Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Vers HAJNALHOZ

Torolt_felhasznalo_217675
Torolt_felhasznalo_217675
Létrehozva: 2003. május 5. 11:14
wander - HAJNAL

Rámtört a sötétség,
majd megláttam a fényt.
HAJNAL hozta el
az éltető reményt!

De elment Ő, elhagyott,
nem jő több fénysugár.
Ó jöjj vissza HAJNAL!
Lelkem úgy visszavár!

Radnóti Miklós - HAJNAL

Lassan száll a szürke és a kék még
lassabban szivárog át az égen,
homályban áll az erdő s minden ág
puhán mozog, úgy mint a vízfenéken.

A szürkeség eloszlik, győz a kék,
minden égi füstöt magába fal
s a dúdoló hajnal elé szalad
két fiatal fa, sötét lábaival.

Harsány fürtökben lóg a fény s a táj
sok ág-bogán ökörnyál lengedez,
ragyogva lép az erdő szerteszét,
lépte vidám és egyszerre lenge lesz,

nedves fején a nappal táncba kezd
s a réten nem jöhet most senki át;
ezüst halakat virágzik a tó
és az éleshangú reggel így kiált:

halihó ha-hó ha-hó halihó!

Radnóti Miklós - KÉT KARODBAN

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

  1. 2005. október 15. 16:43876.

    Gyóni Géza

    Ősz van

    Ősz van. A zöld, lombos ligetből
    Csak puszta, zörgő gally maradt . . .
    Oh visszasírom sokszor, sokszor
    Az eltűnt, elszállt szép nyarat.

    Ahogy a hűs akácasorban
    Kísértelek, én kedvesem -
    Csak a nyarat éreztük akkor
    S haladtunk szótlan, csöndesen.

    Még nem vallottuk meg szerelmünk,
    Még akkor nem is tudta más -
    De óh köröttünk tisztán szólott
    A legékesebb vallomás.

    A kis kerítésen kíhajlott
    Egy-egy kiváncsi rózsafa
    Szerelmet ontott rózsák kelyhe,
    Madár csicsergő ajaka.

    Csak ép szívemre nem borultál,
    Csak ép meg nem csókoltalak -
    Óh visszasírom sokszor, sokszor
    A csóktalan elszállt nyarat.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  2. 2005. október 15. 16:35875.

    Bella István

    Maradj velem

    Dobol az eső Hogy esik
    Maradj velem még reggelig
    akad talán számodra ágy
    szék is rárakni ruhád

    Mellém is fekhetsz Fekhelyem
    mert itt vagy puhábbra vetem
    csönddel bélelem boldogabb
    holdakat gyújtok mint a nap

    És hallgatok mert jól esik
    hallgatom szívveréseid
    mint csitul némul el a harc
    amíg hajaddal betakarsz

    Már nem is kéne mondani
    csak hallani és hallani
    Dobol az eső Hogy dobog
    Benned zuhog Bennem zuhog

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  3. 2005. október 15. 16:31874.
    Baranyi Ferenc

    Egy pillanatra

    A pillanatot kell csupán kibírni,
    amikor egy véletlen mozdulatból
    kiderül, amit szüntelen gyanítasz,
    de míg gyanítod, addig nem gyanakszol,
    a pillanatot kell csupán kibírni,
    amely egy önhitt szárnyalást keresztez,
    mikor gyönyöru ívű szerepéből
    egy pillanatra kiesik a kedves,
    a pillanatot kell csupán kibírni,
    mikor egy elszólása tudtul adja,
    hogy szerelmedért teljes életével
    adózik bár, de csak felére tartja,
    a pillanatot kell csupán kibírni:
    az átmeneti örökkévalóság
    döbbenetét, mit a tábornok érez
    ha kételyei percre lefokozzák -
    a pillanatot kell csupán kibírni!
    Aztán beérni azzal a csekéllyel,
    mi megmarad a pillanat után is.

    És oly csekély, hogy egy élettel ér fel.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  4. 2005. október 15. 16:29873.

