Mi történik pontosan az Antarktiszon?
A Dán Meteorológiai Intézet és a Nature Communications friss tanulmánya szerint az Antarktisz teljes jégtömege 2020 óta átmenetileg növekedett. Ennek fő oka az, hogy a melegebb légkör több nedvességet tud megtartani, ezért bizonyos körülmények között több hó hullik a kontinensre, és ez most egy időre meghaladta a tengerbe jutó jégveszteséget.
A kutatók műholdas gravitációs mérésekkel követték a változásokat, és ezeket regionális klímamodellekkel, valamint globális időjárási adatokkal kombinálták. Így tudták megbecsülni, mennyi tömeg érkezik hó formájában, és mennyi vész el a jégárak és az óceán felé.
Miért esik több hó, ha közben melegszik a bolygó?
Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, valójában azonban beleillik a klímamodellek régóta ismert logikájába. A melegebb levegő több vízgőzt tud szállítani, ezért az Antarktisz fölött is fokozódhat a havazás. A mostani eredmények szerint ebben szerepe van az úgynevezett légköri folyóknak is, vagyis azoknak a nagy nedvességszállító légtömegeknek, amelyek plusz csapadékot visznek a jégtakaróra.
A DMI szerint a tengeri jég csökkenése is hozzájárulhatott ehhez: ahol több nyílt vízfelület jelent meg a jég helyén, onnan több nedvesség párologhatott el, ami később hóként hullhatott vissza a kontinensre, különösen télen.
Akkor most nem is olvad az Antarktisz?
De igen, és ez a hír éppen attól félreérthető, hogy könnyű a jelenségből egyszerűsítő következtetést levonni. A tanulmány és a DMI közleménye nem azt mondja, hogy az Antarktisz hosszú távú olvadása megállt, hanem azt, hogy az utóbbi néhány évben a megnövekedett havazás átmenetileg ellensúlyozta a veszteséget. A kutatók ezt kifejezetten ideiglenes, sérülékeny állapotként írják le.
Ruth Mottram klímakutató úgy fogalmazott, hogy ez „kényes egyensúly”: most a havazás kiegyenlíti a veszteséget, de kisebb légköri vagy óceáni változások is gyorsan visszabillenthetik a mérleget. Vagyis ettől még sem a hosszú távú tengerszint-emelkedés, sem az antarktiszi jég sérülékenysége nem tűnt el.
Miért fontos ez a világ többi része szempontjából?
Az antarktiszi jégtömeg apró változásai is számítanak, mert hatással vannak a globális tengerszintre, az óceáni áramlásokra és a partvidékek terhelésére. A DMI külön kiemeli, hogy az Antarktiszról származó olvadékvíz nem egyenletesen oszlik el a világtengerekben, ezért a hatása térségenként eltérő lehet.
A mostani plusz hó tehát lassíthat bizonyos folyamatokat, de nem írja felül azt az alapképet, hogy az antarktiszi rendszer továbbra is érzékenyen reagál a felmelegedésre. Röviden: az Antarktisz most átmenetileg „gyarapodik”, de ettől még nincs biztonságban.
Fotó: Getty Images
