A kutatócsapat végül leengedte a mérőeszközöket, és olyan mélységet mértek, ami még a kék lyukak világában is extrémnek számít.
Mi az a „kék lyuk”, és miért ennyire különleges ez?
A „blue hole” (kék lyuk) lényegében egy függőleges, vízzel telt üreg – olyan, mint egy hatalmas, víz alatti karsztkút vagy beszakadt barlangnyílás. Mészkőben (vagy más oldható kőzetben) alakult ki: amikor a jégkorszakok idején a tengerszint jóval alacsonyabb volt, az esővíz barlangokat vájt, majd a vízszint emelkedésével ezek elárasztódtak, beszakadtak, és a felszínen sötét, kerek „ablakként” látszanak.
Itt van még egy kép a rejtélyes kék lyukról, katt ide!
A mexikói Taam Ja (maja nyelven: „mély víz”) azért különleges, mert nem egy nyílt tengeri korallzátony mellett van, hanem egy sekély öbölben: a környező víz csak néhány méter mély, miközben középen hirtelen „kinyílik” egy óriási, meredek falú akna.
„Mintha nem lenne alja” a kék lyuknak
A beszámoló szerint a Taam Ja területe nagyjából 13 700 négyzetméter, falai nagyon meredeken (80 foknál is nagyobb szögben) tágulnak lefelé, és kúpszerű, hatalmas üreget alkotnak.
A kutatók először 2021-ben térképezték fel szonárral, búvármerülésekkel és vízmintákkal: akkor körülbelül 274 méterig jutottak, amivel már akkor is a második legmélyebb ismert kék lyukként emlegették.
A mostani, újabb mérések azonban még mélyebbre vitték a történetet. 2023 decemberében a csapat egy CTD-profilt (vezetőképesség–hőmérséklet–mélység mérésére szolgáló műszert) engedett le, és 416, illetve 423,6 méteres mélységet rögzítettek úgy, hogy közben nem érték el a feneket. Ezzel a Taam Ja megelőzte a korábbi „rekorder” Dragon Hole-t (Dél-kínai-tenger), amelyet körülbelül 301 méteresre tartanak. Fontos: a hangsúly azon van, hogy legalább ennyire mély – a tényleges alját még nem találták meg.
Mit keresnek egy ilyen „sötét aknában” a tudósok?
Mindez nem csak a rekord miatt izgalmas.
1. Extrém életformák
A kék lyukak vizében gyakran éles rétegek alakulnak ki: fent még van oxigén, lejjebb átmeneti kémiai zóna következik, majd olyan mély részek jönnek, ahol már teljesen oxigénmentes (anoxikus) a víz. Más kék lyukaknál előfordult, hogy ezekben a rétegekben kénes, mérgező gázok (például hidrogén-szulfid) jelennek meg, és olyan mikrobák élnek ott, amelyek nem napfényből „táplálkoznak”, hanem kénvegyületekből nyernek energiát.
2. Rejtett víz alatti „folyosók”
A mérések alapján 400 méter alatt a hőmérséklet és a sótartalom már a környező Karib-tenger viszonyaira kezd hasonlítani. Ez arra utalhat, hogy a Taam Ja valamilyen barlangrendszeren keresztül kapcsolatban állhat a nyíltabb tengeri víztömegekkel – csak ezt még nem térképezték fel pontosan.
3. Környezeti szempontból is fontos
Ha valóban vannak ilyen rejtett járatok, akkor a kék lyuk akár „ablak” is lehet a régió felszín alatti vizeire és part menti áramlásaira. Ez azért lényeges, mert a környék élővilága (korallzátonyok, tengeri füves területek) érzékeny a szennyeződésekre és a tápanyag-terhelésre: ami a karsztos talajon át beszivárog, az igen bonyolult rendszerben mozoghat.
Mi jöhet most?
A kutatók szerint a valódi fenék eléréséhez speciális felszerelés és gondos tervezés kell – nemcsak a biztonság miatt, hanem azért is, mert a mélyebb rétegekben akár sérülékeny mikrobiális közösségek is élhetnek.
A tanulmányt a Frontiers in Marine Science folyóiratban közölték.
Fotó: Getty Images
