Magyar Péter miniszterelnök a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: Unger Anna nem kellemes, de a jelenlegi jogszabályi és intézményi környezetben reális helyzetképet adott, amikor azt mondta, hat éven belül nem várhatók jogerős ítéletek. Magyar szerint azonban ezt nem adottságként kell elfogadni, hanem meg kell változtatni a rendszert.
Vagyonvisszaszerzés: a magyar embereknek sem elfogadható ez a gyakorlat
Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Országházban 2026. augusztus 28-án. (Forrás: MTI/Hegedüs Róber)
A miniszterelnök úgy fogalmazott: teljességgel elfogadhatatlan, hogy büntetőeljárások öt-tíz, esetenként tizenöt évig húzódjanak. Ez aláássa az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, az idő múlása pedig olykor enyhébb büntetéshez vezet, miközben az érintett vagyon eltűnhet. Szerinte nem csupán neki, hanem a magyar embereknek sem elfogadható ez a gyakorlat. Konkrét határidőt ugyanakkor nem mondott, mert álláspontja szerint egy miniszterelnöknek nem feladata meghatározni, hogy egy ügyben mikor szülessen ítélet, kit vegyenek őrizetbe vagy milyen vagyont foglaljanak le.
Magyar szerint a két legesélyesebb elnökjelölt egyaránt „fájó igazságokat” fogalmazott meg: Ligeti Miklós az ellopott vagyon mintegy tíz százalékának visszaszerzését tartotta biztosan elérhetőnek, Unger pedig a jogerős ítéletek várható időpontjáról beszélt. Ezeket a korlátokat azonban nem végleges eredményként, hanem megoldandó problémaként kell kezelni.
Módosítás készül
Az ügyben igen elhivatott kormány ezért módosítani készül a büntetőeljárási és a bírósági igazgatásról szóló szabályokat, hogy a nyomozati és a bírósági szakasz egyaránt felgyorsuljon. Magyar több forrást ígért a túlterhelt nyomozóhatóságoknak, ügyészségeknek és bíróságoknak, valamint több bírót, nyomozót, kisegítő munkatársat és szakértőt. Külön megemlítette, hogy a bonyolult gazdasági ügyek gyakran könyvvizsgálók, informatikai és más szakértők hiánya miatt csúsznak. Közölte: a vagyon zárolására a hivatalról elfogadott törvény már a jogerős ítélet előtt is lehetőséget ad.
Magyar megvédte Unger Anna megválasztását és a kiválasztási eljárást. Azt mondta, közel száz pályázat érkezett, a meghallgatások jelentős része nyilvánosan zajlott, és civil szervezetek is kérdezhettek. Elismerte, hogy a folyamat kommunikációja lehetett volna világosabb, de visszautasította, hogy a döntés mögött Fidesz–Tisza-paktum vagy előzetes politikai alku állt volna. Szerinte Unger és Ligeti egyaránt alkalmas lett volna a hivatal vezetésére, a parlament azonban már csak a bizottság által jelölt Ungerről szavazhatott, elutasítása új pályázatot és jelentős késedelmet okozott volna. Magyar támogatandónak nevezte, hogy Unger bevonja Ligetit a hivatal munkájába. Unger nyilvánosan jelezte, hogy számítana rá, Ligeti pedig válaszában a korrupció elleni küzdelmet közös felelősségnek nevezte.
Magyar hangsúlyozta: konkrét megállapodásról nem tud, annak formáját nekik kell kialakítaniuk.
