Érthető módon a dohányiparba vetett bizalom hosszú évtizedekre megrendült, amikor az Egyesült Államokban zajlott nagy hírverést kapó meghallgatások során az iparág akkori vezetői eskü alatt vallották, hogy termékeik nem ártalmasak az emberi egészségre nézve.
Ma már tudjuk, hogy a dohányzás során az égés és a füst hatására rengeteg káros anyag – amikor rágyújtasz, a füsttel nagyjából 7500 kemikália szabadul fel – keletkezik. Érthető módon az ipar ezt a számot megpróbálta radikálisan csökkenteni, és az áttörés sikerült a füstmentes termékeik segítségével, melyek segítségével a fogyasztók már csak százas vagy tízes nagyságrendben – terméktől függően – találkoznak ezekkel.
Ez persze még mindig nem jelenti azt, hogy füstmentes termékek segítségével a dohányzás egészséges lenne, de az már kijelenthető, hogy
az új típusú megoldások, mint a hevítés vagy a nikotinpárna egyértelműen kevesebb ártalmat okoznak.
Vagyis nincs semmi túlzás abban, ha azt mondjuk, hogy az iparág elindult az ártalomcsökkentés útján.
Füstmentes a táskából (forrás: Next9)
100 millió élet a tét?
Egyes számítások szerint 2060-ig bezárólag nagyjából 100 millió élet menthető meg azzal, ha a hagyományos cigarettát fogyasztók 20 százalékátegy jó részét sikerül átterelniük a füstmentes termékek felé. A váltás már csak azért is fontos, mert a füst nélküli termékek számos nemzetközi szakértő szerint is hozzájárulnak a dohánytermékek általi halálozás és betegségek számának csökkenéséhez, vagyis jelentős terhet vehetnek le a társadalom válláról. Japánban például már most látni, hogy a termékek hatására mennyivel kevesebb lett a dohányzással összefüggő haláleset.
Mit csinálnak jól a svédek?
Az ipar azonban úgy látja, ők önmagukban kevesek ahhoz, hogy a szükséges változást időben elérjék: ehhez szükség van a nemzetközi szervezetek, illetve a különböző országok szabályozó hatóságainak segítségére is. Erre pozitív példaként a svéd szabályozást szokták felhozni. Ennek lényege, hogy egy progresszív adórendszer segítségével próbálják a fogyasztókat az ártalomcsökkentett termékek irányába vezetni.
Magyarul: minél ártalmasabb egy dohánytermék, annál magasabb az adója, így a bolti árak segítségével is terelni tudják a vásárlókat a kevésbé ártalmas termékek irányába.
A szakértők szerint a kiszámítható, átgondolt és a társadalom által is támogatott szabályozás hozzájárul az ártalomcsökkentett termékek elterjedéséhez.
Hogy mi történik akkor, ha rossz a szabályozás? Olykor egészen értelmetlen dolgok. Például Norvégiában tilos nikotinpárnát áruba bocsátani, azonban amint tesznek bele egy kis dohányt is, már árusíthatóvá válik. Vagyis a szabályozás egy ártalmasabb terméket enged árulni, miközben tiltja az olyan nikotinpárnák árusítását, melyek egyáltalán nem tartalmaznak dohányt, és az EU-s országokban egyre népszerűbbek.
A szakma és a terület kutatói szerint – ahogy azt a londoni 2025-ös E-Cigarette Summit előadóitól megtudhattuk – további akadályt jelent a füstmentes termékek terjedése előtt, hogy az emberek gyakran egymásnak ellentmondó információkkal találkozhatnak például a különböző nemzetközi szervezetek, a politika vagy akár a média részéről arról, hosszú távon milyen veszélyekkel járhatnak a füstmentes termékek és bízhatnak-e bennük. Ez az elbizonytalanodásukhoz, és ebből fakadóan ahhoz vezethet, hogy nem vagy csak később váltanak át rájuk a hagyományos cigarettáról. Az egységes kommunikáció segíthetné a bizalom kiépülését és a gyorsabb váltást.
