Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
moniknyany :D :D :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
na, ez legalább olyan jó, mint mikor áprilisi mamák névre volt asztalfoglalás, és nyugdíjascsoportra számítottak... :D
Esti teraszozgatás király lehet...
jaj, röhögtömben még köszönni is elfelejtek... de sajnos egyben már el is köszönök:
sziasztok, tessék írni mamák és nyanyák :)) vagyis akkor már ildomosabb (ugyibár nekem, 18 évesnek) így elköszönni:
keziccsókolom :)
jajjj, és persze valamennyi ünnepeltnek nagyon boldog név- és szülinapot kívánok. Isten éltessen mindenkit!
jajj, hát azt meg nem is írom, hogy Panna lányom tegnap elment bicajozni, ebből kifolyólag az éjszakát illetve a késő estét a baleseti sebészeten töltöttük. Akkorát zakózott, hogy eltörött a könyöke, és mint aki a -1. napról jött haza a Campus fesztiválról , tele van horzsolással a karja, a lába. és csípőcsontja... az ember azt gondolhatja, hogy 16 évesen megjön az esze...ááá ez nem így van...sőt!!!
szívesen olvasgatlak majd benneteket úgy 12 év múlva(basszus remélem élek még akkor)csak a nikevem lesz más: moniknyany
én még itthon vagyok!!!!
Szia! hát igazából én a Született feleségekre függtem rá, de most épp nincs. Ja, és csak télen és rossz időben. Én nem tudom miért, de mi ilyenkor a teraszon élünk. Nincs nagy udvarunk, de mind két oldalról hatalmas tuják takarják a szomszédokat. Annyira hangulatos este, jó sok mécsest gyújtok ,és ott iszogatunk este. Annyira imádom, hohy nincs kedvem bemenni a szobába. ...bár a család férfi tagjai épp azt rebesgetik, hogy jó lenne egy tv a teraszre, mert ha lesz foci izé, akkor ott tudják nézni....
Hali!
Del, boldog szülinapot! (hangulatjelet most nem engedélyez..., de itt akart lenni torta meg virág)
Daninak boldog névnapot!
A hívószóban semmi új nem lett volna, csak a régi jól beváltra gondoltam... a négybetűsre... :)))
Kismamáink jól vannak?
Örülök, hogy jól sikerültek a nyaralások. Nálunk semmi változás, csak tervezgetések... A pihenés azonban jót tesz az ötletelésnek, de még minden tényleg csak ötlet szintjén van, szóval még semmi konkrétum. Meg persze a bizakodás...
Én most jó sokat olvasgatok, kihasználom, hogy végre már szünet van tényleg. Kiülök a teraszra egy-egy jó könyvvel, és élvezem a nyarat. Ameddig lehet...
Tévénézés nálunk sem fő program, már csak a mindennapi műsorok színvonala miatt sem. Az egyetlen gyengém a BK (ezer pirulós szmájli) :) , arról még nem tudtam magam leállítani, mert mindig van egy-egy cselekményszál, ami miatt megnézem a következő részt. Reggelente nézhet Lívi vmi mese dvd-t vagy pedig hétvégén tévés mesét, utána egész nap nincs bekapcsolva, hanem este, a BK-re... de Lívi azt már nem igazán nézi, ált akkor fürdik, így apa is megússza, mert ő meg eléggé utálja... Hát én is elismerem, hogy kevés benne az életszerűség, most pl. ez a Nórás dolog :))), hogy épp most szakított kétszázhuszadszorra a Mikivel, és már össze is jön annak édestesójával (mintha más családnevű férfi nem lenne Bp-en, csak Berényi...), de ennek ellenére (vagy épp ezért?) nem bírom abbahagyni... :)) Na de már nemsoká szünet... :))) Ja meg néha BK után (de akkor már szintén csak gyerekmentesen) megnézzük a House-t vagy vmi filmet, ha esetleg van. Mondjuk külföldön ezt nem tudtuk megtenni, ott dvd-ztünk vagy néha megnéztem angolul is filmeket... :)
Többi nyaralónak is jó pihenést kívánok!
Aki pedig otthon van, írjon!