    Baranyi Ferenc

    Utószó egy szerelemhez

    Nincs mit mondanom,
    nincs mit mondanod,
    ami régen megszakadt, azt
    nem folytathatod,
    szemed jégvirág borítja,
    már beléd nem láthatok.
    Nincs mit mondanod,
    nincs mit mondanom,
    párosan viselt magánynak
    dupla súlya nyom,
    szíved hangtalan parancsát
    többé meg nem hallhatom.
    Én már többé nem kereslek:
    rádtalálnom nem öröm.
    Te is engem csak - kerestél.
    De én azt is köszönöm.
    Mért, hogy a szerelmet mindig
    megalázza a közöny?
    Válni kell.
    Kolonc koloncot nem visel,
    önvédelemből hagylak el
    s fel nem cseréllek senkivel.
    Válni kell.
    Én nem hiszek - te nem hiszel,
    a szív nem nézi, mit cipel,
    csak éppen már nem bírja el.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  5. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 14. 05:55872.

    Tóth Judit

    Hűség

    Egy világ ébred itt e virradatban,

     emelkedik a nap, a gyönyörűség,

     mindörökké ölellek, mozdulatlan,

     s örökös lesz a nappal, mint a hűség.



    Emelkedik, kiáltanám zokogva,

     hogy látva-lásd, hogy élünk,a vigaszt;

     s a föld füve, hegye, folyója mondja,

     s a mindenség ragyogja ugyanazt.



    Emelkedik e kettős virradatban,

     nézd, emelkedik ugyanaz az ég,

     én szorítlak magamhoz mozdulatlan,

     és ragyog, ragyog ugyanaz az ég.



    Virrad. És hogy szerelmem ittmarasszon,

     én ragyogok. És többé el nem alszom.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  6. 2005. október 13. 11:14871.

    Kosztolányi  Dezső

    HAJNALI  DAL

    Aranyos szárnyon repül a hajnal
    ragyogó bárddal űzve az éjet...
    ...Tűnnek a rémek, messzire, halkan...
    Itt van a hajnal! Itt van az élet!

    Lobogó lángként száll a szerelmem,
    ifju szivemben rémeket éget...
    Égi gyönyörtől reszket az ajkam...
    Itt van a hajnal! Itt van az élet!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  7. 2005. október 13. 11:11870.

    Kosztolányi Dezső

    HAJNALI  CSÓK

    Mikor a gyertyánk üszkösen ég már,
    s sóhajba halnak az éjjeli szók,
    vacogva vonaglik egybe az ajkunk,
    s fáradt remegéssel újra sohajtunk,
    leszáll a csók,
    a hajnali csók.

    Oly édes e jégcsók. Álomba didergő
    fázó derü, hajnali kósza titok.
    Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,
    fáradt gyönyöröknek lángraszitója
    a csók, a csók,
    a hajnali csók.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  8. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 11. 22:43869.
    Szép Ernő

    Add a kezed

    Add a kezed mert beborúlt,
    Add a kezed mert fú a szél,
    Add a kezed mert este lesz.

    Add a kezed mert reszketek,
    Add a kezed mert szédülök,
    Add a kezed összerogyok.

    Add a kezed mert álmodok,
    Add a kezed mert itt vagyok,
    Add a kezed mert meghalok.

     

     

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  9. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 10. 20:38868.
    Hajnal Anna

      Álmodtam?

    Álmodtam?
    már előző éjjel is vártál
    valamely parkban valamely fánál:
    a fát a parkot az órát elfeledtem
    de hova lettél? és hova lettem?

    Álmodtam?
    ma éjszaka mellettem álltál
    kettő voltam és kettő voltál
    némán fogtam mind a négy kezedet
    némán fogtad mind a négy kezemet
    hol egyedet hol másikod kérdem:
    hol egyemet hol másikomat kérded:
    melyiked lehetett
    melyikem lehetett
    aki szerettél?
    aki szerettelek?
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  10. 2005. október 10. 09:45867.

    Vándor Attila István

    Váratlan jöttél

    Váratlan jöttél harmatos hajnal
    Kitártad ajtaját fájó szívednek
    Lelkembe törtél drága robajjal
    Bár tudnád mennyire szeretlek

    Magadból mindent nekem adtál
    Tisztán oly forrón tudtál szeretni
    Most már örökre bennem maradtál
    Soha sem tudlak téged elfeledni

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  11. 2005. október 10. 09:06866.


    József Attila

    Várlak

    Egyre várlak. Harmatos a gyep,
    Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
    Rideg vagyok és reszketeg is néha,
    Egyedül olyan borzongós az éjjel.
    Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
    És csend volna. Nagy csend.
    De hallanánk titkos éjjeli zenét,
    A szívünk muzsikálna ajkainkon
    És beolvadnánk lassan, pirosan,
    Illatos oltáron égve
    A végtelenségbe.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  12. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 9. 19:47865.

