A Lehel téri bántalmazás egyik kulcsszereplője, Spria Eszter azt állítja, részben a Facebook-poszt miatt néz szembe munkahelyi szankciókkal.
A Billog oldalán megjelent bejegyzés szerint a munkahelye, a Fővárosi Törvényszék igazgatási eljárást indított vele szemben, és nem folytathatja mentáligiénés munkáját: ügyintézői munkakörbe helyezték vissza.
Spira Eszter ügyében kérdéseinkkel megkerestük a Fővárosi Törvényszéket; amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A Fővárosi Törvényszék szerdán kiadott közleményében ugyanakkor határozottan cáfolja, hogy az eljárásnak köze lenne Spira Lehel téri fellépéséhez vagy az azt követő Facebook-poszthoz.
Álláspontjuk szerint az eljárás oka a Spira által készített Bulvár Bölcsészek podcastban korábban elhangzott, általuk az igazságügyi alkalmazotti jogviszonnyal összeegyeztethetetlennek tartott kijelentések voltak.
Az nlc-nek Spira részletesen elmondta, miért lát összefüggést a Lehel téri poszt és a későbbi munkahelyi intézkedések között, és reagált a Törvényszék közleményében megfogalmazott állításokra is. A két fél beszámolója több ponton eltér egymástól, ezért időrendben mutatjuk be, mit lehet eddig tudni az ügyről.

Fővárosi Törvényszék Civil- és Egyéb Cégnek nem minősülő szervezeteket Nyilvántartó csoport cégtáblája a főváros V. kerületi Nádor utcában lévő épületen. (Forrás: Róka László/MTI)
Spira szerint a Facebook-poszt volt a katalizátor
Elmondása alapján augusztus 15-én délelőtt tette közzé a Facebook bejegyzést, és még aznap este az igazgatási vezetője felhívta, hogy közölje vele, a Fővárosi Törvényszék elnöke látta a posztot, és nagyon dühös miatta. Másnap, amikor az RTL Híradó nyilatkozatot kért tőle, Spira engedélyt kért a megszólalásra.
„Felhívtam ugyanezt az igazgatási vezetőmet, aki mondta, fölhívja az elnököt és megkérdezi, hogy engedélyezi-e. Majd rögtön utána visszahívott és közölte, hogy nemcsak hogy nem engedélyezi, de nagyon nagy bajban vagyok, merthogy most már nem csak ezzel a poszttal van baja, hanem a Bulvár Bölcsészek című műsorral is”– nyilatkozta Eszter az nlc-nek.
Eszter épp a szabadságát töltötte, és ezidő alatt ötoldalas levélben próbálta tisztázni a történteket és a podcast körüli kifogásokat, de elmondása szerint erre nem kapott érdemi választ. Azt állítja, leírta a Lehel téri esetet, hogy miért fordult a nyilvánossághoz, majd azt is, hogy az elődjének is bejelentette a műsort, és azt követően az aktuális igazgatási vezetőjének is, még az első találkozásunk alkalmával.
„Már akkor elmondtam, hogy ez a műsor augusztus 31-ig fog tartani. Választ nem kaptam az e-mailre, miután véget ért a szabadságom, ismét megkerestem, augusztus 25-én, hogy tisztázzuk személyesen, mire egy egysoros rövid emailt írt, hogy majd ha az igazgatási vezetőm is visszatér a szabadságáról, sort kerítünk rá”– mesélte a jogász.
Augusztus 31-én végül személyes megbeszélésre hívták be, ahol Spira beszámolója szerint bevezették egy tárgyalóterembe, ahol öt ember ült: a törvényszék elnöke, a kabinetvezető, a jegyzőkönyvvezető, az igazgatási vezetőm és egy számára ismeretlen nő. Előbb a Lehel téri posztját nevezték „hangulatkeltőnek” és „igazságügyi alkalmazotthoz méltatlannak”, majd a podcastban elhangzott kijelentéseket kifogásolták.
