Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Most nagyon röviden: tegnap sok-sok élményt osztottak meg velem, így a mai kirándulásunk sem közvetlenül, hanem "másodkézből" származó látványokkal, információkkal történik - ahogyan mesélték, valamint a használható képek segítségével.
A Holt-tengerhez vezető úton, a Júdea hegyeiben, Bét Sémés (azaz a nap háza) nevű városka közelében 1968-ban egy szépséges cseppkőbarlangot fedeztek fel. Sok-sok lépcső vezet a mélybe, aki pedig már felfelé jön, kedves feliratokkal talákozik a pihenőhelyeken, ilyesmivel: eddig x lépcsőn jöttél fel, y métert tettél meg, és z kalóriát égettél el. Ezek a feliratok ismétlődnek a következő pihenőknél, persze már más adatokkal. A barlang neve Méárát Hánetifim, azaz a cseppek barlangja, másképpen: cseppkőbarlang.
Ezekben a hegyekben más barlangok is vannak, egész rendszer, például az ismert Bét Guvrin, ahol Visszatérő-Zsuzsa is járt Pannival és Fruzsival. Ezt viszont már az ókorban is ismerték - ha jól tudom.
Még egy érdekes adat, hogy lifttel is rendelkezik és tolószékkel is lehet benne közlekedni.
Nem szabad vakut használni fényképezéskor, ezért a Kriszti képei nem a legjobbak, de kettőt ide is felteszek. >>>>
Élpmszép hely - mint a sztalaktik és sztalagmit képződmények bárhol a világon.
A másik két képet a honlapjukról kölcsönöztem, Jocháj Korem fényképezte, a barlang bejárata és még egy részlet a belsejéből. >>>>
Igen, van egy "frakciónk", akikkel rendszeresen összejárok, ez 3 kolleganőt és 1 kollegát jelent a 28-ból, de én mindenkit kedvelek és mindenkivel jó viszonyt ápolok.
Velük rendszeresen, minden hónap utolsó péntekjén a munkaidő végén találkozunk és egy kis tere-ferére leülünk. Az egyik kolleganőm, sorstársam is lett, a lánya Izraelben alapított családot, nagyon aranyos két év körüli pici lány unokája van már, akit most sem fogok látni élőben, mert pont elkerüljük egymást. Az anya "kislányt" iskolás kora óta nagyon kedvelem és az a megtiszteltetés ért kb. 8 éve, hogy én lehettem a szakdolgozata konzulense.
(zsidó indentitás vizsgálata saját kutatás alapján a holokauszt utáni második és harmadik generációban volt a témája) Persze jelest is kaptunk. (de két stréber, mit iskaphatott volna mást..
2. Csak egy virág.
3. - 4. Elég sok időbe telt, amíg sikerült meghatároznom. A táblán látható latin név magyarul a ligetszépe nevet jelenti, de a héber elnevezése még ennél is sokatmondóbb: szép (kellemes) éjjeli mécses. Végre rátaláltam, ez felér egy győzelemmel!
Jó éjszakát!
A harmadik képen két párbajhőst láthattok.
Nem tudom kiverni a fejemből, hogy a pontosan 100 év előtti esemény hány család életére volt sorsdöntő hatással, a miénkre is - nagyon. Édesanyám 13 éves kislány volt, két év múlva árván maradt, mert nagyapám vállalkozása csődbe ment, és jött a szívroham. Nagyanyám - addig úrinő - csak hímezni tudott, de azt mesterszinten, mit tehetett volna? Ezzel tartotta fenn az elszegényedett családot - amíg el nem veszítette a szeme világát. És a többi, és a többi. És mindez 100 év alatt…
Hány ilyen, ehhez hasonló és ennél sokkal súlyosabb történetet írt az eltelt száz év!
***
Inkább a képek jöjjenek, azokkal senkinek sem okozok további rossz gondolatokat.
Nemsokára érkeznek a fiatalok, akkor úgyis abba fogom hagyni, hogy megoszthassák velem az élményeiket.
***
Kíváncsi vagyok, hogy átmegy-e a képek békés, nyugalmas hangulata.
Szörnyű!
***
Néhány kép június hónap egyik szép délutánjáról. >>>> Ezeket a nyílakat talán felfelé kellene irányítani?
Figyelem: a park és a tenger közé betolakodik a délről érkező vonat, majd egy helikopter is megjelenik fölötte.
Ki is próbálom és örömömben néhány régebbi képet is felteszek!
Lehet, hogy mégis, kétszer is, megnyomhatjuk az entert?
Most kiderül.
