Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44
Hai!
Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?
Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.
De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.
A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.
Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.
Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.
A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.
Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....
Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.
Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.
Kezdjük..........
Hai!
Elhiheted eszembe jutott, de olyan pokoli nagy munka lenne, hogy nem vállaltam be.
Rengeteg vár van még....
Esztergomon kivül Eger..Visegrád..Tata...Síklós...Trencsény..Temesvár..Pápa.. hogy csak az ismertebbeket írjam. De...
A blokkokon kivül, olykor egy egy adott tematikánál is szeretnék várakat erődítéseket(Komárom) megemílteni...
ilyen például Eger, amit a török hódoltságnál szeretnék szóba hozni.
Jó sorozat volt, érdekes lett volna direktbe összeszedni a tatárjárás után épült erősségek többségét. A várépítési program szükségességét igazolja az a tény is, hogy amely településen erődítménybe tudtak menekülni a környékbeli lakosok, ott nagyobb eséllyel vészelték át a mongol pusztítást. Ilyen volt például Esztergom, amelynek várát a "tatároknak" bevenniük nem sikerült.
A várépítés nem kis feladat volt a városok, falvak és nemzetségek számára, nemegyszer előfordult, hogy valamely család felhagyott az építéssel, vagy átadta azt másnak, mert nem volt birtokainak akkora jövedelme, ami egy kővár építését a teljes befejezéséig finanszírozta volna. Ebben az időszakban várúrnak azt tekintették, akinek birtokán legalább egy kővár volt, akinek kettő, vagy három, kiemelkedő hatalmasságnak számított. (Pár évtized múlva a tartományurak egyenként is tucatnál is több erősséget fognak birtokolni majd.)
A tatárjárás utáni években az ország összefogása a pusztítás helyreállítására példa nélküli volt az addigi történelemben. A nyugati források egyenesen arról számoltak be ekkor, hogy "Ebben az évben Magyarországot, amely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította".(Hermann niederaltaichi apát írása 1241-ből.)
A nyugati határszélen az osztrák hercegeket fékezték meg a Hont-Pázmány nemzetség kiváló tagjai, az ország belsejében pedig a rablóbandákat számolták fel a király hű bárói. IV. Béla célkitűzését a biztonságról, újjáépítésről és gyarapodásról, egyik leghűségesebb hívének jellemzése adja, melyet a király küldött a magyar nagyúr báni kinevezése kapcsán Trau(ma Trogir) polgárainak:
" ...nem romboló, hanem inkább építő, nem tékozló, hanem gyűjtő lesz, nem is pusztító, hanem inkább eredendő hűsége és bölcsessége révén nagyszerű megörző.(1248.)
Forrás:
Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Osiris. Bp. 2002.
Szolnok az Alföld közepén található, fontos vízi és szárazföldi csomópontok kereszteződésénél alakult ki a X.-XI. században. A vízi szállítás, a sóút felügyelése, a tiszai fakereskedelem, valamint Buda és Erdély között létesült hadi utak, valamint a főváros közelsége (100 km) miatt a török hódítás korában, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, a Tanácsköztársaság idején, a II. világháborúban és 1956-ban megmutatkozott a hely jelentősége. Nem véletlen, hogy ma is jelentős katonai támaszpont található itt. hasonló okok miatt fejlesztették fel 1551-52-ben is az addig csak palánkvárként létező várat. Feledata a török hadak feltartóztatása és az akkori ország gerincének, a Felvidéknek védelme lett volna. A szolnoki vár ma már teljességében nem látható, nyomai azonban megmaradtak. Már az Árpád-korban is állt földvár a Tisza és a Zagyva torkolatánál, a tulajdonképpeni palánkvár kiépítésére azonban csak 1551-ben került sor. A TÖRÖKÖK majd a császári várkapitányok bővíttették még a várat a XVII. században, a rÁKÓCZI SZABADSÁGHARC után azonban végképp az enyészet jutott osztályrészéül. Köveit széthordták építkezésekre.