A nikotinpárna egyre népszerűbb (forrás: Next9)
Betilthatatlan?
Persze fel kell tenni a kérdést: biztosan jó számunkra, ha a dohányzásról való leszoktatás helyett csak valamilyen újfajta nikotintermék felé terelik az embereket? A dohányipar hozzáállása – amiben van is logika – az, hogy a dohányzást teljesen betiltani és eltüntetni úgysem lehet, hiszen amikor például az alkohollal próbálták ugyanezt tenni a múlt század első felének Amerikájában, a dolog csúfos kudarcot vallott. Csupán azt érték el, hogy átterelték a fogyasztókat a feketepiacra, és az alkoholos termékeken az alvilág gazdagodott meg.
Ha a dohánytermékekkel történne meg ugyanez, jó eséllyel a fogyasztók ártalmasabb termékekkel elégítenék ki az igényeiket. Azonban a józan ész azt diktálja, hogy az emberiség már létezett a dohánytermékek előtt is, vagyis biztosan képesek vagyunk nélküle élni, de ha már kiszabadult a szellem a palackból nagyon nehéz visszazárni oda: sajnos még senki sem jött rá, hogyan lehetne.
Ha pedig már úgyis dohányoznak az emberek, a cél legyen az, hogy minél kevésbé ártalmas terméket használjanak hozzá.
A füstmentes termékek ártalomcsökkentett mivoltát általában azzal szokták kikezdeni, hogy ezek a termékek még viszonylag újak, emiatt igazán hosszú, több évtizedes távon a kutatók még nem tudták megfigyelni a hatásukat az emberi szervezetre.
Azonban, amennyiben évekre, évtizedekre ellehetetlenítenénk őket, azzal csak azt érnénk el, hogy addig az emberek továbbra is a hagyományos, füstös vagyis bizonyítottan rendkívül ártalmas cigarettákat szívnák tovább, vagyis a várakozással biztosan rengeteg ember betegedne és halna meg.
Egyébként is: a területen felhalmozódott már akkora tudásanyag, hogy hozzávetőlegesen tudni lehessen, milyen hosszú távú hatásokra lehet számítani. Hasonlóan működött a rendszer a pandémia idején forgalomba került Covid-vakcinák esetében is: bár az akkoriban beadott vakcinák beadását nem előzte meg hosszú évekig tartó tesztelés, a vakcinák területén szerzett korábbi évtizedes tapasztalatokra és a korábbi tesztekre a tudósok biztonsággal tudtak hagyatkozni. A füstmentes termékeket ettől még folyamatosan monitorozzák, követik és fejlesztik: a kutatásuk élesben, a fogyasztással párhuzamosan zajlik.
Forrás: Next9
És mi lesz a nem dohányzókkal?
Persze számolni kell azzal is, hogy az ártalomcsökkentett termékek nemcsak a jelenlegi dohányosok számára lesznek vonzó alternatívák, hanem el fogják érni azokat is, akik eddig egyáltalán nem dohányoztak. Ahogy az az E-Cigarette Summit-on is elhangzott: épp emiatt kell a szabályozás segítségével kevésbé vonzó módon bemutatni őket. Ezt szolgálják a csomagolásukra és az ízesítésükre kivetett szabályok és korlátozások: nem véletlen, hogy a gyerekek és fiatalok között igazán népszerű ízesítéseket igyekeznek elkerülni.
A cél tehát az lenne, hogy a hagyományos cigarettát szívókat tereljék át az ártalomcsökkentett termékek irányába, ne pedig a nem dohányosok – pláne ne a gyerekek – számára tegyék ezeket vonzóvá.
Egy jó szabályozásnak ezt a szemléletet kellene visszatükröznie. Egy hagyományos cigarettát fogyasztó számára az átállás a füstmentes verzióra akár egy lépés lehet a leszokás irányába, de ha ez nem is következik be, legalább egy kevésbé ártalmas terméket fogyaszt.
A cikk a 2025-ös londoni E-Cigarette Summit-on hallott szakértői előadások tartalmának felhasználásával készült, melyen az nlc is jelen volt.