Még magam is alig hiszem, hogy teljesen megfeledkeztem a reggeli bejelentkezésről. Mindenféle apró házimunkákat végeztem, aztán belefeledkeztem egy érdekes tévéműsorba, és mert a cicák rámragasztották a szundikálás kórokozóját, ami szerintem semmi más, csak ez a nagy meleg, óriásit aludtam, délben, fényes nappal!
Így történhetett, hogy Zsuzsa megelőzött, aminek nagyon örülök!
Ne találgass, majd Te is, és a többiek is megtudjátok, hogy mitől lesz csodás a következő hétvége, amit nagyon várok. Majdnem úgy, ahogyan Te.
Nem lehetett könnyű ez a tályoghistória, de jó, hogy lassan vége van. Ezek szerint egyfajta kisműtétet is végeztek? És lám, Te nem panaszkodsz…
Biztosan megszokjuk ezt a felületet is, még nem gondolkoztam az NLC elhagyásán, annál is inkább, mert nem látom az alternatíváját. Van még itt, ugyanezen a felületen két-három szimpatikus topik, de már nem lenne erőm-türelmem… újrakezdeni. Tehát maradok.
Kedves szokás volt az említett ünneplés, na látod, ezt azért érdemes lenne újrakezdeni, talán van a volt munkatársak közül olyan, akivel szívesen találkoznál egy kis beszélgetésre, nosztalgiázásra, ünneplésre. Talán anyagilag sem lenne éppen olyan megerőltető. Próbáld meg, szervezés kérdése az egész!
Már túl vagyok rajta, tehát elmondhatom, hogy volt egy kis "szájzűröm", lett egy tályog a felső szájpadlásomon és annak a gyógyitására ment rá ez a hetem, de tegnap kiszedték a varratot és gyógyultnak nyilvánítottak. Érzékeny még és csak folyadékot, meg pempőt próbáltam idáig, semmit ami karcol, mert félek, hogy bajt csinálok.
Ez a felület még tényleg elég kuszának tűnik és nem túl felhasználó barát, de két lehetőség van, vagy megszokjuk, vagy eltűnünk innen. Remélem erre nem gondoltok.
Július elséjén van a köztisztviselők napja itthon, de a valódi ünnepség már sok helyen pénteken lezajlott. sok kedves volt kollegám kapott rendkívüli előléptetést, jutalmat. Az öregségben az is kár, hogy mi ebből már kimaradunk. Még néhány éve a volt munkatársaimmal -saját költségünkön - elmentünk közösen egy étterembe és "vigadtunk" egy kicsikét. Ma már anyagi okokból ezt a szokást elhagytuk, csak az év végén ülünk le így közösen. Ilyenkor minden kollega ott volt, akár aktív, akár nyugdijas státuszú.
Jó reggelt!
Már megint nyakunkon a hétvége, ráadásul egyedül vagyok, a lányomék a Holt-tengeren tűrik a mára, holnapra és vasárnapra ígért hőhullámot. A magas páratartalomnak (65 %) köszönhetően a mostani 29 fok máris 35 fokos hőségérzetet jelent, de emelkedik és kora délutánra már 39 fok lesz.
A Holt-tengernél is nagyon meleg van, máris 38 fok.
No de nem panaszkodni jöttem ide, a melegnek most van az ideje.
***
Tanaria, csak egy "entert" kérek. Hiszen már írtam!
Katikát ölelem, érezzétek nagyon jól magatokat.
***
Alsórákosi-Marika, merre jársz? És Te, Margaret?
***
Az új fényképezőgépem is elutazott a lányommal. Kíváncsi vagyok az eredményekre, türelemmel várom, mert csak holnap, késő este érkeznek haza.
Ami azt illeti, még sok-sok egyéb kép vár a sorára, de majd, idővel.
***
Még valami: a következő hétvége nagyon kellemesnek ígérkezik, tudjátok miért?
Szép napot!
Ma várom Katit, mert innét indul vissza majd vasárnap. Sajnos addig nemigen leszek.
Ölelés mindenkinek!
Jó reggelt!
Szervusz, Tanaria, Isten hozott!
Remélem mihamarabb visszaolvasol és részletesebb hozzászólásokra is lesz időd. Nagyon várom, ugyanis szűkszavú voltál.
(Már kitanulmányoztam a szerkesztés lehetetlenségeit, ezért azt javasolom mindenkinek, hogy csak egyszer nyomja meg az "enter"-t, mert az már a nagyobb sortávot is jelenti. Ha kétszer történik, két-három-több sornyi távolságok alakulnak ki.)