    VIRÁGOK BESZÉLGETÉSE

    Sárközi György

    - Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,
    Köszönöm, hogy nagy bolygásodban mégis-mégis hozzámhajoltál.
    Ideges, keringő kacsokkal akkor futottál mellém éppen,
    Mikor már-már alákonyultam sötét levelek hűvösében.
    - Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,
    Köszönöm, hogy nagy magányodban mégis-mégis hozzádkaroltál.
    Már-már sírósan becsukódó kelyhedet rámnyitottad önként,
    S lelked lelkembe átejtetted, hogy ott forogjon csípős könnyként.
    - Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok,
    Kergetőzve s összeborúlva, mint tengeren játszó sirályok,
    Rázkódva forgó viharokban, bukdosva pergő jégesőkben,
    Idegenül tán mindörökké, de mindöröktől ismerősen.

    - Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok,
    Megtört gőgben összeakadva, mint száműzött, koldus királyok,
    S úgy nézzük egymást szomorúan, kiváncsian s mindent tudóan,
    Mint hulló csillagok figyelnek egymás útjára lefutóban.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  13. 2005. október 9. 09:43864.

    Puszta Sándor

     Bennünk fénylő csillag

    Sírásra görbült a szánk
    mikor legszebben akartunk énekelni

    gyáva lett bennünk az öröm
    ahogy boldogok akartunk lenni

    induljunk szívünk dzsungelében
    az embert megkeresni

    a jóságot még ma
    el kéne kezdeni

    oh bennünk fénylő csillag
    merj már megszületni

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  14. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 7. 04:34863.

    Brjuszov

     Virrad

    Virrad. A tollam félretéve
    mosolygok és rá gondolok,
    lágy, gyermeteg tekintetére,
    hangjára, mely körülcsobog.

    Nézett már rám ilyen szelíd szem,
    a hang sem új, e friss patak.
    De vallom: szent e földön minden,
    és áldott minden pillanat.

    Rég ismert édes gyötrelemmel
    csodálom válla szép ívét,
    szépségét úgy iszom szememmel,
    mint hajdan más valakiét.

    S hunyó lelkemben újraéled,
    miről azt hittem, rég halott,
    a megfakult színekben élet,
    elevenítő fény ragyog.

    Szeretlek! - mennyi szép titok van
    e szóban, mely mindenható!
    Ha úgy halódom, megtiportan,
    akkor is vallom: élni jó.

    Sok elsuhant évezred álma,
    mely most puhán felé lebeg...
    Földi édenbe kaput tárva
    szakadnak szét a fellegek.

    (Rab Zsuzsa)

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  15. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 4. 06:02862.
    A vers címe lemaradt: Arany hajnal
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_105626 (859)
    2005-10-04  05:47
  16. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 4. 06:01861.
    Ranga Tibor festménye.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_105626 (860)
    2005-10-04  06:00
  17. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 4. 06:00860.

    Vasi Ferenc Zoltán


    Hajnal

    A gyermekkori kertben
    felébredtek a felhők
    magokat szórtam a kútba
    s boldog duzzadás a vakondtúrás
    a sárgarigó is úgy surran
    korhadt fáról lombos ágra
    mint most tenyeremből
    a nevetés arcodon
    engem váró szivárványa

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  18. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 4. 05:47859.

    Gyurkovis Tibor


    Úgy fölrepedt a felhő
    mint égi-régi szemhéj
    hová az Úr szemébe
    mint Káin régi népe
    egy nagy követ hevertél.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  19. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 3. 05:53858.

    Nagy István Attila

     HAJNALBAN

    Térdre hullottam,
    s mint akit megvertek,
    nem remélve semmit se már,
    csak még egyszer beszívni
    a közeledő hajnal illatát,
    úgy vártam a csendben.
    Jött is lassan lopózva,
    felkúszott a hátamon,
    befúrta magát a hajamba.
    Megadtam magam a sorsnak,
    de az utolsó pillanatban
    tekintetem beléd ütközött.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  20. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 2. 21:06857.

    Juhász Gyula

     Ősz

     
    Opálos színei bágyadt ködében
    Leszáll reám a kora alkonyat,
    Kései tűzrózsák nyílnak a réten
    S az égen a mély csöndesség fogad.
    Nagy topolyafák gallya hullong gyéren
    És sötétben hallgat a tó
    S a kolomp úgy méláz a lomha légben,
    Mint altató.

