Kovács Ákos betegsége után először a szegedi Ferences Ifjúsági Találkozón idézte fel, hogy teljesen panaszmentesen ment el tavasszal egy orvosi szűrővizsgálatra, amelyet eredetileg halogatott. Bevallása szerint valamennyi vizsgálata negatív eredményt hozott, ám egy utolsó nyaki ultrahangnál az orvosok egy növedéket találtak a pajzsmirigyében, amelyből mintát vettek. Hat órával később már telefonon értesítették, hogy személyesen kell visszamennie a vizsgálat eredménye miatt. Ez volt az a pillanat, amikor közölték vele a rosszindulatú daganat diagnózisát – írja az Index.
Ákos a műtétet megelőző hetekben, megállás nélkül a stúdióban dolgozott, mert attól tartott, hogy a beavatkozás következtében elveszítheti a hangját.
„Ebbe a három hétbe még sok minden belefért, egy gyors sümegi zarándoklat a sümegi fájdalmas Szűzanyához és az oltárhoz, életem egyik nagy élménye marad az, hogy ott éjszaka az oltár előtt egy szál gyertya fényében imádkoztunk. Nagyon komoly imaháttér volt. Betegek szentsége, leánykori nevén utolsó kenet, ezt is fölvettem. És én, aki kontrollmániás vagyok, végül az utolsó napon úgy mentem be a kórházba, hogy nem ismertem magamra. »Ki ez az ember?«. Tök nyugodt voltam. Azt mondtam, »vízzé válok, rábízom magam az Úristenre, megyek az áramlatokkal, az orvosok csináltak már néhány ezer ilyen műtétet«. Szóval teljesen megnyugodtam az utolsó percre és oda tudtam bízni magam. Ilyen meg még az életemben nem történt” – idézte fel a történteket Ákos.
Kovács Ákos (Forrás: Olajos Piroska)
A műtét sikeresen lezajlott, később a szövettani eredményekből derült ki számára, hogy a rosszindulatú daganat már csupán egy milliméterre volt a pajzsmirigy tokjától. Az endokrinológus azt közölte vele, hogy ha a műtétet későbbre halasztják, az jelentősen súlyosbíthatta volna a helyzetet.
„Ha nem lettem volna hívő, most hívővé váltam volna”- mondta Ákos, aki hangsúlyozta, hogy nem a saját betegségét szeretné a középpontba állítani, hanem azt, amit a történtek során megtapasztalt.
„Isten látja lelkem, nem arról akarok beszélni, hogy egy betegség kapcsán ez az első nyilvános megjelenésem, hanem ennek kapcsán megtapasztaltam a kegyelemnek olyan formáit, hogy ha nem lettem volna hívő, most hívővé váltam volna”
– fogalmazott az előadó.
Ákos a történtek közben végig azt érezte, hogy Isten vezette az eseményeket, és külön kiemelte, hogy a rutinvizsgálatra való elmenetelt, a gyors diagnózist, a sikeres műtétet és a felépülést is csodaként élte meg. Később hozzátette, a betegség arra is megtanította, mennyire fontos neki a család, a barátok és a lelki közösség támogatása. Szerinte a megpróbáltatások idején különösen nagy jelentősége van a hitnek és az imádságnak.
