Magyarországon a felnőtt lakosság körében gyakori anyagcsere-betegségek, mint amilyen a cukorbetegség és az elhízás komoly kockázati tényezői a szív- és érrendszeri betegségeknek, valamint a vesebetegségeknek is.
Mind a szív- és érrendszeri betegségek, mind a krónikus vesebetegség a 2-es típusú cukorbetegség korábban önmagában vizsgált területnek számított. Ezek összefüggéseit megértve azonban világossá vált, hogy komplex megközelítésre van szükség a különálló diagnózisok és kezelések helyett. Az adatok ugyanis megerősítik, hogy nem külöálló, hanem egymással szorosan összefüggő állapotokról van szó, melyet a szakirodalom immár kardiovaszkuláris–vese–metabolikus szindrómaként, vagyis CKM-szindrómaként definiál.
A betegek több mint 60 százalékánál újabb krónikus betegség is kialakult
Az új, átfogó, országos vizsgálat 11 év hazai betegadatait elemezte – beleértve a betegségek előfordulását, társbetegségek kialakulását és az érintettek hosszú távú túlélését. Egyik fontos és egyben ijesztő megállapítása pedig, hogy azon betegek túlélése, akik már a megfigyelés kezdetekor mindhárom betegségben érintettek voltak, nem érte el még az öt évet sem.
Szintén megdöbbentő az is, milyen gyakorisággal társultak újabb betegségek a meglévő mellé. A CKM-szindróma ugyanis úgynevezett progresszív jellegű megbetegedés.
Vagyis azon páciensek jelentős részénél is megjelentek idővel társbetegségek, akik a vizsgált időszak kezdetén mindössze egy betegségben szenvedtek.
A cukorbetegek esetén például a páciensek 18,8 százalékánál kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés. A szív- és érrendszeri megbetegedéssel diagnosztizáltak 8,6 százalékánál pedig cukorbetegség alakult ki. Ami a krónikus vesebetegséggel dianosztizált pácienseket illeti: 13,4 százaléknál szívbetegség, 4 százalékuknál pedig cukorbetegség alakult ki.
Összességében az adatok szerint a betegek több mint 60 százalékánál alakult ki újonnan valamely vizsgált krónikus betegség.
Fotó: Getty Images
A túlélés csupán 5 év…
Az egyes megbetegedések 11 éves időszak alatt mért túlélési kilátásai kimondottan aggasztóak. Azok a páciensek, akiknél a megfigyelési időszak elején még csupán a 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálták, 54,2 százalék volt a 11 éves túlélési esély. A kizárólag szív- és érrendszeri betegséggel gondozottaknál már ennél valamivel alacsonyabb: 53,8 százalék. A csak krónikus vesebetegséggel diagnosztizáltaknál azonban már mindössze 44,3 százalék volt.
Azon pácienseknél azonban, akik már a vizsgált időszak kezdetekor mindhárom betegségben szenvedtek, vagyis együtt állt fenn a 2-es típusú cukorbetegség, valamilyen szív- és érrendszeri betegség, valamint krónikus vesebetegség is, a túlélés mindössze 5 év.
A vizsgált 11 éves időszak végére ezen páciensek csupán 21% volt már csak életben!
Súlyos kockázatot jelent az elhízás
A vizsgált betegségcsoportok kapcsán nem pusztán azt állapították meg a kutatók, hogy együtt járnak, hanem azt is, hogy egyik fontos kiváltó okuk az elhízás, mely Magyarországon az adatok szerint 5,5 millió embert érint. Az elhízást pedig fontos, hogy betegségként kezeljük, hiszen a túlsúly lefaragása szó szerint életet menthet.
Hogyan előzhetjük meg?
A hazai felnőtt, húszévesnél idősebb lakosság körében ilyen átfogó és részletes kutatásra még nem volt példa. Az eredmények pedig alátámasztják, hogy komplex megközelítés szükséges a kezelés során, sőt már jóval azt megelőzően is.
„A kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségek jellemző módon nem önállóan, hanem különböző kombinációkban, de együtt fordulhatnak elő, s erre a tényre nemcsak a diagnózis és a terápia során, hanem már a megelőzés során is gondolnunk kell” – hangsúlyozta megelőzés során is gondolnunk kell” – tette hozzá Prof. Dr. Jermendy György címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktora (MTA), a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet III. Belgyógyászati Osztály főorvosa.
Fotó: Getty Images
A megelőzésben óriási szerepe van az egészséges életmódnak. A dohányzás, a mozgásszegény életvitel, a stressz és az alváshiány komoly kiváltó oka a kórfolyamatnak, akárcsak az energiában és szénhidrátokban dús táplálkozás, hívta fel a figyelmet a sajtóeseményen Dr. Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója.
A megelőzés mellett pedig a megfelelő életmódterápia és gyógyszeres kezelés is segít az állapotjavításban, illetve gyógyulásban.
„Annak érdekében, hogy még alaposabban megismerjük a CKM-szindrómát, és felmérjük, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a regionális egészségügyi stratégiák milyen hatással vannak a kimenetelére, további vizsgálatokra van szükség.Azonban a most bemutatott eredmények is segíthetnek a kórkép felismerésének és kezelésének újragondolásában, a prevenciós programok, diagnosztikai és terápiás módszerek hatékonyságának növelésében” – összegezte a kutatás jelentőségét Dr. Kiss Loretta Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa.