FRISSÍTVE! A Fővárosi Törvényszék hivatalos válasza
Az Fővárosi Törvényszék hivatalos válasza szerint Spira Eszter valóban bejelentette írásban dr. Tatár-Kis Péternek, a Fővárosi Törvényszék előző elnökének, hogy egy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzése céljából egy kft.-vel szerződéses jogviszonyt létesített, amely tevékenységéért díjazásban nem részesül. E bejelentést az akkori elnök írásban tudomásul vette. Az FT jelenlegi elnökének, dr. Matusik Tamásnak – aki 2026. június 17-től tölti be ezt a pozíciót – 2026. június 23-án, a mentálhigiénés tevékenységének jövőbeni tervezésével kapcsolatos szakmai egyeztetés során szóban jelezte, hogy van egy tévéműsor/podcast, amelyben rendszeresen szerepel. Erre az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény hatályos rendelkezései szerint kötelezték is Spira Esztert. A törvényszék szerint ugyanakkor a tevékenység bejelentése nem jelentette azt, hogy a munkáltató a műsorok tartalmát ismerte vagy előzetesen ellenőrizte, de bejelentett tevékenységekkel kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlójának nincs ellenőrzési kötelezettsége.
Említik a törvényi kötelezettséget az igazságügyi alkalmazottak esetében, miszerint az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az igazságügyi szerv jogos érdekeit, illetve jó hírnevét veszélyeztetné., (…)az igazságügyi alkalmazott a munkahelyén kívül is köteles az igazságügyi szervhez és a munkaköréhez méltó magatartást tanúsítani.”
Mindemellett a Fővárosi Törvényszék mindenkori elnökének sem saját, sem pedig szervezeti kapacitása nincs arra, hogy a törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő kerületi bíróságokon dolgozó több mint 2500 fő szerteágazó közösségi médiás aktivitását folyamatosan nyomon kövesse. Ennek szükségessége, mivel a jóhiszeműség alapvető erkölcsi és jogi elvét szem előtt tartva járt el mindkét
vezető, fel sem merült.
A konkrét ügyhöz visszatérve a törvényszék álláspontja az, hogy a FT jelenlegi elnöke olvasta amikor a kolléganő 2026. augusztus
14-i hősies kiállásáról másnap, azaz 2026. augusztus 15-én posztban számolt be a nyilvánosságnak. E posztot olvasta az FT jelenlegi elnöke is.
Ezt követően az algoritmus további, a bírósági ügyintézőhöz köthető tartalmakat kezdett el felkínálni dr. Matusik Tamásnak, aki azokat megnézve szerzett tudomást arról, hogy dr. Spira Eszter Mirjam podcast tévéműsorban való szereplése milyen kifogásolható tartalmakat hordoz. Az elnök ezt követően intézkedett az igazgatási eljárás megindításáról.
Lefokozás, kilátásba helyezett további szankciók
Spira szerint az augusztus 31-i megbeszélésen közölték vele, hogy azonnali hatállyal nem folytathatja a mentálhigiénés segítői tevékenységét, és visszakerül a Polgári Kollégiumba bírósági ügyintézőként. Azt is közölték vele, hogy az igazgatási eljárás lezárása után további, a fokozatosság elvét követő szankcióról dönthetnek.
„Azt mondták, hogy majd ismertetik velem az eljárás lefolytatását követően ezeket a szankciókat, de az már önmagában egy szankció, hogy azonnali hatállyal áthelyeztek és megszüntették a korábbi tevékenységemet. A Polgári Kollégiumba helyeznek vissza bírósági ügyintézőnek, úgyhogy én két éve nem dolgoztam bíró mellett és nem jogászként tevékenykedem. Tehát ez abszolút visszaveti a karrieremet és a célkitűzéseimet” – mondta Spira az nlc-nek.
FRISSÍTVE: a törvényszék vitatja, hogy Spira Esztert lefokozták volna
A törvényszék vitatja, hogy Spira Esztert lefokozták volna. Válaszukban azt írják, hogy az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyának kezdetétől bírósági ügyintézői beosztásban dolgozott, és jelenleg is ez a hivatalos státusza. A mentálhigiénés segítő beszélgetéseket a korábbi elnök szóbeli engedélyével végezte, de ez sem a beosztását, sem a javadalmazását nem változtatta meg. Mint írják, a tevékenység megszüntetése ezért a törvényszék szerint fizetéscsökkenéssel vagy formális visszaminősítéssel sem jár.
„Megjegyezzük, hogy ha valaki mentálhigiénés tevékenységet végez, akkor minimális elvárás lenne tőle – igazságügyi -alkalmazotti jogviszonyától függetlenül is –, hogy ne vegyen részt a közleményünkben példálózó jelleggel bemutatott nyilvános tartalmak
létrehozásában. A bíróságon – ahogy máshol is – minden embert embernek tekintünk, az emberi méltósághoz pedig mindenkit megillető alapjog fűződik” – írják, hozzátéve, elenleg folyó igazgatási eljárás eredményétől függ, hogy vele szemben további olyan eljárás is indul-e, amely munkáltatói szankcióval járhat.