Szolnoknak a végvárrendszerben betöltött fontos szerepét a térképre tekintve érthetjük meg. A törökök számára Temesvár és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze egyetlen jelentősebb erősséget kellett elfoglalnia, Szolnok várát. Szolnok után északra legközelebb Eger vára a következő jelentős erősség. Lényegében a királyi Magyarország gerincét, a Felvidéket mindössze 2 jelentősebb vár védte délről. Magyar, erdélyi, bécsi hírszerzők jelentették 1552 júniusa óta, hogy a törökök Temesvár eleste után előbb Szolnok, majd Eger ostromára indulnak. Az említett két vár elfoglalása erős érdekében állt a budai basának, Alinak. Miután a legjelentősebb síksági erődök elestek, II.Szulejmán szultán utasította Ahmedet, Alit és Mohamedet, hogy hadaikat a 2 végvár ellen vezényeljék.
A régi szolnoki földvár helyén I.Ferdinánd utasítására 1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe (részben Dobó istvám terve szerint), várát megerősítették, élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. Az építés főszervezője Nicolaus Salm generális volt, a munkaerőt helyi és odavezényelt hadinépek, valamint nagyszámú jobbágy adták. Bár használtak követ is, az 1552-es vár szerkezetét a korabeli dokumentumok szerint talajba levert gerendák közé döngölt agyagos föld (palánk)képezte. A rézkarcokon látható, hogy a szabálytalan négyszög alaprajzú, sarkain egy-egy ágyúrondellával biztosított végvárt kiterjedt várárok vette körül. A vár fülesbástyákkal való kiegészítése csak magát a tényleges várat érintette és csak a török kiűzése során kerülhetett sor e toldásra, ahogy az a különböző korok metszetein egységesen jól nyomon követhető.
A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya.
Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elvesztése után, a XV. század közepén emeltették a várat. Ebben az időszakban viszonylag békés vidéknek számított, ezért elsősorban középnemesi rezidencia, mint erős védőművekkel rendelkező épület volt. Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, aki Kinizsi halála után rövidesen újra férjhez ment. Mivel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmasa híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett elviselnie. A XVI. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy innen nyerjenek építőkövet. A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit.
Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján új kastélyukat, így használaton kívüli lett a vár. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. Ilyen állapotban kezdődött meg 1955-ben régészeti feltárása és megóvása.
A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a XIV. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák oligarcha előtt. 1321 után pedig már királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató "pogány" lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várday Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni.
Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban.
A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek.
Az első vár keletkezésének ideje ismeretlen. 1092-ből, Szent László idejéből "castrum Somlyó" néven való említése hamis oklevélen alapul, amely 1389-1390-ben készült és 1399-ben írták át. (Ugyanis maga a "Somlyó" névalak is hibás!) Valószínű tehát, hogy Szent László idejében vár még aligha lehetett itt. Feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241-1242 után épült mint királyi vár. Királyi vár 1370-ben és 1380-ban is, amikor Ákos bán a várnagya, aki a mai Szent Márton-kút melletti Szentmártont - a vásárhelyi apácakolostor védelme címén - Somló várához csatolta, 1386-1389-ben ismét visszakerült a királyné birtokába Zámbó Mihálytól, akinél zálogban volt .1389-1390-ben Zsigmond király a kedvelt, és a vele mindvégig kitartó Garaiaknak: Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak és maradékainak adja .1464-ben Mátyás király a birtokot Kanizsay László kir. lovászmesternek adja. 1464-ben és 1478-ban a vár Veszprém megyei tartozékai: Berzseny, Doba és Torna. Mátyás királyhalála (1490) után Szapolyai István nádoré. A Szapolyaiak 1495-ben Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adják el 12 ezer aranyforintért, amit II. Ulászló 1502-ben hagy jóvá.
Somló vára Bakócz Tamás alatt éli fénykorát. Ő építtette át szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzelni. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.
