Mit gondolsz a japán állatkertben történtekről? Mulasztás okozhatta az oroszlánok elpusztulását?
A tokiói Tama egy jó hírű állatkert. Nyilván nem ismerem közelről a konkrét esetet, de nem hinném, hogy mulasztás történt: inkább a körülmények szerencsétlen összjátékára gondolok. Tizenhat oroszlánjuk van, abból hatnál semmi gond nem merült fel. Tízen betegedtek meg, amiből három életét vesztette. A hőség nem rendkívüli dolog az oroszlánok számára, a hazájukban, Afrikában is köztudottan meleg van. Csakhogy Japánban a páratartalom is nagyon magas volt, ami szavannákon már nem igazán jellemző.
Bizonyos állati hűtési mechanizmusok magas páratartalom mellett nem működnek megfelelően, ezért ilyenkor a hőség nagyon megviseli az állatokat.
A japán esetet különösen érdekessé teszi, hogy az elpusztult állatok nagyon különböző korúak voltak: a legfiatalabb három, a legidősebb tizenöt éves. Idősebb szervezetnél érthető, ha nehezen viseli a tartósan magas hőmérsékletet, de egy fiatal állat, ha egészséges, elvileg jobban bírja a rendkívüli meleget.
Mi történt az oroszlánokkal Japánban?
A tokiói Tama Állatkertben egy héten belül három nőstény oroszlán pusztult el, feltehetően a rendkívüli hőség miatt. A boncolások kiszáradást és több szerv elégtelenségét mutatták ki, ami hőstresszre utal. Japánban az egyre szélsőségesebb nyári hőhullámok nemcsak az embereket, hanem az állatokat is súlyosan veszélyeztetik.
Elefántlocsolás a Fővárosi Állat- és Növénykertben (Forrás: A Fővárosi Állat- és Növénykert FB-oldala (a Fővárosi Állat-és Növénykert engedélyével))
Jelenleg Magyarországon is extrém hőséggel küzdünk. Nyilván ilyenkor az állatkertnek is több vízre és több energiára van szüksége, miközben az energiaválság miatt mindkettővel spórolni kéne. A Fővárosi Állat- és Növénykert hogyan oldja meg ezt a helyzetet?
Mi is tettünk a takarékosság irányába mutató intézkedéseket, de ez nem érinti az állatokról való gondoskodást, hiszen ott nem kényelmi, hanem életfenntartó rendszerekről van szó. Fel kell töltenünk az állatok medencéit, locsolnunk kell őket, ahogy a növényeinket is. Mi azonban erre nemcsak a városi vezetékes vizet használjuk, hanem van több saját fúrású kutunk is, a plusz vízigényt nagyrészt ebből elégítjük ki.
Milyen extra kihívások elé állítja a csapatot az extrém hőség?
Mióta az állatkert létezik – és azért most már 160 évesek vagyunk – , minden évben volt kánikula. Az persze már újabb jelenség, hogy mind a hőmérséklet, mind a hőségnapok száma növekszik, de ez sem egyik napról a másikra történt.
A mostani nyarunk nyilván nagyon más, mint a harminc évvel ezelőtti, de nem annyira más, mint mondjuk a két- vagy három évvel korábbi. Megtanultunk ezzel együtt élni, tudjuk, mik az állataink hőmérsékleti igényei, és tudjuk, hogyan segíthetünk nekik alkalmazkodni a körülményekhez.
Egy állat számára a természetben sincsenek mindig a legideálisabb hőmérsékleti viszonyok. Sokszor egy kicsivel melegebb vagy hidegebb van annál. Nekünk olyankor kell segítenünk, ha a körülményekhez a természetes alkalmazkodókészsége már kevésnek bizonyul.
Az állatok többféleképpen hűtik magukat. Egyrészt árnyékos helyre mennek, így a mi feladatunk, hogy ezt biztosítsuk számukra. Szeretik a légmozgást, ezért próbálunk olyan férőhelyeket kialakítani, ahol élvezhetik a huzatot. Bizonyos állatoknak pedig vízi környezetre van szükségük: ilyenek például a pingvinek és a fókák. Medencék segítségével adjuk meg ezt nekik. Jellemző módszer a hűtésükre – és ebben segíteni sem kell nekik -, hogy nagy hőségben kevesebbet mozognak. A mozgás hőt termel, szóval ilyenkor nem mozognak túl sokat.