Fővárosi Törvényszék: nem a Lehel téri kiállás miatt indult az eljárás
A Fővárosi Törvényszék kiadott közleménye szerint a mentálhigiénés tevékenység nem tartozott Spira munkakörébe. Spira ugyanakkor azt mondja, ennek hivatalos rendezése szeptember 1-jén történt volna meg.
A Fővárosi Törvényszék közleményében azt írja: „Az igazgatási eljárás nem a Lehel téri kiállás vagy a Facebook-poszt miatt indult”. Mint írják, az eljárás oka a fentebb említett podcastokban tett korábbi kijelentések sora, amelyeket emberi méltóságot sértőnek, több esetben dehumanizálónak és igazságügyi alkalmazotthoz méltatlannak tartanak.
A közlemény több konkrét, valóban durva minősítést idéz politikusokról, közéleti szereplőkről és celebekről. A teljesség igénye nélkül idézünk ebből párat:
„Egy országgyűlési képviselőről annak egy közügyben képviselt álláspontja miatt a következőképp fogalmazott: „és még én is róla beszélek, holott, szeretném kijelenteni, hogy az az ember nem ember. Aki ezt megteszi embertársaival, az a szememben nem ember.”
A városba tévedt vaddisznóról: „Nem meglepő, hogy a Parlament környékén sétálgatott, mert úgy gondolta, hogy hasonló a hasonlónak örvend. Tehát ha ő a disznók nemzetségéhez tartozik, akkor megy és meglátogatja a disznókat.”
Egy közszereplőről: „Leküzdve az undoromat, hogy X. Y.-tól rosszul vagyok, mert egy seggnyalónak tartottam”. (…)
A Fővárosi Törvényszék a közleményében arra hivatkozik, hogy az igazságügyi alkalmazottakra a magánéletükben és nyilvános megszólalásaik során is szigorúbb szabályok vonatkoznak. A Törvényszék szerint Spira Eszter podcastban tett kijelentései – amelyekben több közéleti szereplőt és ismert embert is sértő kifejezésekkel illetett – alkalmasak lehetnek arra, hogy megingassák a bíróságok pártatlanságába és működésébe vetett közbizalmat.
A közleményben azt is állítják, hogy Spira szándékosan, a közvélemény félretájékoztatása érdekében kapcsolta össze a vele szemben indult eljárást a Lehel téri ügyben történt közbelépésével.
Ez teljes hazugság.
– reagált a törvényszéki állításra, és továbbra is fenntartja, hogy a Lehel téri poszt és a későbbi munkahelyi eljárás között van összefüggés. Álláspontját azzal indokolta, hogy az augusztus 31-i megbeszélésen – ahol a mentálhigiénés tevékenysége megszüntetéséről is tájékoztatták – beszámolója szerint először éppen a Lehel téri Facebook-posztja került szóba, és csak ezt követően tértek át a podcastban elhangzott kijelentésekre.
FRISSÍTVE: a törvényszék kiáll a közleményükben leírtakhoz
A törvényszék kiáll a közleményükben leírtakhoz, az nlc-nek azt írták: „A közleménybe foglaltakat fenntartva és megerősítve e helyen is hangsúlyozzuk: az áldozatvédelem eddig is és ezután is prioritásként kezelt terület volt, van és lesz a bírósági szervezetben! Egy áldozat melletti kiállás, valamint az attól teljesen független okok miatti munkáltatói eljárás nyilvánosság előtti összekapcsolása kizárólag dr. Spira Eszter Mirjam kommunikációs aktivitásaiban érhető tetten.
Éppen ezért fogalmaztunk közleményünkben úgy, hogy ezek valótlan alapon való összekapcsolása az áldozatvédelem ügyére káros, hiszen, ha a közvélemény elhiszi, hogy egy áldozat melletti kiállás munkáltatói retorzióval jár, akkor az visszatarthatja az állampolgárokat a helyes magatartás tanúsításától hasonló esetekben. Azt, hogy erről jelen esetben sem volt szó, már közleményünkben is egyértelművé tettük.”