    Hűs szele húz át az ősznek a réten,
    Fázik a lelkem, érzi a deret,
    Keresnék valamit a messzeségben,
    Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...
    Oly hirtelen borult az est fölébem
    S az ősz oly gyorsan rámtalált,
    Úgy állok itt a hervadó vidéken,
    Mint a topolyafák.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  21. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. október 1. 20:52856.

    Burns

     Ha mennél hideg szélben
     

     Ha mennél hideg szélben
        a réten át, a réten át,
    rád adnám kockás takaróm,
        öleljen át, öleljen át!
    S ha körülzúgna sors-vihar
        rémségesen, rémségesen:
    szívemben volna házad,
        oszd meg velem, oszd meg velem!


     Volna köröttem zord vadon,
        sötét, veszett, sötét, veszett;
    mennyország volna nékem az
        együtt veled, együtt veled!
    S ha volnék minden föld ura
        az ég alatt, az ég alatt:
    koronám legszebb ékköve
        volnál magad, volnál magad!

     

    (Weöres Sándor)

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  22. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. szeptember 30. 21:24855.

    Wass Albert

    Ha jön az ősz

    Ha majd az ősz
    összegyüjt minden bánatot, s
    vele
    a lelkemet behinti csendesen:
    eljössz-e vigasztalni , kedvesem?

    Eljössz-e símogató szóval,
    mikor a lelkem többé nem nevet,
    s mesélsz-e majd, mikor a könnyem éget,
    hajnal-fényből szőtt, színes-szép meséket,
    amiket egyszer én mondtam neked?

    Ha akkor eljössz:
    áldni fogom a lábaid nyomát,
    a áldott legyen a rózsaszínű út,
    az út, melyen menni fogsz tovább,
    áldott legyen a szív, mely erre kerget,
    s áldott legyen, áldott legyen a lelked,
    legyen a boldog álmok temploma.

    Hanem azért
    áldani foglak téged akkor is,
    ha nem gondolnál rám többet soha.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  23. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. szeptember 29. 21:08854.

    Tóth Árpád

    GESZTENYEFA-PAGODA

    Mint halk csapatban szürke nyest,
    A hegyre kúszik már az est,
    S a bokrok alján meglapul:
    Itt-ott egy-egy halk fény kigyúl,
    S a vak bozóton átremeg:
    Lámpák vagy bús állatszemek?
    Kék fák közé most jer velem,
    Hol minden árny és rejtelem,
    És minden mély törzs mély csoda,
    Nézd! gesztenyefa-pagoda!
    Lombja mélyén egész sereg
    Zeg-zug, mint száz szentély-üreg,
    S bent apró virágoszlopok
    Halvány ivor-szine lobog.
    Üljünk le itt e szent helyen,
    Öledbe hadd tegyem fejem;
    Agyamban alszik gond, szitok,
    Most áhitatot áhitok,
    Szárnyat, röpítőt és puhát,
    Levetni a bús test-csuhát,
    Nehéz szivem elejteni,
    A fájó Én-t felejteni.
    Így-így! tedd főmre most szelíd,
    Halk Veronika-kezeid,
    Ne bánd, hogy szól már a kuvik,
    S hogy már a hold is elbuvik,
    Csak ringass, lágyan, csöndesen,
    Míg jő majd halkan, könnyesen
    Az ébredés, mint bús, csodás,
    Furcsa, ámult feltámadás. . .

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  24. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. szeptember 29. 20:12853.

    Somlyó Zoltán



     A BÜSZKE SZEM




    A büszke szem az égre bámul;
    a néma szájban titok él.
    A büszke kéz, az összezárul;
    a büszke szív, az nem remél.

    Én feléd nézek két szememmel
    s a szájam zárt, mert titka van.
    S feléd lengetem két kezemmel
    a szívem, amely nyitva van.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  25. Torolt_felhasznalo_105626
    Torolt_felhasznalo_105626
    2005. szeptember 29. 06:15852.
    Kassák Lajos

    VELED VAGYOK

    Előtted megyek
    te énelőttem
    a koranap aranylánca
    csilingel kezemen.

    Hová mégy - kérdezem
    feleled - nem tudom.

    Siettetném lépteim
    de te jobban sietsz.

    Előtted én
    te énelőttem.

    Egy kapu mégis megállunk.

    Megcsókollak
    te nem adsz csókot
    aztán elindulsz szótlanul
    és magaddal viszed életem.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     

Címlap

top