Bakócz Tamás az ország egyik leggazdagabb főpapja volt, aki nagy vagyont harácsolt össze rokonsága számára. 1498-ban két nagy, több kis ágyú, két seregbontó védte a várat. Bakócz Tamás 1501-ben, majd 1517-ben végrendeletileg unokaöccsének - az erdődi Bakócz név helyett monyorókereki Erdődy nevet felvett -, Péternek hagyta Somló várát és uradalmát, az egyházi vagyonból származott nagybirtok típusos példáját. 1548-ig az Erdődyek birtokolják, amikor is Erdődy Péter - Vörösvár kiváltása miatt - Somló várát és tartozékait a devecseri Csóron Andrásnak elzálogosítja. A mohácsi vész (1526) idején messze vidéken csak Somló vára volt a magyarság egyetlen erőssége, mert Csóron András devecseri várkastélya csak 1530 után épült fel. A hírhedt devecseri Csóronok - védelem címén - agyonzaklatták a szegény jobbágyokat és a vásárhelyi apácákat, zsarnokságuk ellen pedig hiába emelték fel szavukat a Habsburg királyok .1543-ban Somló vára alatt nagy csata volt a magyarok és a törökök között, melyben mintegy 3000 törököt felkoncoltak.
Fiú örökös híján 1597-ben Csóron János leányai osztoznak a vagyonon, és e vár, Anna kezével Liszthy Istvánnak jutott. 1597-ben a kincstár a Csóron leányok birtoklása ellen pert indít, ami 1626-ban még tart. A zavaros tulajdonjogi viszonyok miatt romló vár állapota folytán az 1597. évi országgyűlés aggódik Somló várának a töröktől való megvédése tekintetében. Végre az 1638. évi országgyűlés elrendeli, hogy Somló várát, tartozékaival együtt erősítsék meg.
Liszthy Istvánné Csóron Anna halála után fia, Ferenc, ennek halála után özvegye, rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, majd fia, Liszthy László, a költő uralta. Somló történetében ő volt a legérdekesebb szereplők egyike. 1653-ban jelent meg a mohácsi csatáról szóló kétkötetes verses krónikája, amellyel beírta nevét az irodalomtörténetbe. Állítólag rablólovag volt; gyilkosság, gyújtogatás, hamis pénz verése, rablás stb. miatt a bécsi törvényszék halálra ítélte és lefejeztette. Somlót Nádasdy Kristófné, Csóron Margit örökösei nyerték el. A sok tulajdonos kezén szomorú helyzetbe jutott a vár, amely 1707-ben utoljára szerepel mint vár, amikor a hős Vak Bottyán kuruc tábornok az öreg fészket még utoljára rendbe hozatja és hadianyaggal látja el. Rákóczi szabadságharca után a vár stratégiai jellege végleg megszűnik.
Ezután Sümeg erősségének fennhatósága alá került, őrséget nem kapott, csupán 1-2 pattantyúst küldtek Sümegről, hogy időnként rendbe hozzák az ágyúkat. Ebből az időből származó leltárjegyzék szerint: "Somlyó várában vagyon pattantyús 1, álgyu két fontos 1, por egy hordóval, circiter két mázsára való, a ahhoz kivántató mind álgyu, mind ólom glóbus."
1721-től Somló vára tovább omladozik. Amíg a háborús idők tartottak, korábbi tulajdonosai, az Erdődyek feléje sem néztek. Amikor a hosszú, és a magyarságra nézve annyira végzetes béke beköszöntött, egyszeribe megmozdultak Somló-vár birtokáért. Előkerítették Bakócz Tamás ajándékozó-levelét, iktató- és zálogosleveleket és pert indítottak a sok részre szakadt Csóron-Liszthy-örökség birtokosai ellen.
1735-ben az Erdődyek a várat a hozzá tartozó birtokokkal (Ság, Bánd, Szergény, Dobi, Csúr, Jánosháza) együtt hatvanhétezer forintért megvették.
Erdődy Kajetán gróf építtette fel a vár alatt Doba községben (1820) a pompás és szintén Somló-várnak nevezett emeletes kastélyát. Ehhez valószínűleg sok faragott követ hordtak el a vár anyagából, ami csak siettette annak végromlását. Utána Ferenc, Sándor, Péter grófoké volt, akikről 1945-ben, felszabadulásunk után, az államra szállott a vár tulajdonjoga. Az újabb "Somlóvár" ma szocioterápiás intézet.
