Gibraltáron olyan felfedezést tettek az archeológusok, amit ritkán látni: egy barlangrészt sikerült megnyitniuk, amely közel 40 ezer éve érintetlenül maradt. A kutatók szerint a lelet nemcsak izgalmas, hanem tudományos szempontból is különösen értékes, mert segít jobban megérteni, hogyan éltek a neandervölgyiek ezen a környéken.
A barlang a Gorham’s Cave néven ismert UNESCO-világörökségi helyszín része, és már eddig is kisebb kincsesbányának számított: a falakon absztrakt bevésések, vadászatra utaló nyomok és díszítéshez használt tollak maradványai kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a neandervölgyiek kulturálisan jóval fejlettebbek voltak, mint azt korábban feltételezték.
Fontos régészeti leletekre bukkantak a barlangban (Fotó: GettyImages)
A most feltárt kamrában a kutatók egy 60 ezer éves kemencét is találtak. A vizsgálatok szerint a korai emberek ebben készíthettek egy ragadós, nyírfakéregből főzött masszát – valószínűleg azért, hogy a fegyverek vagy a kőeszközök nyelét stabilabban rögzítsék. A feltárásoknál lévő rétegek egyértelműen emberi tevékenységre utalnak.
Egy apró, de annál beszédesebb lelet is előkerült: egy tengeri csigaház, amelyet valakinek több mint 40 ezer éve kellett a barlang mélyére vinnie, jóval arrébb attól a ponttól, ahol természetes módon megtalálható lenne. A kutatók szerint ez is azt bizonyítja, hogy a barlangot neandervölgyiek használták.
A feltárást vezető Clive Finlayson – a Gibraltar National Museum igazgatója – úgy nyilatkozott, hogy amikor először belépett a lezárt térbe, olyan érzése volt, mintha időkapszulát nyitott volna ki. „Rendkívül ritka, hogy az ember olyan helyen álljon, ahol 40 ezer éve nem járt senki” – mondta.
A barlangrendszer mérete még a szakértőket is meglepte, és szerintük lehetséges, hogy az újonnan feltárt rész csak a kezdet: a folyosók mélyebbre vezetnek, és további kamrák is rejtőzhetnek benne. Ha ez igaz, az elkövetkező években még több izgalmas felfedezésnek örülhet a tudomány – és mindenki, aki szeret egy kicsit közelebb kerülni a saját múltjához.
