Bár a naptár szerint hamarosan beköszönt az ősz, a legfrissebb időjárás-előrejelzések alapján forró, afrikai eredetű légtömegek árasztják el kontinensünket – hívja fel a figyelmet a Kiderül.hu.
Mint írják, az Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ (ECMWF) prognózisai szerint a nyár utolsó napján és szeptember első hetében olyan kiterjedt hőség perzseli majd a kontinenst, amely messze meghaladja a sokévi átlagot. Ennek következtében pedig Magyarországon is újabb hőmérsékleti rekordok megdőlésére kell számítanunk.
Az előrejelzések szerint augusztus 31-én már tömörül a forró légtömeg a kontinens középső és keleti része felett, szeptember 3-ra pedig a hőség súlypontja a Pireneusi-félszigetre és Nyugat-Európára tolódik. Ekkor a forró levegő már eléri Franciaországot, valamint a Brit-szigeteket is. Eközben hazánkban átmenetileg mérséklődik a hőség extrém jellege.
Újabb rekordokat hozhat az újabb hőkupola
Egy napra rá a Nyugat-Európa felől előrenyomuló forróság egyesül a déli áramlással, és egy hatalmas hőkupolát hoz létre – olvasható a portál előrejelzésében. Ennek következtében Franciaországtól Németországon és az Alpokon át a Kárpát-medencéig a hőmérséklet 10–16 fokkal múlja felül az őszi átlagot.
Ami Magyarországot illeti, az átlagtól való 11–14 fokos eltérés miatt a kánikula 33-38 fokkal tetőzik, így országszerte napi és havi melegrekordok dőlhetnek meg.
Ezt teszi a testeddel az extrém hőség
A hőkimerülést és a hőgutát nem szabad félvállról venni: ha nem vigyázunk, még akár maradandó szervkárosodáshoz vagy halálhoz is vezethet.
Az átlagos emberi test nyugalmi állapotban körülbelül ugyanannyi hőt sugároz, mint egy 100 wattos villanykörte. Ez akkor jó, ha a környezeti hőmérséklet legfeljebb a 37 °C-os testhőmérséklet közelében vagy az alatt van. Viszont amikor a környezetünk hőmérséklete meghaladja a normál testhőmérsékletet, a túlmelegedést csak az izzadással tudjuk megakadályozni. Magas páratartalom esetén azonban az izzadás nem eléggé hatékony, mivel a levegő már eleve nedvességgel telített. A vér nem hűl le, és ennek következtében a test maghőmérséklete megemelkedik, ami a létfontosságú funkciók védelmét szolgáló vészhelyzeti protokollok sorozatát indítja el:
- A bőr véráramlása megnő, ami megterheli a szívet. A testhőmérséklet minden 0,5 °C-os emelkedése esetén percenként 10 szívveréssel gyorsul a pulzus, ami szapora szívverést és szédülésérzetet eredményez.
- A vészhelyzetre kapcsolt agy lelassítja az izmokat, ami fáradtságot okoz.
- Az idegsejtek téves működésbe lépnek, ami fejfájáshoz, hányingerhez vagy akár hányáshoz vezet.
- A túlzott izzadás felborítja a vérben az elektrolitok egyensúlyát, ami görcsöket okozhat.
- Ha a test maghőmérséklete 40 °C fölé emelkedik, a sejtek károsodnak és a létfontosságú szervek leállhatnak. Ez a hőguta, ami orvosi ellátás nélkül halálhoz is vezethet.
Kiemelt fotó: MTI/Kocsis Zoltán