Tavasszal arra felé voltunk kirándulni....akkor tájt hívta fel a figyelmemet egy Barátném innen az nlcről a várhoz tartozó legendára:
"egyszer lovas hírnök érkezett Budáról az aszalói Bodó udvarházba. Levelet hozott magától a királynétól, aki bálba hívta a hét Bodó lányt. Ne is mondjam, hogy micsoda öröm támadt az eladó lányok között! Heteken át aztán egyebet sem tettek, mint varrtak, varrtak.
Ez nem akadály - mondotta a három fiatal főúr. - Csak jelöljétek ki a vár helyét! Ezután Bodó mester és a király emberei több napon át járták a birtokot, míg végül egy közepes nagyságú hegyen, egy kiugró sziklakő mögött alkalmas helyet találtak. Hamarosan kezdetét vette a várépítés. Nemsokára pedig a még pártában lévő leánynak is került vőlegénye, s így a hét év alatt olyan szépséges vár épült, hogy csudájára járt az egész ország.A királyné báljában pedig a hét Bodó lány volt a legszebb. Meg is akadt rajtuk a leggazdagabb és a legelőkelőbb ifjak szeme. Háromnak még a bál éjszakáján meg is kérték a kezét. Ám a Bodó lányok - fogadalmukhoz híven - csak annak adták kezüket, akik egy évig várat építenek.
A sziklát előbb Bodókőnek, a várat pedig Bodókő várának nevezték el...
Itt tartották meg aztán az új vár falai között mind a hét leány lakodalmát, méghozzá a király kérésére: egyszerre. Nem is volt olyan híres-nevezetes lagzi azóta sem a hegyes-völgyes Abaújban! Az csak természetes, hogy maga a király is ott volt, feleségestül.
Mondanék én valamit - szólott a király. - E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb! Azóta is így hívják, a falai büszkén magasodnak!
Balogh Béni
"Később Báthory István lett a vár ura. Amikor lengyel király lett"
Ez a Báthory István nem az a Báthory István. A füzéri várúr a család ecsedi, a lengyel király a somlyói ágból származott.
A vár az Almás-patak szigetén áll. 1420 körül építtette Szigeti Oszvald, később a Garai, majd az Enyingi Török családé lett. 1543-tól királyi vár, 1561-1566 közt Zrínyi Miklós volt a várkapitány. 1566 augusztus 5-től szeptember 7-ig védte a várat II. Szolimán szultán hatalmas túlerőben levő csapatai ellen, majd amikor már reménytelennek látták a küzdelmet, Zrínyi vezetésével kitörtek és kézitusában veszítették életüket. Ezt a hősies küzdelmet örökítette meg a várvédő dédunokája, a költő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában. A törökök sokmindent építettek a várban, többek közt a hatalmas bástyákat és II. Szolimán szultán dzsámiját, melyet a vár elfoglalása után emeltek, a Mekka felé néző oldalon kőkeretezésű, egykor csempével borított mihráb-fülke látható. Északnyugat felől minaret csatlakozik a dzsámihoz, ma eredeti magasságának egyharmadáig áll. A törököktől Vecchi Gábor ezredes foglalta vissza a várat 1689-ben. 1930-ban Andrássy gróf a dzsámival közös tető alatt nyári kastélyt építtetett.
Várpalota múltja gazdag és sokszínű. Az Újlaki-vár sokszínű, vendégcsalogató programokkal várja egész évben a látogatókat. A vár kalandos története Mátyás király idejére nyúlik vissza, és leginkább a török kori végvári harcokhoz kapcsolódik. A vár ura, Újlaki Miklós, Mátyás házasságon kívül született gyermekének, Corvin Jánosnak volt a keresztapja. Mátyás házassága idején szintén Újlakit kérte meg arra, hogy a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrix hercegnőt fényes kísérettel hozza el Magyarországra. 1476. december 11-én Beatrix a várpalotai várban készült fel a másnapi királynői koronázásra Fehérváron, ahova Újlaki Miklós kísérte az új királynét.