Mindegy, már nem mérgelődöm, úgy rossz az egész, ahogy van. Zavaros, átláthatatlan, pocsék.
További szép napot!
Szervusztok! Szép napot!
Milyen izlés facsarodás váltotta ki ezt a dizájn váltást?!??!!!
Nem volt még időm visszaolvasni.
A fiammal és családjával meg a lányommal és párjával töltött idő nagyon szép volt. De, hogy túl jól ne érezzem magam, sok fizetnivalóm és még több kellemetlenségem volt a volt lakók, és nem csak, miatt.
De most már majdnem túl vagyok mindenen és csak a szépre, jóra igyekszem emlékezni.
Mindenkit szeretettel üdvözlök!
Valóban "csodálatos és felemelő, ugyanakkor vidám és felszabadult érzés volt." (Idézet Ciss hozzászólásából)
Végül rátaláltam és többször is részese lehettem - legalább így, virtuálisan. Lélekben pedig mindenképpen!
Köszönöm Cissnek és Visszatérőnek, hogy felhívták rá a figyelmet.
Fenci blogja egy másik területre is elkalauzol bennünket:
2014. június 22., vasárnap
1. IBS LAS VEGAS
Ma, itt vagyok. Valaki Magyarhonbol?
2014. június 24., kedd
2. Must write a kiallitasrol
Elso benyomas, En meg ennyi szep embert nem lattam. Ennyi szep, makulatlan boru, igenyesen sminkelt, divatosan oltozott, gyonyoru no egy helyen es pont itt Amerikaban, csak kapkodom a fejem. Termeszetesen mindenki a sajat kremere eskuszik, hogy igazan nem szike avagy botox miatt ranctalan 59, 69 eves arca... hanem csak egy bizonyos kremet hasznal. Ha, ha, ha ...
3. Az IBS-en a magyarokat a Crystal Nails, mig az IECSC-n Ilcsi neni kepviselte. Eszak-Amerikaban, kicsit mas neven fut a marka.
Szoval a szepsegiparban szep emberek dolgoznak.
***
4. (Szigal) Látszólag minden kapcsolat nélkül: A második képről rámragyog a pluméria és így találkozik Las Vegas, a szépségipar és egy haifai éppen nyíló frangipáni-bokor. Hiszen kicsi a világ!
***
Fenci további élményeit majd egy másik alkalommal, egy más csokorban nyújtom át.
***
Szép napot kívánok!
Még nem késő pontosítanom, a félreértések elkerülése végett.
Az összes képeket és a hozzájuk tartozó szövegeket Fenci blogjáról másoltam a topikra. Nagy örömmel tettem.
21932, 21933, 21934, 21935, 21936.
2014. június 23., hétfő
Glen Canyon Dam, Lake Powell
1. Elso megallonk, Glen Canyon Gat es a Powell To.
2. A taj, meg mindig sziklas, keves a novenyzet.
3. Egy mualkotas.
4. A Powell To, ahol sajnos ma nem hajozhattunk, a szel miatt.
A Road Trip osszes fenykepet a ket gyermekem keszitette. Sajnos, telefonnal, mert nem lehet minden kerek . . .
2014. június 21., szombat
Road Trip
Kozel az ejfel. Megyunk ... eldontottuk.
Hajnal, a ket gyerek bepakol az autoba. A kozeli kozertben vizzel es gyumolccsel tankolunk. Es indulunk ... elso ezer merfoldes turankra.
1. Nevadabol indulunk. A taj holdbeli. Nekem tetszik, pedig utlezarassal tarkitott es nincs novenyzet sem ...
2. Csak amulok es bamulok, hogy az elmeny a fejemben raktarozodjon.
3. Kerdezi a Lanyom, hogy miert fenykepezem az autobol a koveket, annyi de annyi szepet fogunk meg latni!
4. Mar Arizona kovetkezik ... zoldul a kovek alja ...
2014. június 20., péntek
High Roller
1. Nos, megnezzuk az ujdonsagokat a Stripen. Lehet meleg, lehetnek sokan, most is lenyugoz! Itt is van elsonek a vilag legnagyobb oriaskereke.
2. Gyorsan kialakitottak egy szokokutas, vendeglatohelyes, vasarlos setaloutcat is.
3. Egy korbemenetel ara, borsos!
2014. június 19., csütörtök
Blueberries
1. - 2. Kimondottan szeretem gyumolcs. Eszak Amerika almajanak hivom.
Egeszseges, antioxidans, fiatalsagforras.