Vállalja azokat, amiket mondott
A podcastban tett kijelentéseit ugyanakkor Spira nem tagadja. „Vállalom ezeket, és vállalom a műsort” – mondta lapunknak, hozzátéve, hogy szerinte kiragadott részletekről van szó, amelyeket a műsor egészének kontextusában kell értelmezni. Úgy véli, magánemberként megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, a podcast célja pedig az volt, hogy bulvárhíreken keresztül társadalmi visszásságokra hívja fel a figyelmet.
Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy igazságügyi alkalmazottként vannak korlátjai a nyilvános szerepvállalásnak; a problémát abban látja, hogy szerinte nem egyértelmű, és ez megbeszélés kérdés lenne, hogy pontosan hol húzódik a határ a munkakörből fakadó kötelezettségek és a magánember véleménynyilvánítási szabadsága között.
Az áldozatvédelemre vonatkozó törvényszéki érveléssel sem ért egyet, miszerint az áldozatvédelem ügyének árt az a narratíva, amelyben azt állítja, hogy van összefüggés a Lehel téri események és a lefokozása kapcsán.
Szerinte éppen az lehet káros társadalmi üzenet, ha az emberek azt érzik, hogy következménye lehet annak, ha egy bántalmazott ember védelmében közbelépnek vagy a nyilvánossághoz fordulnak.
Sokakat megmozgatott Spira ügye
A nő mellett többen kiálltak, Jámbor András politikus, újságíró és kommunikációs szakember Facebook posztjában védte meg Spirát, de Hajnal Edina nőjogi szakértő is arról biztosította a posztjában, hogy mellette áll.
„Pénteken is beszéltünk, akkor Eszter elmondta, hogy a hétfői napon be fogják hívni a felettesei és számon kérik. Pedig Eszternek nagy tervei voltak, be akart vezetni egy jól működő mentálhigiénés rendszert az igazságügyben dolgozóknak – ez volt az egyik életcélja, ami már csak egy karnyújtásnyira volt tőle, ugyanis a kinevezése folyamatban volt. Napok választották el ettől a pozíciótól és a lehetőségtől, hogy tudásával, tapasztalatával tovább szolgálja az igazságügyet egy teljesen új nézőpontból a Fővárosi Törvényszéken „ – fogalmaz Hajnal Edina a bejegyzésben.
Mérő Vera, nőjogi aktivista is megszólalt az ügyben, aki egy fontos nézőpontot is behozott az eset kapcsán. Facebook bejegyzésében egyszerre kritizálja Spira kijelentéseit és tartja legitimnek az időzítéssel kapcsolatos kérdést.
Mérő szerint a Törvényszék által idézett mondatok elfogadhatatlanok, és önmagukban is alapot adhatnak arra, hogy a munkáltató foglalkozzon velük. „Az más kérdés, hogy mennyiben szolgáltak ürügyül, és mennyiben valós okként a Törvényszék eljárására. Ezt nekem nem tisztem megállapítani” – írja Mérő, aki azt is állítja, hogy Spira még a görögországi nyaralásáról, jóval a mostani nyilvános vita előtt felhívta, és arról beszélt neki, hogy a Törvényszéken a Facebook-posztja miatt vár rá „raport”. Ez a korábbi beszélgetés egybevág Spira mostani időrendjével, de önmagában persze nem bizonyítja, hogy a munkáltatói eljárás tényleges oka a Lehel téri poszt volt.
A kérdés azonban jogos: miért éppen ekkor vált munkáltatói üggyé a podcast?
Egyelőre nem tisztázott, hogy a Lehel téri ügynek valóban volt-e szerepe abban, hogy Spira Eszter korábbi nyilvános megszólalásai éppen ekkor váltak munkáltatói üggyé. Az időzítés ugyanakkor önmagában is felvet egy, a személyes munkaügyön túlmutató kérdést:
Milyen üzenetet közvetít egy olyan helyzet, amelyben egy igazságügyi alkalmazott röviddel azután kerül konfliktusba a munkáltatójával, hogy nyilvánosan bírálta egy bántalmazott nő ügyének hatósági kezelését?
A Lehel téri eset ezzel a rendszerhibákon túl újabb problémára irányította rá a figyelmet: mennyire fontos elkerülni annak látszatát, hogy valakit a rendszer nyilvános kritikája miatt érhet hátrány.
Épp ezért feltettük végül azt a kérdést is Spirának, hogyha újra ott lenne a Lehel téren, és tudná, mi fog ebből történni, akkor is megtenné-e ugyanezeket a lépéseket:
„Igen.” – válaszolta habozás nélkül.
Eszter azóta egy újabb Facebook-bejegyzést is közzétett.