A legtöbb állatfaj saját hűtési mechanizmusa párolgáson alapul – ilyen például a lihegés – , és mi ebben úgy tudunk nekik segíteni, hogy biztosítjuk számukra az elegendő vízellátást. Ez nemcsak az ivóvizet jelenti. Az elefántjaink például szubtrópusi állatok, a hazájukban melegebb van, mint nálunk, és jellemzően vízzel hűtik magukat. Mi ehhez medencét tudunk biztosítani, illetve – amikor igénylik – locsoló tömlővel locsoljuk meg őket, amit ilyen időben nagyon szoktak szeretni. A pingvinjeinknek pedig a medence mellett párakapuk beüzemelésével és árnyékolók felhelyezésével tudunk segíteni.
Pingvinek az árnyékoló alatt (Forrás: A Fővárosi Állat- és Növénykert FB-oldala (a Fővárosi Állat-és Növénykert engedélyével))
Van olyan állat, ami a mostani időjárási körülmények között igényli a légkondicionált környezetet?
Vannak olyan állatházaink, ahol komoly légtechnikai rendszert kellett kiépítenünk. Ilyen például az emberszabású majmok háza, ahol az orangutánjaink és a gorilláink élnek. Ezt a rendszert épp tavaly újítottuk fel. Az orangutánok kültéri kifutóiban vizes csobogókat is kialakítottunk már évekkel ezelőtt.
És mi a helyzet a jeges-édes finomságokkal?
Ezekkel azért csínján kell bánni. Azt hihetnénk, hogy amikor a szervezetnek hűtésre van szüksége, adja magát, hogy rakjunk bele valami jeges dolgot, de ez nem feltétlenül segít. A szervezet ilyenkor eleve sok energiát használ arra, hogy hűtse magát, ha pedig hirtelen belekerül a gyomorba valami jeges dolog, az nem feltétlenül tesz jót, és ezt is orvosolnia kell a szervezetnek.
Az embereknek is szokták mondani, hogy nem feltétlenül a legjobb megoldás a forróságban, ha rengeteg jeges italt döntünk magunkba, és ez az állatokra is igaz.
Korlátozott mértékben persze adhatunk nekik jeges dolgokat, de ezeknek a lényege nem annyira a hűtés, inkább a játék, a szórakozás és az elfoglaltság. Megkapja az állat, és kicsit dolgozhat, szórakozhat vele. Ha sikerül hozzáférnie a jégben rejlő finomsághoz, az maga a jutalom.
Jaj, úgy élvezem én a strandot! (Forrás: A Fővárosi Állat- és Növénykert FB-oldala (a Fővárosi Állat-és Növénykert engedélyével))
A 40 fokban nem melegednek fel túlságosan a medencéitek? Tudják még élvezni az állatok a melegebb vizet?
A vizüket eleve rendszeresen cseréljük, ha pedig nagy meleg van, egy picit gyakrabban. Azért a vízilovak vagy az elefántok medencéi nagyon nagyok, ezek nem melegednek át olyan gyorsan. Nyilván, ha 2-3 hétig 40 fok van, ezek is meleggé válnak, de ennél amúgy is gyakrabban cserélnénk a vizüket.
Idén volt szükség valamilyen extra hűtési teljesítményre valamely lakótok kedvéért?
Az elmúlt években kialakult egy rendszerünk az állataink nyári hűtésére a kánikulában, és ez jól működik. Szerencsére az állatkertünk mikroklímája amúgy is jobb, mint a városé: teli vagyunk növénykertekkel, zöldfelületekkel, tavakkal, medencékkel, fákkal, így a területünkön élhetőbb a klíma, mint Budapest utcáin az épületek között.
Az állataink mellett ilyenkor természetesen a látogatóinkra is odafigyelünk. Nekik is működtetünk párakapukat, van sok ivókutunk és természetesen folyamatosan működnek a büfék is.