Lás Vegasban már jártunk Fenciékkel együtt, ez most mégis más. Friss, aktuális.
2014. június 18., szerda
1. - 2. Bellagio - Csak azert nincs a bakancslistamon, hogy egyszer itt szalljak meg, mert nekem CSAK! elerheto almaim vannak. Az elerhetetlenekre nem pazarolok idot.
A szokokutak tanca, ez a vizibalett, reggel, delben, este, telen-nyaron lenyugoz.
3. A kepeket vancouveri baratunk fotozta.
Jó reggelt!
Visszatérő-Zsuzsa, kicsit úgy érzem, mintha ismét a Tátra utvcai ablakból nézegethetem a szemben lévő házat, köszönöm a friss információkat! Hányat alszol még?
***
Úgy veszem, hogy Fenci engedélyt adott képeinek másolásához és természetesen a magyarázatokhoz is, amelyeket a blogjából copyzok ide. Utazzunk tehát, most éppen a viláűg másik végére!
Nagyon örülök, hogy ismét együtt élhetjük át egyik topiktársunk ékményeit, jó ez nagyon!
Jöhetnek a megörökített élmények!
A bankfiókot sajnos bezárták, de abban a házban volt. Mi, akik hűséges ügyfelei voltunk (vagyunk) ma is annak a banknak, vagy a Bajcsyra járunk, vagy a Népfürdő utcába ügyeinket intézni. Én inkább az utóbbiba, mert Panni ügyeinek intézése közben ráleltem egy kedves, ügyfélbarát ügyintézőre, akihez, iparkodom "hűséges" lenni.
A tegnap elszállt hozzászólásomban négy 2010-es kép is szerepelt, Újlipótváros egy-két nagyon szépnek vélt épületéről és az említett lépcsőházról. Most pótolom, Ti biztosan ráismertek az épületekre és az utcarészletre.
Én pedig nosztalgiázok.
Legyen szép napotok. Ma vagy holnap Alsórákosi-Marika is jelentkezik, remélem.
Jó reggelt!
Visszatérő-Zsuzsa, nagyon köszönöm a képet! Ez talán a legbeszédesebb a szombati eseményekről készültek közül!
Mondd, ennek a háznak az utcai frontján nem egy bankfiók van? Azt hiszem, pontosan szemben volt az ablakaimmal.
Ciss-Ági adatai elkeserítettek: "Az aprócska utcában összesen 4 vagy 5 ház vett részt a megemlékezésben, és csak egy vállalta, hogy a csillagos emléktábla a homlokzatán legyen. A többi esetben a kapualjban helyezték el."
Ezek szerint, durva következtetéssel, csupán 20-25 százalékos a bátor, felelősségtudattal rendelkező emberek aránya ott, a mai Budapesten???
No, drágáim! A házak beszéltek, a mostani lakókról és a hajdaniakról egyaránt.
Már írtam: viszek magammal egy könyvet neked ajándékba, ott elolvashatod némelyik történetet, meg még több túlélő személyes emlékeit is.
Ez a kép a tátra utca páros oldalán a 6. sz. házban készült, ajánlom szeretettel, szavak nélkül is beszél.
Szervusz, Ciss-Ági! Örülök a jelentkezésednek és a jó híreknek. Az utolsó mondatodnak különösen.
Nincsen az Örömódának valami internetes nyoma? Jó lenne látni, hallani.
Közel egy hete "dolgoznak" ezen a webfelületen és mintha minden egyre rosszabb lenne, még mindig szétcincálják a szöveget, arról nem is beszélve, hogy egy-egy hozzászólás kilométeresre sikeredik.
Ráadásul ma végre, hosszú idő után először ismét elszállt egy hozzászólásom és valahogy nincs is kedvem megismételni.
Ami a legrosszabb, hogy itt vagyunk 12-13 éve és semmibe veszik az észrevételeinket, mintha nem is léteznénk, mintha maguknak rontanák el ezt a helyet. Dilettánsok, mert hat nap alatt, amióta belekontárkodtak, akár meg is ehették volna a felületet, számítógépestől, mindenestől.
Van viszont egy jó hírem: Tanaria hazatért Kolozsvárra, és nemsokára jelentkezését is láthatjuk, hacsak meg nem futamodik a változásokat látva.
Szép jó napot!
Nem, nem vesztem el, csak a tanítványaim vizsgáztak, ami engem joban megviselt, mint őket. De szerencsésen túlestek rajta, mindegyiknek sikerült (már amelyik eljutott eddig).
Közben az nlc is jól megváltozott, alig találtam meg a szükséges dolgokat, és még mindig elég furának érzem.
