Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Alkohol, depresszió....
Létrehozva: 2008. december 2. 01:46
Sziasztok!
A fenti téma sajnos érint engem, tudom "kényes " téma, de ha hallgatunk róla attól még létező probléma sokaknál, segítene talán többünknek, ha megírnánk hogyan lehet a betegen segíteni. Mik a tapasztalaitok, esetleg a kiút vagy az emberibb élethez recept, tanács.
A netet kiolvasom lassan, de nem sokkal lettem okosabb.
Gorombaság, rengeteg alvás /mintha egy szuszogó bútorral élnék/, sértődések és semmi normális kommunikáció. Ez kikésziti a másikat is, a környezetét.
Van megoldás? Nálunk ötödik éve tart, és egyre rosszabb.
Több dokinál volt, kap pár bogyót, és ha iszik rá, hát tegye, mit tehet a társa? Beszéljünk erről őszinén, ez nem szégyen, ez betegség, tétlenül nem nézhetjük a másik vegetálását.
Várom az ötleteket, tapasztalatokat.
Csak őszintén. Kösz.
B.
Szia!
Persze, nem kell csak a végletekben gondolkozni (kirakni a lakásból pl.). Lehet kis lépésekben is változtatni. (Van, akinek egyszer lesz tele a hócipője, és akkor aztán borít mindent, de nem csak ez az egyetlen megoldás van.)
Szerintem jó ötlet, amit említettél, hogy elmenni az AA gyűlésére. Aki benne volt/van ebben, az hitelesebben el tudja mondani, mit élhet most át a férjed (hiszen ő nem kommunikál erről igazán), és azt is jobban tudják - tapasztalatból -, hogy hogyan, mivel lehet hatni rá. Arról nem is beszélve, hogy valódi, hús-vér emberek között Te is átélheted, hogy nem vagy egyedül a problémáddal - ezt nem tudja teljesen helyettesíteni a virtuális tér.
Jó éjt,
Xs*
Igaz ami igaz, azt vártam, hogy vagy beletörődik, hogy eljárok, vagy eljön velem, a józanész ezt diktálná. Nem tudok egy bolond agyával gondolkodni.
Olvastam, hogy ez is bántalmazásnak minősül, lelkiterror, hiszen elmegyek időnként, de utána napokig a balhé, duzzogás, gorombaság.
Nyáron elmentem bulizni, ő a telken volt, /ami a vicc, tudta, de ő nem maradt egyedül itthon, azt nem bírja!/, annyira felszabadult voltam mint 16 évesen, egyszerűen megszünt. De jó volt.
Kész tanulmány.
Kirakhatnám, a lakás a nevemen, a Bt. a fiamé, de beteg másrészt itt verekedés lenne, az biztos.
Szia!
Még azt gondold végig, hogy:
- ha benne maradsz ebben a játszmában, azzal lehúz maga mellé, a te tehetetlenséged miatt hamarosan ketten lesztek a szarban
- te most még tudsz segítséget kérni magadnak, tedd meg, mielőtt késő lesz
- nem árulás és nem hűtlenség és nem cserbenhagyás, ha elindulsz rendbe tenni a saját életed. Nem kell azt mondani, hogy mostantól nem érdekel, mi lesz vele. Ez épp fordítva működik: ha Te segítséget kapsz, és pszichológiailag talpra állsz, épp akkor lesz nagyobb kapacitásod arra, hogy segíthess neki. Hiszen szereted.
- viseld el, hogy most tiltakozik, sértődik, gorombáskodik, ha azt látja, hogy Te ki akarsz törni a helyzetből. Azért viselkedik így, mert beteg. Vedd úgy, hogy ez is egy tünet. Ha sikerül meggyógyulnia, ő is látni fogja, hogy helyesen tetted. Rólad nem is beszélve.
Hát nem azért, de sajna akarj inni, meg dohányozni stb.; amíg a személy nem akarja abbahagyni addig semmi nem fog rajta segíteni!
Sajna nagybátyám az italt választotta, és nem is sűrűn próbált lemondani róla, mostohaanyámnak jó pár év kellett mire tényleg nem akarta. Szóval szerintem ez nem igaz, hogy akik szenvedélybetegek, azok nem akarnak sem inni, sem dohányozni!!!
Én is az vagyok, dohányzás téren, és mivel nem akarom abbahagyni, nem is tudom abbahagyni! Eszileg persze akarnám, tudom mennyire rossz stb, de legbelül nem akarom, innét kezdve hiába próbáltam ki oly sok módszert!!!
Tetszenek a bölcsességeid!
Találóak!! 
Értem, amit írsz, de gondolom kell hozzá kellő akarat és kitartás.. Ennél a klinikánál meg egyszer beleegyezik és aláírja, hogy bemegy, és nem jöhet ki... Állítólag testileg-lelkileg "lehúzzák" az alkoholról/drogról 2 év alatt. Ezt mesélte a srác, akit úgy "vittek", és most egy boldog ember lett. Annak lehet jó ez, aki nem tudja összeszedni magát tartósan.
Azért írtam, hogy jó kezdet lehet. De ha utána nincs semmi folytatása, persze, hogy ugyanazt csinálja, mint azelőtt. Folytatásnak nagyon jó az AA. Kezdésnek is:-)
Hogy tovább ontsam a bölcsességeket: Ha nem változik semmi, akkor nem változik semmi. Tehát mért várja az ember, hogy más következzen be, amikor mindig ugyanazt csinálja.
Tudod, lakás, megélhetés, nem sima ügy ez.
Kisemmizhetném, de senkit nem tudnék. Ilyen hülye vagyok.
Ez az, a csapda. Közös a vállalkozásunk, és plusz az anyámat láttam, hogy csúszott le.
Tudom, ezzel nem kellene törődnöm.
Már én is így gondolom, de iszonyatosan "lehúz" hangulatilag, egy lélegző bútor, borzalmas.
Igaz, magamat kell menteni, eddig segíteni akartam, pl. olvastam a bor, persze kevés még használhat is, vettem, és optimistán vártam, hiába, ivott mellé mást, reménytelen.
Olyan hangulat alakult ki, hogy minden beszélgetés balhéba torkollik, és ő rettentően kirekesztette magát, és ha ő hibázik, akkor is sértődik. Érvei nincsenek, marad a hagyj békén, kirohan a lakásból stb. nem lehet érdemben beszélni vele.
Ahogy így írom, olvaslak titeket, egyre világosabb, semmit nem tehetek, nézem, hogy pusztítja magát, és keresnem kell örömöket.
Ő meg ki-be sértődhet, duzzoghat, nincs választásom.
Kerj pszichologusi segitseget.
TE vagy a központban, nem ö, a TE eletedröl van szo.
A pszi segiteni fog a metodus kiepiteseben.
EGY ELETET tudsz megmenteni: a TIEDET. Tedd meg.
Az olyan semmiségeket,hogy ő pofákat vág,el kellene felejtened.Nyilván lesz,amit be kell áldoznod,ha komolyan lépni akarsz.
Nyilván bele kell egyeznie, de ha már próbált leszokni előtte is, talán meggyőzhető... Nekem egy rövid B vagy D betűs helység dereng...
Bienebaba, gyereketek van? Ha igen, ő is nézi ezt? Mennyi idős?