Pussz
Sziasztok!
Megjöttünk mi is. Nagyon jó volt, aktív nyaralás volt. bejártuk a környéket, kirándultunk, bickliztünk, kisvasútoztunk, strandoltunk , állatkerteztünk stb.
Monik! Jó nyaralást nektek!
Hát igen nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt.
Tv nézés nálunk hétvégén reggelente van, akkor mennek mesék ,azt nézi áron, Nórit még anynira nem köti le, vagyis nem annyi ideig. Mesecsatornánk meg nincs és nem is lesz :))
Mi sem nézünk sokat tv-t , napközben egyáltalán nem, de esténként én szoktam, ha már alszanak. Mondjuk P. megörül az m2 adásaitól, de én jókat bögök rajta:))
Maminti! Hát igen, oviból tényleg sok mindent hoznak haza. Áron különösen vevő pókember és társaira. Ugyanakkor kedvenc játéka a lego, most is épp azzal játszik én is ezt szeretem legjobban. Annyira kreatív dolgokat épít már belőle. Én meg ezt fogadtam meg, hogy csak ezt fognak kapni, nem műanyag kacatokat.
Maminti, del,Trivi! Édesek gyerekek!
Nálunk is vándorolnak gyerekek ágyunkba, engem nem zavar, de egymást sokszor zavarják, ők vannak középen, néha rugdossák egy,mást. Mellékelek képet, nagy melegben készült, nyaraláskor:))
Sea! Pont most voltunk pár hete, 1 év múlva nézik meg megint, már nem kezelték, szerinte múlik. Bár én most nem veszek észre nagy változást.
jó pihenést nektek!
És minden nyaralónak.
mi csütörtökön megyünk Bföldvárra. Alig várom, még mindannyian megyünk, valszínüleg utoljára nyaralunk teljeslétszámmal együtt. Mármint gondolom Bene 18 és fél évesen csak nem jön már velünk. Bár, én örülök neki, hogy eszükbe sem jutott még idén, hogy nem jönnek velünk. Jó rossz lesz, ha már nem velünk jönnek nyaralni, de gondolom előbb vagy utóbb csak bekövetkezik, és ez így is van rendjén. Már abba belejöttem, hogy eljár bulizni, bár addig nem tudok aludni amíg nem hallom a zárban a kulcsot. Utána viszont 1mp alatt bealszom. de hogy 1 hétig ne tudjak róla...anyám, kiver a víz. Nem is tudom anyáink hogy bírták ki, hogy amikor lementünk a Balcsira vagy a Tisztára 1 hétig nem is tudtak rólunk semmit... bááár nézőpont kérdése, az kinek rossz kinek nem. A szülőnek nyilván rossz volt, de a gyereknek....
tv: mi is nagyon keveset tévézünk, napok telnek el úgy, hogy be sem kapcsoljuk. De a nagyok sem igazán. Néha egy-egy filmet megnéznek, főleg amiket Bene töltöget le. Most még Net sincs csak 1 gépen, azt kell beosztani, így aztán kénytelenek a barátaikkal lógni, és személyes emberi beszélgetésbe bonyolódni. Engem ettől az msn-től ver ki a víz. Persze, ha kordában tudnák tartani és annyit beszélni amennyit kell, akkor Ok. na d egész éjszaka???? szóval most nincs éjszakai netezés, van viszont este 10-ig kimenő, és éjszaka olvasás, alvás. Kicsit germánkodásnak hallatszik a részünkről, de valami szabályozást be kellett vezetni. Most ezt találtuk ki.
jujj, viszont tegnap megnéztük Liloval a Jégkorszak 3-t 3D-be. Naggyon király! Én még nem láttam 3d-s filmet. Kaptunk hozzá szemcsit, lilo eleinte nem nagyon akarta fölvenni, de aztán látta, hogy mindenkin van. Nagyon tetszett neki, akkorákat röhögött!!! Meg akarta simogatni Szidet... Bár este jól kiveséztük, hogy dínók már nem élnek, és a vakondtúrás a kertben az tényleg vakondtúrás és nem dínónyom....
Sziasztok!