Sikeresen visszaolvastam, élveztem a képeket és történeteket. Köszönöm Szigalnak és Alsórákosi Marikának.
Én szombaton a Vasvári Pál utcában voltam, ott az unokabátyám volt a megemlékezések főszervezője. (Csak most lakik ott, ő - hozzám hasonlóan - már a háború után született, nem is ott nőtt fel, de fontosnak tartotta a megemlékezést.)
Az aprócska utcában összesen 4 vagy 5 ház vett részt a megemlékezésben, és csak egy vállalta, hogy a csillagos emléktábla a homlokzatán legyen. A többi esetben a kapualjban helyezték el.
Este még elmentem a Szabadság térre Örömódát énekelni. Csodálatos és felemelő, ugyanakkor vidám és felszabadult érzés volt.
Az NLC a francia diakritikus jeleket se fogadja el, a tompa ékezet jelét "a" helyett az "r"-re helyezi.
Pedig szándékosan idemásoltam, de nem tetszik neki, a jelek szerint.
Szervusztok!
Miután letudtam a tegnapi nemszeretem munkát, belemerültem a csillagos házak szemlélésébe.
Visszatérő-Zsuzsa, nagyon köszönök minden küldeményt, bár voltak-vannak még nehézségeim a Goofle+-al, de majd kisillabizálom.
Azt már tudhatjátok, hogy Újlipócia szerelmese lettem, mi több, rengeteg fotóm van a környék házairól - vajon miért többnyire a csillagos házakról? Akkoriban szépségük miatt fényképeztem ezeket a szépséges épületeket, no meg azért is, mert minden utazásomkor ugyanazt a lakást veszem bérbe a környéken. Zsuzsa, ha jól emlékszem, Te jártál is benne, de járt ott Doknagyi és Gyuri, a drága Mercike, Julika és talán Katakata is. Az csak ráadás, hogy annyira otthon érzem magam benne, ahogyan sehol másutt. Érdekes, mert régebben a Teréz körúton béreltem egy garzont, abban még Tanariával is eltöltöttünk néhány napot, de ott nem éreztem így. Furcsa dolgok ezek - a Déjŕ vu érzését kelti bennem az egész kerület.
Egyik alkalommal egy ismert kiadóvállalat tulajdonosa és felesége kísért el ebbe a házba, és ahogy beléptünk, láttam, hogy ismerősöm elsápad. Végre megtalálta azt a helyet, ahol kisgyerekként vészelte át azokat a nehéz időket. Katartikus élmény volt ez számomra is. Ráadásul éppen a mi Gáborunk kéziratairól tárgyaltunk… Visszaemlékezve erre a délutánra, ismét hideg futkározik a hátamon.
Jaj, hány de hány ilyen és hasonló történet van! Majd elmeséled ugye, részletesebben is ezt a napot, Zsuzsa? Tudom, hogy nem vagy éppen szentimentális alkat, de az érzéseidet is szeretném hallani-látni-olvasni. Nem szégyen az, Neked meséljem?
Ha azok a házak beszélni tudnának…
Ági lányom képeiből amit a google+ -ra tett fel küldtem neked képeket az e-mail cimedre, remélem meg is kapod őket. azok a képek a Népszinház u. 46. sz. házban készültek, ahol a gyerekeim nagyszülei éltek a háború előtt, a csillagos házban és egészen halálukig.
Az ajánlott oldal: www.csillagoshazak.hu
A 444 c. internetes ujságon egész nap kb. fél órás késéssel lehetett követni az eseményeket tegnap.
A face-n is ezen a címen találod, ha beírod a keresőbe.
A Tátra u. 5/a és c szerepel az oldalon, a b/ jelű ház nem. ez nem jelenti azt, hogy nem volt csillagos ház, hanem csak azt, hogy a ház jelenlegi lakói nem kívántak a programhoz csatlakozni. (itt nincs értékítélet, ez tény)
Volt olyan ház, amin, amkir egy hónapja felragasztották a kapujára az emlékezés csillagát, a lakók tiltakoztak és le is vették és többnyire az érintettek.
Visszatérő-Zsuzsa, akkor most Veled, Veletek számolok!
Köszönöm a beszámolót. Úgy látom, hogy a sajtó nemigen foglalkozott ezzel a rendezvénysorozattal, ne is kérdezzem ugye, hogy miért? Keresem az ajánlott honlapot, de nem találom. Fel tudnád tenni a linkjet? Vagy legalább ami a .hu előtt van. Azzal a bizonyos közösségi oldallal kapcsolatban annyit mondhatok, hogy számomra nem átlátható, és kínai. Valószínű, a zsigeri ellenkezés okozza. Vagy a butaságom.