Mátyás halála után Újlaki Miklós fia, Lőrinc erős hadsereget szervezett, hogy Corvin Jánost a trónra segítse, de Beatrix ezt nem nézte jó szemmel. Ebben az időben Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból Palota várába hozták át a magyar koronát, a koronázási jelvényekkel együtt. Megtartani nem tudták a koronaékszereket, mert Beatrix a Fekete Sereget küldte el a korona visszaszerzésére.
1526 utáni korszakban Móré László rablólovag birtokában volt a vár, akit 1533-ban, a kettős királyság idején űztek ki Palotáról.
Később végvárrá építették át Palota várát, amely 50 éven át védte falait a török támadásokkal szemben. Emlékezetes az 1566-os nagy csata, amikor Thury György várkapitány Arszlán pasa felett aratott győzelmet. 1594-ben azonban a törökök elfoglalták a várat. A török kort követően a vár átépült, és kialakult mostani formája. Ma a Magyar Vegyészeti Múzeum, a Bányászati-és Helytörténeti Gyűjtemény található a várpalotai várban.
A XV. századi, gótikus vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakótömbből, és egy ezt körülvevő, sarkain kerek tornyokkal erődített külső várfalból állt. A XVIII. században átalakították.
A külső homlokzatok gazdagon tagoltak és áttörtek, a vár külső megjelenése a késő gótika stiláris jegyeit hordja magán. Azonban 1772-ben nyerte el mai alakját. Akkor épült ki a ma is látható timpanonos déli szárny az udvari vaskos árkádokkal. A többi szárny azonban magtárként szolgált ekkor, alattuk boros- és dézsmapincékkel. Az egyik alagsorban kapott helyet a börtön is.A vár építtetője Filippo Scolari - magyar nevén Ozorai Pipo -, egy firenzei kereskedőcsalád Magyarországon élő sarja volt.
A Zempléni-hegység lábánál, messziről látható meredek sziklataréjon emelkedik Boldogkő vára. Természetvédelmi terület, a szikla mintegy 10 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványa. A vár egyike a leginkább épen maradt középkori várainknak.
A tatárjárást követően kezdték építeni, első okleveles említése 1295-ből való. 1280 táján IV. Kun László király szerezte meg. Jelentősége, hogy az észak-Magyarországról Kassán át, az Alföldre vagy Tokaj felé Erdélybe vezető utat ellenőrizhették innen. 1300-ban, még az Árpád-ház kihalása előtt, már a vidék legnagyobb családjának, Amadé nádornak a birtoka. Lázadó fiainak leverése után Károly Róbert a Drugetheknek adományozta. Később ismét királyi birtok lett, Mátyás király először Kassa Városának zálogosította el, majd a Szapolyaiaknak adományozta. Így lett utóbb Szapolyai János, a későbbi király nagyszámú várainak egyike. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fennhatósága alá került. 1663. szeptemberében itt gyülekeztek azok a felső-magyarországi hadak, melyek a török ellen indultak. 1678-ban a kurucoké, Thökölyé lett. A szabadságharc bukását követően lerombolták, később az esztergomi főkáptalanság és a lőcsei jezsuiták kezébe került, majd a Péchy családé lett, akik már nem lakták, a faluban építették fel kastélyukat.
A vár kultúrtörténeti érdekessége, hogy a várkápolnában a későbbi híres református prédikátor, Dévai Bíró Mátyás hirdette az igét. A vár falai között nem egyszer megfordult első magyar nyelvű lírikusunk, Balassi Bálint, aki itt írta bordalainak egy részét.
Nyaranta várjátékokat rendeznek itt, s hadtörténeti kiállítás tekinthető meg benne. 2002-től nagyszabású rekonstrukciós munkák kezdődtek el, a tornyok tetőt kaptak, a falak mentén gyilokjáró épült, összekötötték a vár pincéjét és borozóját.Legrégebbi és leginkább épen maradt váraink egyike a Rákóczi-vár, mely a Bodrog folyó kanyarulatánál, kiugró sziklán emelkedik. Királyi szálláshely volt, II. Endre lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet is Sárospatakon született 1207-ben.
