Az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint júliusban országosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak az előző hónaphoz képest, ami jelentős lassulást jelent a korábbi időszakhoz képest. Éves összevetésben ugyan továbbra is kétszámjegyű, 11,9 százalékos drágulás látható, de a piac egyértelműen veszít lendületéből.
Fékeződik a lakásdrágulás
Budapesten a júniusi enyhe, 0,1 százalékos árcsökkenést júliusban 0,9 százalékos emelkedés követte, ám az éves növekedés üteme itt is mérséklődött, 8,3 százalékra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyre inkább látható, hogy a korábbi gyors áremelkedés kifulladóban van.
A lakáspiacon egyre markánsabban látszik, hogy az elmúlt időszak gyors áremelkedése veszített a lendületéből. A területi különbségek azt mutatják, hogy az elérhetőbb árú lokációk továbbra is fontos szerepet játszanak a piacon
– fogalmazott a szakértő.
A régiók közül Pest vármegye teljesített a legerősebben: júliusban 1,2 százalékkal nőttek az árak, míg éves szinten már 15,6 százalékos drágulást mértek. Ezzel szemben a Dél-Alföldön az előző havi emelkedést visszaesés követte.
Soha ennyi új lakás nem volt a fővárosban
Miközben az árnövekedés lassul, az új építésű lakások kínálata látványosan bővül. Budapesten augusztusban már 5381 új lakást hirdettek eladásra, szemben az egy évvel korábbi 3742 darabbal. Ez közel 44 százalékos növekedést jelent.
Forrás: Getty Images
A legnagyobb ugrást a XIII. kerület produkálta, ahol egy év alatt 914-ről 1815-re emelkedett az eladó új lakások száma. Százalékosan a XX. kerület mutatta a legnagyobb bővülést, itt csaknem háromszorosára nőtt a kínálat.
A vidéki nagyvárosok közül Debrecen emelkedik ki: a cívisvárosban már 426 új építésű lakás közül válogathatnak a vásárlók, de Szegeden és Miskolcon is jelentős kínálatbővülés történt.
Hatalmas különbségek az ingatlanárakban
A lakáspiac egyik legérdekesebb jelensége továbbra is az, hogy ugyanazon országon belül akár többszörös árkülönbségek is előfordulnak.
A budapesti használt lakások között az V. kerület a legdrágább, ahol a medián négyzetméterár meghaladja a 2 millió forintot. Az I. kerületben 1,87 millió forint az átlagos árszint. A másik végletet Soroksár képviseli 942 ezer forintos medián négyzetméterárral, míg Csepelen valamivel 1 millió forint felett alakulnak az árak.
Az új építésű lakásoknál még magasabbak az összegek. A XII. és a II. kerületben már közel 3 millió forintot kell fizetni egyetlen négyzetméterért, ami új mérföldkő a budapesti ingatlanpiacon.
Salgótarján és Debrecen között több mint háromszoros a különbség
A megyeszékhelyek között Debrecen számít a legdrágábbnak: itt 1,04 millió forint a használt lakások medián négyzetméterára. Szeged és Székesfehérvár szintén a legdrágább vidéki városok közé tartozik.
A lista másik végén Salgótarján áll, ahol mindössze 312 ezer forint a medián négyzetméterár. Békéscsabán 541 ezer, Miskolcon pedig 609 ezer forintos árszint jellemző. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább és a legolcsóbb megyeszékhely között több mint háromszoros az árkülönbség.
Korszakváltás jöhet a lakáspiacon
A szakértők szerint a mostani folyamatok akár komoly fordulatot is jelezhetnek az ingatlanpiacon. Ha az áremelkedés lassulása az év végéig kitart, akkor 2027-ben az éves lakásdrágulás mértéke 10 százalék alá csökkenhet mind a használt, mind az új lakások piacán.
Erre utoljára 2016-ban volt példa Magyarországon, így a jelenlegi trend valódi korszakváltást hozhat a lakáspiacon. A következő évek nagy kérdése az lehet, hogy az egyre bővülő kínálat és a mérséklődő árnövekedés mennyire tudja javítani a lakásvásárlók lehetőségeit.