A napokban vezető hír volt, hogy félórára összeomlott az a közösségi oldal, és nem hiszed el: azt mondtam, hogy van Isten! Aztán persze Rátok gondolva, elszégyelltem magam. Ilyen a gyarló ember!
Felmegyek majd a zsidó oldalakra, azokon valószínűleg bővebb információkat kapok, de egyelőre munkám van, dolgozom, csak semmi kedvem hozzá. Neki kell állnom, sajnos.
Legyen szép napod! Napotok! Sőt: vasárnapotok!
Jó reggelt!
Margaret-Marika, nagyon örülök, hogy jelentkeztél! Annak pedig különösen, hogy nincs rák! Az újabb műtét pedig a teljes gyógyulásért lesz, és meglátod, utána minden rendbe jön. Bízzatok ebben. Gondolok Rátok és tovább reménykedem - Veletek együtt!
Második kérdésedre is válaszolok, Fenci turistaként van a Ti földrészeteken, a Las Vegasban tanuló-sportoló kislányát látogatja meg. Közben pedig sokat kirándulnak és általuk mi is végigjárhatunk olyan helyeket, ahová esetleg az álmainkban juthatnánk el.Itt átélhetjük egymás élményeit, és világot is láthatunk, még ha a másik szemével is…
Legyenek szép és könnyű napjaitok és jelentkezz, amikor időd van rá.
Szia Fenci!
A vilag masik oldala? Szomszedok lettunk?
Szervusztok !
Probalok lepesben lenni veletek.Sajnos ido hianyban szenvedek.
Ferjem mutetje 13.an mutatta nem rak, / amire gyanitottak/de uj mutetre lesz szukseg. Most elolrol kezdjuk a mutet elotti vizsgalatokat. Igazan nem ertem, a korhaz nem valtozott csak a muto orvos. Mutet julius 17.en lesz, ket nap a korhazban es negy het a felgyogyulashoz.
Szigal nagyon koszonom kedves nyugtato szavaidat.
A beszámoló:
Délelőtt csak a Pozsonyi út 24, sz. ház előtti megemlékezésen voltam, de
délután végigjártuk a Hegedűs Gy. utcát, ahol az utca mindkét oldalán szinte mindegyik ház csillagos ház volt. Két kedves fiatal szinész és egy szervezést felvállaló kormbeli hölgy, aki maga is családilag érintett volt az egyik ház történetében, moderálta sétát. A fiúk verset mondtak, énekeltek, felolvasták a fővárosi főpolgármester csillagos házakra és a vagyontárgyak "beszolgáltatására" vonatkozó rendeletét. Minden háznál gyújtottunk mécseseket. A séta résztvevői között voltak személyes visszaemlékezéseiket elmondók is.
Nagyon érdekes volt, hogy szinte mindegyik házban,ahol ma megfordultunk jártam már ilyen-olyan okból, de a mai egész új nézőpontból láttatta velem ezeket a házakat és hajdani lakóit.
Azt javaslom, hogy nézd meg a Tátra u. házat a Csillagos házak internetes oldalán, hátha megtalálod a történetet, de ha felmész az általad nem kedvelt közösségi oldalra ott rengeteg képet láthatsz és történetet olvashatsz a hetven év előtti történetekről éppen úgy, mint a mai nap krónikájából.
Nekem a koncert ma kimarad.
Még 10-et kell aludni!!
Drága Kislányunk!
Nagyon örülök a jelentkezésednek, és alig várom, hogy további jó híreket halljak felőletek.
Érezzétek jól magatokat és lássatok minél több szépet, örüljetek az együttlétnek!
Néha-néha lelophatok egy-egy képedet a blogodról?
Örülök, hogy "előkerültél" - nagyon hiányoztál, tudom, nem is lett volna időd a topikra.
Vigyázzatok magatokra!
Kedves Topiklakok,
Mindenkit olelek a vilag masik oldalarol. Ma megkezdem az utinaplomban, kepekkel bemutatni elso ezer merfoldes turankat. Tartsatok velem, ha van kedvetek.
U. i. Ha, gepkozelben vagyok kovetem en az itt levo kepeket is ... de meg par hetig zugolvaso leszek ...
Az ideális pihenőhely.
(Kíváncsi vagyok az eredményre.)
Szia, Zsuzsa!