Nem tudni pontosan, mikor kezdték a várkastélyt építeni, de a XV. században már állt hatalmas lakótornya. A Vörös-torony a vár legrégebbi épülete. A mai várat 1534-ben kezdte építeni Perényi Péter, a torony átalakításával, reneszánsz stílusú bástyás várral, palotával és védőművek létesítésével. Fia halála után Miksa császár 1573-ban Dobó Ferencnek, az egri hős fiának adta zálogba a várat, majd Lorántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba a kincstártól, amely tőle, Zsuzsanna lányának hozományaként 1616-ban I. Rákóczi György birtokába került. Az elkövetkező fél évszázad Sárospatak történetének egyik legfényesebb időszaka: a szellemi élet is rohamos fejlődésnek indult. A Perényi által alapított kálvinista kollégiumot főiskolai rangra emelte, várbeli gazdag könyvtárát megnyitotta a tudásra vágyók előtt, ide telepítette a habán fazekasmestereket.
A XVII-XVIII. században Sárospatak a szabadságukért küzdő magyarok egyik legfontosabb fellegvára volt. I. Rákóczi Ferenc itt tartotta titkos megbeszéléseit a Wesselényi-féle összeesküvés többi résztvevőjével, s fontos döntések születtek a Sub Rosa szobában. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorát a pataki várban töltötte, majd 1694-ben fiatal feleségével költözött be a pompás családi rezidenciába. A fejedelem 1708-ban ide hívta össze az országgyűlést. A szabadságharc után először a Trautsohnok kapták meg, akik barokk ízlésben újították fel. 1875-től a Windischgrätz hercegek tulajdona volt.
A várban ma több érdekes kiállítás tekinthető meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma gondozásában (pl. Rákócziak dicső kora, reneszánsz konyha, kőtárak, kazamata, Szőlészet és borászat), a Vörös-torony tetejéről csodálatos panoráma tárul a szemünk elé. Nyaranta a Zempléni Fesztivál és más programok is helyet kapnak e különleges környezetben.A vár a Zempléni-hegység szívében, páratlan természeti környezetben épült egy vulkáni kúp tetején. A legjellemzőbb lovagvárunk. Legkorábbi Árpád-kori váraink egyike, még a tatárjárás előtt létesült. Építtetőjétől II. Endre vásárolta meg, s az Árpád-ház kihalásáig királyi vár volt. Az Anjouk idején adományként Drugeth Fülöp tárnokmester szerezte meg. Zsigmond király 1430-ban a Perényieknek adta, akik átépítették többszintes várrá és ellátták védőművekkel. Olasz bástyái is ekkor épültek. Mohács után Perényi Péter évekig itt rejtegette a királyi koronát. Később Báthory István lett a vár ura. Amikor lengyel király lett, húgára, Erzsébetre hagyta. Róla él az a hagyomány, hogy szépségének megtartása érdekében megölt fiatal parasztlányok vérében fürdött rendszeresen. Ezzel azonban csak a bécsi udvar rágalmazta meg, hogy halálra ítélhessék s birtokait elkobozhassák. Ezután a vár a Nádasdy család birtokába került, majd Thököly Imre zászlói lengtek rajta, s csak a szabadságharc után lett császári tulajdon. Lipót császár 1683-ban felrobbantatta, így később, a Rákóczi-szabadságharc alatt már nem volt jelentősége.
Hai!
Ha már szóba kerültek a várak, úgy vélem, a híresebb várainkból bemutatok néhányat, ezzel is emléket állítva történelmi helyeinknek....
A középkori Miskolc az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt, ellenőrzése alatt állt a Hegyaljáról a Felvidékre, Lengyelországba vezető borkereskedelmi út. A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes.
Diósgyőrt a XII-XIII. század fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. A tatárjárás idejéig a Bors család tulajdonában volt a vár, később új várat emeltek helyére, mely Ernye bán lakhelye volt. Ekkor már komoly kőépület volt. Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás gótikus várkastéllyá épített ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal így Diósgyőr is királyi székhellyé vált és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel trónt is elfoglalta. Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol oly fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a torinói béke aláírása.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1424 és 1526 között hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége. 1526, a mohácsi csatavesztés után zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. A török 1596-ban felgyújtotta és rövid időre elfoglalta, majd 1600 táján a királyi hadak is pusztították. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette, a XIX. században már csak romjai látszanak.
