Az elmúlt évek gyermekvédelmi botrányai, a bántalmazási ügyek és az állami gondozás válsága világossá tették: a gyermekvédelem nem szűk szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi alapügy. A változáshoz Szlankó Viola szerint nem kampányígéretekre, hanem hosszú távú, összehangolt reformokra van szükség az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a gyermekvédelem területén. A legsürgetőbb feladatok a következők:
1. A gyermekbántalmazási ügyek kivizsgálása és a megelőzés megerősítése
A súlyos gyermekvédelmi botrányok megmutatták, hogy a rendszerben történt visszaélések nem egyedi esetek. Minden múltbeli és jelenlegi ügyet átláthatóan és hitelesen ki kell vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen mulasztások vezettek a tragédiákhoz.
Ezek a legsürgősebb tennivalók a magyar gyermekvédelemben (Forrás: Getty Images)
A felelősségre vonás mellett egységes megelőzési protokollokra, korai jelzőrendszerre, hatékony panaszkezelésre és erősebb ellenőrzésre van szükség, hogy a gyermekek biztonsága minden intézményben garantált legyen.
2. A gyermekvédelmi szakellátás válságának kezelése
Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él szakellátásban, sokan közülük súlyos traumákat hordoznak. Az elmúlt évek botrányai azt mutatták, hogy az állam sok esetben nem tudott megfelelő biztonságot és stabilitást nyújtani számukra.
A rendszer fejlesztéséhez több forrásra, megbecsült szakemberekre, erősebb nevelőszülői hálózatra és hosszú távú állami elköteleződésre van szükség.
3. A kórházban maradt csecsemők helyzetének rendezése
Ma is több mint száz csecsemő él tartósan kórházban, mert családi helyzetük rendezetlen, vagy nincs számukra megfelelő elhelyezés. Sok gyermek végül nem családba, hanem intézményi ellátásba kerül, ami sérti a gyermekközpontú szemléletet és hosszú távon károsíthatja fejlődésüket.
Sürgős feladat a családok támogatása, a hazagondozás erősítése és a nevelőszülői rendszer bővítése, hogy a legkisebb gyermekek családias környezetbe kerülhessenek.
4. A gyermekszegénység csökkentése és a gyermekjóléti alapellátás megerősítése
Több mint 400 ezer gyermek él szegénységben vagy annak kockázatában Magyarországon. Sok család túl későn jut segítséghez, miközben továbbra is előfordul, hogy gyermekeket főként anyagi okok miatt emelnek ki a családjukból.
A hangsúlyt a megelőzésre és a korai segítségnyújtásra kell helyezni. Ehhez erősebb gyermekjóléti szolgáltatásokra, több szakemberre, fejlesztő programokra és a krízishelyzetben lévő családokat támogató ellátásokra van szükség.
5. Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása
A gyermekek esélyeit ma is nagyban meghatározza, milyen családba és milyen térségbe születnek. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés különösen a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyenlőtlen.
Olyan oktatási rendszerre van szükség, amely valódi esélykiegyenlítést biztosít, és minden gyermek számára elérhetővé teszi a szükséges fejlesztést és támogatást.
6. Korszerű és hozzáférhető gyermekegészségügyi ellátás biztosítása minden gyermeknek
A gyermekek egészsége alapvetően meghatározza későbbi életkilátásaikat, mégis jelentős területi különbségek vannak az ellátásban. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben nehéz hozzájutni megfelelő szolgáltatásokhoz.
A rendszernek nemcsak a betegségek kezelésére, hanem a megelőzésre és a korai felismerésre is fókuszálnia kell: erősebb védőnői hálózatra, mentális támogatásra és korszerű prevenciós programokra van szükség.
7. A gyermekek mentális egészségügyi válságának kezelése
Egyre több fiatal küzd szorongással, depresszióval vagy más mentális problémával, miközben az ellátórendszer túlterhelt. Sok gyermek csak hosszú várakozás után jut segítséghez, vagy egyáltalán nem kap megfelelő ellátást.
Szükség van egy országos mentális egészségügyi stratégiára, az iskolapszichológusi és gyermekpszichiátriai kapacitások bővítésére, valamint a legveszélyeztetettebb gyermekek célzott támogatására.
Az írás teljes egészében az alábbi linken olvasható.