Ugye Te is beszámolsz a mai programokról? Meg tudnád érdeklődni valahol, hogy a Tátra utca 5/A alatti ház is csillagos ház volt? Van erről ugyanis egy történetem, egy akkor (1944-ben) ötéves gyerek mesélte, és szeretném tudni, hogy vajon jól emlékezett? Évekkel ezelőtt hallottam tőle, és hátborzongatónak éreztem az esetet.
Holnaptól hányat is kell még aludnod?
Ha kifáradtál, a következő hozzászólásban remek pihenőhelyet ajánlok.
A FELHŐK TÉNYLEG CSODÁSAK, DE HOGY NEM LEHET "DIAVETÍTÉSKÉNT" NÉZNI, AZ AZÉRT GÁZ!
Holnaptól kezdek visszafelé számolni, hogy még hányat alszom! mennyi bátor, felfedező van köztünk, remek helyekre utaztok. fenic! Részeletes beszámoló is lesz majd?
Ma egész nap csillagos házak program. A teljesítőképességem alapján kiválasztottam a Hegedűs Gyüla utcai két órás sétát, majd elmesélem holnap.
Ha még lesz erőm, akkor elmegyek és este meghallgatom a Szabadság téren az Örömódát Fischer Ádám (nem tévedés) vezényletével.
Ma jó, hogy inkább sétaidő van, mint hőség!
Jé! Javulás észlelhető: már nem folynak egybe a képek!
Mondtam én, hogy jó munkához idő kell. Sajnos a rosszhoz még több…
Az én sokkal kisebb örömömet is megmutatom. A reggel csodáját.
Későn jutott eszembe működtetni a dátum funkciót.
(Sajnos megint egyedül vagyok, de nemsokára Tanaria és Alsórákosi-Marika is visszatér, és akkor már nem nekem kell tartani a tüzet.)
Micsoda kellemes meglepetés!
Másik világjárónk, Fenci-Enikő a navaho indiánok földjén járt az Antilop-kanyonban, Arizonában. Fénykép is igazolja!
Nagyon örülök, hogy a topik egyik tagja újabb különleges helyen járt! Mindannyiunk örömére.
Csodálatos hely!
(Remélem, hogy végre a linkelés lehetősége is helyreállt.)
Jó reggelt!
Nagyon szépen kezdődött a mai nap, csenddel, felhőket áttörő napsugárral, harántirányú ezüsthíddal a tengeröböl mozdulatlan tükre fölött. A békesség tetőfoka lett volna, ha nem motoszkálna állandóan a gondolataimban, hogy ki tudja hol van az a három tizenéves. A hideg is kiráz, ha eszembe jut, hogy alig nyolc nap telt el az elrablásuk óta, és ez még "semmi" ahhoz a több mint öt évhez viszonyítva, amennyit a másik Gilád töltött a Chámász fogságában. A három gyermek egyikét szintén Giládnak hívják…
***
Ma kezdődik a csillagászati nyár. Egészen pontosan 10:51-kor Magyarországon.
"A napév szerinti időszámítással s a naptisztelettel függött össze a nyári napforduló ünnepi rítusokkal, különösen tűzgyújtással való ünneplése is.
Az 5. sz.-tól ez is keresztény ünnep lett, Szent Iván-nap, azaz keresztelő Szent János ünnepe. – A közép-európai paraszti kultúrákban, így a magyaroknál is, a napfordulók körül különböző ünnepi rítusok alakultak ki, hiedelmek fűződnek hozzájuk, melyeknek egy része egyházi eredetű, más része attól független, néha igen régi képzeteket tartalmaz, amelyeket a karácsonyi és Szent Iván-i rítusénekek homályos utalásai megőrizhettek. Az egyes európai népeknek feltehetően régebben is voltak ünnepi rítusai, amelyekkel az év leghosszabb nappalait és éjszakáit ünnepelték."
(Magyar Néprajzi Lexkon)
Mit tudtok róla? Milyen emlékeitek vannak erről a különleges napról, amikor állítólag életünkben is változások történnek? Történhetnek?
Kellett nekem kísérletezni? A legviccesebb az, hogy se felül, se a kép alatt nem jelenik meg semmilyen szöveg, ha rákattintok a képre, kinagyítja ugyan és mellébiggyest egy nagy fehér mezőt. Mind próbálom nyugtatgatni magam, de azt hiszem, hogy ebből a "fejlesztésnek" nevezett szörnyűségből teljesen hiányzik a szakmai tudás. Szégyen!
Pótolom a feliratozást, már amire emlékszem.