Én is törtem a fejem, mi lehet a hívószó, de trivit ismerve valami lófarkas dolog lehet.....
VAgy mégsem? 
Igazából búcsúzni jöttem és csak ezt az oldalt olvastam vissza (bocs!!) 2 hétre lemászunk az Adriára, kiváncsi vagyok milyen lesz gyerekekkel.....? Izgi.
Maminit nagyon örülök, hoyg jöttél, nagyon egyetértek veled, mi is csak nagyon extrém esetben nézünk tévét (pl. tavaly bárányhimlősen). Én is próbálok érték-személeletet belenevelni (rajzoljunk, fűzzünk ajándékokat a kis barátnőknek)....de elég nehéz. Mondjuk pónink van és imádják, ezen én már túltettem magam.
Sok puszi mindenkinek, remélem mindenki jól van. Jó nyaralást és elnézést, hogy nem reagálok másra.
jujj, trivi!!!
Milyen hívószó?!
Én csak egyet tudok amire tuti mindenki előugrik!!!!!!
na most megesz a frász a kíváncsiság...
itt is kutya meleg van, még a fenekemen is folyik a víz.
de azért kellemesen próbáljuk elütni az időt. van egy jó nagy felfújható medencénk, abba még mi is beleférünk.
Hali!
Köszi, remélem, nem én üldöztem el vele mindenkit... :)
Hol vagytok, hűsöltök a nagy melegben?
Gyertek egy kis frissítő nlc-zésre! :)
Gondolkoztam, kimondjam-e a varázs hívószót, de még tartalékolom... :))) addig csak gondoljatok rá... :))
Na majd visszanézek
Hali!
Na, most voltam képes feltölteni a youtube-ra azt a régi-régi klippet, ami még Lívia kétéves szülinapjára készült, és a kezdetek kezdetéről szól... :))) De most így végre megoszthatom veletek is:
http://www.youtube.com/watch?v=6oHG8QhZV_8
Sze retettel! :)
szép napot mindenkinek!!!
Tényleg, mint régen....
de jó volt olvasni.
tulképp nálunk is a gyerekek diktálnak. Lilo vándorol reegel tájt mindig átjön hozzánk. Panek baba korától 12 éves koráig aludt velünk.... de aztán hajlandó volt liloval egy szobába költözni. lilo ekkor 9 hós volt.
jaj, megérkezett nagylányom nagyon jól érezte magát ismét. Jövőre Írországba készülnek.
Jaj de kis cukribogyók! és ők is egyre jobban hasonlítanak egymásra! De hogy kettőtök közül kire, azt nem tudom. :)
Matyi is cumizik még? Lívi is. Napközbeni "pipózásról" (így hívja) próbálom leszoktatni, mondtam neki (tudom, most nem állnak neki buzgón jegyzetelni a pszichomókusok), hogy ha sokat pipózik, akkor olyan lesz a foga, mint egy boszorkánynak. Na mondjuk ha nem is túl dicséretes módszer, de hatékony, mert már csak este, elalváshoz "szívja". Néha, ha elfeledkezik magáról, mondom neki, hogy banya. Erre tegnap néztük dvd-n az indiana johns nemtomhanyadik epizódját, volt benne egy zöldfejű zombi. Erre Lívi: de csúnya bácsi, biztos sokat pipózott...
Szinte kezdem magam a régi szép időkben érezni!
Így tovább, csajok! 
GYerkőm még alszik, igaz, most később is aludt el a szokottnál. De mi lesz így az éjjellel? jajjaj :)
Huh, nagy lelkierő kellhet ehhez a tévémentességhez, de biztos amúgy, hogy nem rossz, régen Szegeden, még a diákéveim elején, mikor kettecskén éltünk még csak Tibivel, nekünk sem volt tévénk, és valahogy feltaláltuk magunkat... :)) és a mai napig élménnyel gondolunk azokra az időkre... bár már gőzöm nincs, mit csinálhattunk minden este... :))) mert azért mindig "azt" se lehet... :))) Na jó, nagyjából rémlik: sokat olvastunk meg beszélgettünk. De most nem kapott el a lelkifurdi, mert most is sokat olvasunk meg beszélgetünk. :)) Vagyis zuram nem nagyon tud elmélyülni úgy az olvasásban, ha mindenki nyüzsög, én megoldom valahogy (túlélési ösztön :)) ), de a beszélgetésre azért mindig van időnk. Főzés közben a konyhában, séta közben, fürdéskor, vagy végül is bárhol bármikor. :) Az is fontos szerintem, hogy a gyerek ebben nőjön fel, hogy a szülei értelmesen (???
