.
A kislány kezdetben csak az iskola területén futballozott, nem sokkal később pedig megkérte szüleit, hogy írassák be a város focicsapatába, a Club Deportiu Ribesbe. Elmondása szerint „ő volt az egyetlen lány a csapatban”.
„Négy-öt évig voltam ott, majd egy másik csapathoz, a Club de Futbol Cubelleshez mentem. Az ott töltött évek alatt én voltam az egyetlen lány a csapatban. Katalóniában azonban van egy olyan szabály, hogy 14-15 évesen már nem játszhatsz vegyes csapatban, így abba kellett hagynom a fiúkkal való játékot. Szerencsém volt, hogy a Barcelona éppen akkor szerződtetett.”
Az egyenlőtlen körülmények miatt hajnali egykor ért haza az edzésekről
Aitana azon kevés játékos közé tartozik, akinek volt lehetősége álmai csapatába igazolni. Ez az átállás azonban közel sem volt egyszerű. A játékos évekig csak fiúkkal játszott, így nehéz volt megszoknia az egyenlő erőviszonyokat. Elmondása szerint a fiúkkal mindig távolságot tartott, ráadásul nem mindig fogadták jól, hogy a csapatban szerepel egy lány is, aki ugyanolyan jól, olykor pedig még jobban is játszik, mint néhány társa.
„Az első néhány év nem volt könnyű. Egyenlőbb volt, de nehéz éveken mentünk keresztül. Az általános életkörülményeink rosszabbak voltak, a labdarúgásban pedig még inkább.”
A különbségek közé tartozott például, hogy akkoriban a lányok ifjúsági tagozatának nem volt külön bentlakásos létesítménye, így az edzésekre tömegközlekedéssel két órát kellett utaznia. Aitana azt mondja, hogy pályafutása kezdetén nem igazán látta a célt, hiszen akkoriban még nem volt profi női futball. Az eredeti terve ezért az volt, hogy néhány év eltelte után egyetemre megy. Négy-öt évig nem sikerült feljebb jutnia a ranglétrán, azonban később behívták az első csapatba.
Emlékszem, hogy apával mindig tömegközlekedéssel indultunk el az edzésről, és gyakran hajnali egykor értünk haza. Mindig rohannom kellett az edzés után, különben lekéstük volna az utolsó vonatot. Még zuhanyozni sem tudtam az edzőpályán. Voltak nehéz évek, de a rugalmasság meghozta gyümölcsét
– emlékezett vissza, majd azt is hozzátette, hogy sikerei a hozzáállásának köszönhető.
„A tehetség és a kemény munka egy dolog, de az áldozatkészség, a kitartás és a küzdelem nélkül nem lennék az, aki ma vagyok.”
Nap mint nap tesz azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a fiúknak és a lányoknak
A sportoló szerencsésnek érzi magát, hogy megélhette a női futball fejlődését, azonban elmondása szerint még közel sincs vége, hiszen sok mindenben kell fejlődni, azonban szerencsére az elmúlt évek során gyökeresen megváltoztak a körülmények.
„Minden elismerésem a Barcelonáé, mivel egyedülálló és úttörő volt. Valóban támogattak minket, és hittek abban, hogy profi labdarúgók lehetünk. Ennek köszönhetően minden eszközt biztosítottak. Nekünk, játékosoknak lehetőségünk volt a legjobb körülmények között fejlődni. Ez nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt.”
A játékos a Johan Cruyff Alapítvány nagykövete. 2021-ben ő volt az első nő, aki használhatta a „Cruyff-pályát”, az alapítvány szabadon hozzáférhető kispályáját arra, hogy népszerűsítse a sportot a gyerekek és a fiatalok körében.
„Hiszem, hogy a nemek közötti és a társadalmi egyenlőségre való törekvés a családomban is jelen van, éppen ezért büszke vagyok arra, hogy a szüleim ezeket az értékeket belém nevelték. Nem szeretek hallgatni és csendben állni az igazságtalanságok előtt.”