1. Atriplex portulacoides. A sós talajt kedvelő halofita növényekhez tartozik és ha valakit érdekel, ebbe a nagy családba sorolják például a Hortobágyon növő libatopféléket, a parajféléket és nagy örömömre a labodát! Tegnapelőtt mangoldlepényt ettünk, és eszembe jutott édesanyám labodás lepénye. Annál finomabbat ki se lehetne találni!
2. Nem sikeröült még beazonosítanom, de nagyon sok van belőle, mindenfelé!
3. - 4. Ennek se tudom a nevét biztosan, de egyesével, kettesével is szépek.
Ennyit a kísérletekről.
Megyek is tovább. Szép napot!
Ismét jó reggelt, de már egy következő napon (a tegnaphoz képest).
Még mindig vannak zavaró apróságok itt fórumon, főleg az átláthatatlanságot illetően. Sokkal jobb volt amikor a képek oldalt jelentek meg, mind a négy külön-külön és a magyarázatok többé-kevésbé egy vonalban voltak velük. Most egybefolyik a négy kép és ez olyan - jobb jelzőt nem találok - olyan snassz!
Látom azt is, hogy egyelőre linkelni sem lehet. Kár. Íme a példa, hogy jó munkához idő kell, de a rosszhoz még több. Látom-olvasom, hogy sokan berzenkednek a fejetlen változtatások ellen, többnyire okkal-joggal. Kinek használ? (Ja, és tudom a választ!)
Most megpróbálok úgy feltenni képeket, hogy mindegyiknek címet adok és alatta feliratozom. Kíváncsi vagyok, hogy jelennek meg, így is egybefolynak?
A szövegszerkesztés módját is vissza kellene már állítani. Talán az egészet? (A hangulatjelek is lent vannak a pokolban!)
Jó reggelt!
Majd megszokjuk ezt is.
Csak a szöveg széthúzása zavar, és remélem, hogy ezt is megoldják - idővel. Bár még mindig rengeteg képem vár "bemutatásra" tegnap hajnalban messziről érkeztek rendhagyó szépségű felvételek - ezeket mindenképpen meg kell mutatnom.
Volt csíkszeredai munkatársaim legutóbbi hétvégén a Kelemen-havasokat tűzték ki úticélul és néhány fotójuk hozzám is eljutott.
Érdekes információk a helyről:
"Csaknem nyolcszáz évvel ezelőtti krónikákban, 1228-ból Alpes Clementis néven már találunk utalást a Kelemen-havasokra, amikor II. András a havasokat és környékét elkobozta a Kácsics nembeli Simon Bántól, hisz ő is részt vett felesége, Gertrúd meggyilkolásában. II. András adományozta e hatalmas területet a Tomja nembeli Dénes Bán fiának (Bánffy), a későbbi Losonczy Bánffy családnak. A hegység vulkáni eredetű és ma is több krátere tátong az ég felé. A Kelemenbeli nagy kráter hatalmas, meredek falakkal van körülvéve, mély vulkanikus kráter, amely sok turistát csalogat ki a hegyekbe. Peremein emelkednek a havas csúcsai, közülük a legmagasabb a Kis-Köves (Teleki) csúcs, melynek magassága 2102 méter. E kráter átmérője 10 km. A Kelemen-havasok az egyik legfiatalabb hegylánculat. Az utolsó vulkáni kitörés 1,8-5 millió évvel ezelőtt történhetett, ezért maga a hegy és környéke egy hatalmas lávakőzeten található. E havasok valamikor Erdély és Moldávia határát képezték, jelenleg négy megye határa vonul itt végig: Hargita, Maros, Beszterce és Szucsáva (Suceava). Növény- és állatvilága nagyjából ugyanaz, mint más magas fekvésű hegységeknek, ugyanakkor említésre méltó, hogy régen sok bölény élt a havasokban, és a Bánffy-család kedvenc bölény-vadászhelye volt. Az utolsó bölényt 1780-ban lőtték ki. A szarvasállomány is szép számban van és volt a Kelemen-havasokban. 1929-ben a hévízi Urmánczy család Kelemen-havasokban lőtt szarvasagancs trófeája részt vett 1930-ban a Lipcsei Nemzetközi Kiállításon, ahol világrekordnak kiáltották ki, hisz a harminchárom kilós agancson negyvennégy ágazat volt."
Szinte elfelejtettem a lényeget: a Kelemen-havasokon most nyílik a rhododendron, azaz havasszépe, de az ismerősök egyéb szépségekről küldtek felvételeket.
A környező fákhoz viszonyítva is igazi óriásgombák ezek!