A várban számos érdekes kiállítás tekinthető meg: vártörténeti kiállítás a rondellában, XIV-XVI. századi kézifegyverek és címerpajzsok, működő éremverő golyósprés, a velencei béke ratifikálását szemléltető panoptikum, a kazamatákban Közép-Európa legnépesebb panoptikuma, mely a középkor virágzó életét mutatja be. Nyaranta olyan programok kerülnek megrendezésre a falak között, mint a Diósgyőri Várjátékok, Nemzetközi Dixieland Fesztivál, Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál, Borsodi Fonó Nemzetközi Folklórfesztivál, Várszínházi Esték.Hai!
Nagyon tetsző megegyezzés.
Hai!
Semmi akadálya...megvárunk.
Köszönöm a meghívást, szívesen...
Mint látod, most is itt vagyok és ha tudok egy-két apróságot-érdekességet hozzátenni az adott korhoz, akkor nem tartom vissza magam..
Hai!
Még négy kép a kolostor romokról.....
MARGITSZIGETI KOLOSTOR
magyarkiurrir.hu
Erdő Péter bíboros Budapesten január 15-én, Árpád-házi Szent Margit ünnepén 11 órakor a margitszigeti szabadtéri oltárnál ünnepi szentmisével nyitja meg a 2006-ra meghirdetett imaévet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében.Szent Margit rövid életének nagy részét a szigeten élte le a XIII. században. Az idő tájt fontos egyházi központ volt a Nyulak szigete: volt itt egyháza a premontrei rendnek, kolostora domonkos és ferences szerzeteseknek, zárdája a dominikánus apácáknak. Ennek a virágzó életnek a török hódítás vetett véget a XVI. században. Az apácák számos költözködés után, közel száz évvel később a pozsonyi klarisszáknál találtak befogadásra. Ezeknek a nővéreknek utódai telepedtek vissza a szigetre a törökök kiverése után.
A szigettel szemközt fekvő budai Duna-parton ekkoriban alakult ki Neustift (Újlak) település; ennek plébánosa lett a szigetiek lelki gondozója az 1740-es években. Egyházi építményre a Margitszigeten azonban egészen a XX. század elejéig kellett várni, amikor 1907-ben József főherceg kápolnát emeltetett a romok fölé meghalt fia emlékére. Egy negyedszázaddal később Lux Károly építész „újraalkotta” a premontreiek középkori templomát, amelyet Serédi hercegprímás Szent Mihály tiszteletére benedikált.
Ez utóbbi kápolna ma is áll és működik, a korábbi azonban az ostrom áldozata lett, helyén ma is a középkori kolostor romjait látjuk. Szent Margit valószínűsített sírjára 1971-ben márvány emléktábla került, 1979 óta pedig a mindenkori esztergomi érsek szabadtéri szentmisét mutat be a sírhelynél a januári hidegben. Évről évre sok száz hívő, köztük távolabbról érkezett zarándokok vesznek részt ezen az istentiszteleten, amely méltó a keresztény aszkézis szentjének szelleméhez.
Hai!
El sem tudod képzelni, mennyire örülök hogy itt vagy.
Már tegnap óta azon gondolkodtam hogyan kérjelek meg valamire, amit nem értesz félre s nem egyfajta utasításnak vagy irányításnak veszel, hiszen a mi kapcsolatunk enyhén szólva is porcelán érzékeny.....
Arra gondoltam, van a magyar történelemben bőven olyan esemény, ahol, amiben igencsak szükséges némi jogi vagy jogtechnikai értelmezés is....
Örökösödési törvények...(Mária Terézia)...trónfosztás(1848-49)...földtörvények..jobbágyfel szabadítás...és nem sorolom...
Arra gondoltam, ha ez neked nem gond, az épp aktualitásban lévőknél, ha írnál némi értelmezést a dolgokról, az nagyon emelné a topic szinvonalát.
Ha igen...akkor előre is köszönjük.