24 foknál „nyugodtabb” lehet a szervezet – egy pontig
A vizsgálatban 65 év feletti résztvevőket követtek: aktivitásmérőt viseltek, a hálószobák hőmérsékletét szenzorok figyelték az ausztrál nyárban. A kutatók felfedezték, hogy időseknél a túl hűvös szoba könnyen beindítja a szervezet „védekező” üzemmódját (feszültebb alvás, gyakoribb ébredések), a túl melegben pedig a test hűteni próbál, ami megemeli a keringés terhelését. A vizsgálat alapján a kb. 24 °C-os éjszakai hőmérséklet sokaknál pont a kettő között lehet: elég meleg ahhoz, hogy ne kelljen „ráfeszülni” a hőtartásra, de nem annyira forró, hogy a hőleadásért kelljen túlóráznia a szervezetnek.
A bökkenő: 24 fölött romlik a helyzet, és a 24 se mindenkinek jó
A tanulmányban 24 °C felett gyakoribb volt az emelkedett pulzus és a testi stressz, és ahogy tovább melegedett a háló, úgy erősödtek a hatások.
Csakhogy a „24 fok az ideális” következtetést több kívülálló szakértő vitatja: a kritika lényege, hogy kicsi a minta és kevés a mérési pont, és a klasszikus ajánlás (kb. 18 °C) mögött továbbra is erős élettani magyarázat áll: alváshoz a testnek éjszaka csökkentenie kell a maghőmérsékletét, ehhez pedig hőt kell tudni leadni – főleg kézen és lábon keresztül.
Miért fontos ez 2026-ban? Mert egyre több a forró éjszaka
A jelenséget a melegedő éjszakákkal is összekötik. Ha több a hőségriadós, trópusi éj, az alvás és az autonóm regeneráció sérülhet – ez pedig hosszabb távon a szív-érrendszernek sem jó hír.
Gyakorlati tanulság, pánik nélkül: ha egy idősebb családtagnál a hűvösebb háló kifejezetten rosszul esik (vagy a melegben romlik az alvás), érdemes 1–2 fokonként finoman állítgatni a hőmérsékletet pár éjszakán át. Nem az a lényeg, hogy „mennyi az ideális szám”, hanem az, hogy melyik beállításnál alszik nyugodtabban, és melyiknél jobb másnap a közérzete.
Fotó: illusztráció, Getty Images
