Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
30 felett még család nélkü
Sziasztok!
Gondoltam én is indítok egy topicot... Igazából a 30-as korosztályt várom, akik még egyedül vannak, de szeretnének már társat, családot, de valahogy eddig nem sikerült. Nekem több hosszú kapcsolatom is volt, de most 34 évesen még mindig egyedül vagyok... valamit rosszul csinálok? magasak az elvárások? Sokan mondják, hogy vigyázzak, kifutok az időből... Ez nagyon zavaró... Szerintem ez a probléma sok 30-ast érint, várom véleményeteket, tapasztalataitokat és a jó tanácsokat ebben a témában... vagy akinek mostanában sikerült... sztorizhatunk...
Igy 34 évesen , bennem is kivirágzott a vágy egy gyerek után. Napi szinten foglalkoztat. De a kedvesem 45 éves lesz az idén . Neki már van 2 gyereke. Vállalná, ha én szeretném. De mi van, ha túl késő már , nem miattam, hanem a gyerekünk miatt. Semelyikönk szüleivel nem vagyunk túl jó kapcsolatba, mondjuk az én szüleim katasztrofális "nevelésben" részesitettek engem, semmi pénzért nem biznék rájuk egy gyereket.
Nagy dilemma ez, hisz nem csak az én életemért lennék felelős , és vajon lenne-e elég időm felnevelni? És a páromnak ?
Én soha nem vállalnék egyedül gyereket.Még ha anyagilag meg is tehetném.
Ismerek valakit, aki tűzőn-vízen át gyereket akar. Már hosszú évek óta nem sikerül neki, 4 lombikon van túl, egyebek mellett. De nem sikerül neki.Az egészsége nem tökéletes, nem is birná a terhességet a teste, mert fejlődési rendellenesége van, nem vált teljesen nővé. Mégsem veszi tudomásul ezeket a jeleket. Ő sem gondol bele, mi lesz ha nem él 60-70 évet.Mi lesz a gyerekével. Rokona nincs.
Pedig sajnos ez ma az egyik legégetőbb kérdés, milyen jó volt nekünk a hatvanas években,egy bőrönddel házasodtunk.
A szegény kisgyereket sajnálom,igen,ez a kockázat benne van az egyedül vállalt gyerekeknél...
Szomorú dolog, van ugyan egy nagybácsi is, de az meg nem teljesen komplett, ezt a saját anyja mondta rá
Tegnap óta gyakran eszembe jut, 9 éves a gyerek,mire leérettségizik,az 9 év,akkor nagyi 86 lesz?
ez a vagyon/pénz téma érdekes a kapcsolatokban... remélem nálam ez nem lesz probléma, én mindig mindent megbeszélek a párommal...
Meg azért 77 évesen már nem lehet elvárni a gyereknevelést senkitől. Nem biztos, hogy mással akar bajlódni.
Igy kell szülni gyereket egyedül , magamnak. Most akkor ki járt lól ?
Ennyire sajnos nem vagyok képben,hisz majd húsz éve már, hogy alsóban tanított a nő engemet.
Azt hiszem úgy volt, hogy 38 évesen egy nagyon laza kapcsolatba szült, alig pár hónap ismertségre, mert hisz akkor már szorított az idő és a papával nem is nagyon tartották a kapcsolatot. Szomorú ügy. Anyukám ma hívott ledöbbenve, ő még abban a városban él,ahol én is felnőttem és iskolába jártam.Egyelőre a nagymama még egészséges, de hát 77 éves.Ugye ebben a korban nem lehet tudni...meddig tart az egészség.
Ez szörnyű!
Számomra elképesztő egy házasságban az a lehetőség, hogy külön kasszán legyenek a felek.A házasságnak pont ez a lényege, nem ? Jóban rosszban, szegénységben gazdagságban.
És ha valamelyik jobban keres és több mindent megengedhet magának, az elmegy nyaralni, a másik meg otthon marad ?
Ez tiszta hülyeség !
Aki igy gondolkodik maradjon egyedül.
Ez így volna rendjén de én itt azt olvasom kell a külön vagyon. Én biztosan azonnal dobnék egy ilyen kapcsolatot illetve el sem jutnék addig, hogy kialakuljon bár mi is egy olyan nővel akinek ilyen elképzelései vannak.
Rettentő dolog amit írsz egy házasságban a SAJÁT PÉNZEM ez nem elképzelhető. Ti ezt hogy csináljátok? Mindenki fizeti a saját kajáját? Miként osztjátok meg a rezsit? Elmentek egy étterembe és mindenki fizeti a saját fogyasztását? A gyerekek költségeit kettéosztjátok? Stb...
Egy jó kapcsolatban elemi dolog az hogy a céljaink közösek.
Szerintem ez azért így nagyon sarkos a legtöbb férfi egész egyszerűen szeretetre, megértésre, áhítozik, egy olyan kapcsolatra amikor jó haza menni, és mivel mindenki más egyéniség, ez minden férfinál mást testesít meg. A lényeg itt az megismerni a másikat és felmérni rendelkezem-e azokkal a tulajdonságokkal alapban ami elég lesz ahhoz, hogy a másikat boldoggá tudjam tenni.
Szia mindenkinek
Nem volt erőm az összes hozzászólást vissza olvasni csak így az elejéből néhányat.
Azt kell mondjam nektek ha az elején nincs bizalom a másikban és a külön vagyon megteremtése a cél ott össze fog omlani házasság.
Ezt főleg amerikai járaton kell megtenni, nem......?
Repülőgépen:
1. Vegyük elő a laptopunkat!
2. Nyissuk ki lassan és az erőltetett nyugalom arckifejezésével...
3. kapcsoljuk be.
4. Bizonyosodjunk meg, hogy a mellettünk ülő marha a képernyőnket bámulja.
5. Indítsuk el a kedvenc böngészőprogramunkat.
6. Csukjuk be a szemünket vagy nézzünk ki az égre, halkan mormolva valamit.
7. Mély lélegzetvétellel hívjuk be ezt a címet.
http://www.thecleverest.com/countdown.swf
8. Nézzük meg a szomszédok arcát...