) és gyakran beszélgetnek egymással. Fura, hogy Lívivel még nem tudok olyan jókat beszélgetni, néha meg is fordul a fejemben, hogy ez természetes-e, de ha nagyobb lesz, biztos változik a helyzet. Legalábbis remélem. Vagyis próbálok én az ő szintjén beszélgetni, de valahogy sose sül ki belőle többórás diskurzus. :) Na látom, kezdek hülyülni, be is fejezem... :))
szerintem az én szüleim sok kérdésben úgy csinálták, ahogy én próbálom:) pl sosem voltunk kizavarva a szülői ágyból - nekem még tizenegykét évesen is volt egy korszakom, mikor féltem valamitől, és pár hétig anyu mellett aludtam - apu meg az én helyemen -, sokat kirándultunk, sokat játszottunk, énekeltünk együtt, sőt, én éppen azt gondolom, hogy sok kérdésben azokhoz az időkhoz szeretnék visszanyúlni. Pl szerintem a mi gyerekkorunk nagy előnye a mostanival szemben a tv-mentesség (legalábbis a mai állapotokhoz képest mondhatjuk ezt), a reklám-mentesség, nem jártunk plázákba, ezek miatt nem voltak "mesterségesen generált igényeink" a játékparkot illetően, pl csak 1-2 ajándék volt ünnepekkor, viszont azt tényleg értékeltem, tudtam neki örülni, mert nem vesztem el a millió "kacat" között., stb. Én úgy szeretném, ha ez az én gyerekeimnél is hasonlóan lenne, pár hónapja nem is nézünk tévét (vettünk egy zárható tv-szekrényt, gyerekeknek azt mondtuk, hogy elromlott, de azóta mi se nyitottuk ki a szekrényt. egy-egy filmet megnézünk néha esténként laptopon, de fogalmam sincs az aktuális bulvár-hírekről, és érzem, hogy ez jó - bár neten néha én is rákattintok egy-egy "izgi" hírre:p), ajándékozáskor is próbálom, hogy tényleg csak 1-2 ajándék legyen, legalábbis ami játék - az is legjobb, ha sk -, ezen felül ruhafélét/könyvet kapnak (meg közös "élményt", állatkertezést, kirándulást). Ezért is tetszett meg a waldorf, mert ott hasonló a szemlélet, a többi ovistársnál se jellemző pl a tévénézés (max mesedévédé), így nincsenek (vagy csak elvétve) se barbik, se szuperhősök (és félreértés ne essék, nem ítélem el, ahol vannak, egyszerűen nekem nem tetszik, és örülök, hogy itt nem kell küzdenem ezekért az elveimért, mert a többi szülő is hasonlóan gondolkozik:)), se meki-szülinapi-party.
De ez csak waldorf úton járó ovi, nem keményvonalas, és mostanában elég sokat olvasgattam a waldorf filozófiai hátteréről, és sajnos kezdem azt gondolni, hogy mégsem oda viszem a gyerekeim suliba, mert nekem túl "lila"..pedig ez a fajta természetes gyereknevelési szemlélet továbbra is tetszik. De legalább suliig tudom "óvni" őket a mai konzumtársadalom fősodrától:) (azután is próbálom majd a magam módján, de ha minden kisbarátnőnél ott lesz a májlitlpóni, akkor nem hiszem, hogy az enyémnek anélkül kellene majd szomorkodnia:)de azért villogós pónit nem fogok venni akkor se:D (ha van ilyen egyáltalán)
Sziasztok!
Köszi a dicsiket :-)
Egyetértek mindenkivel, mert igen nehéz dolgunk van. Sokszor én is gondolkogom, mit vegyünk meg még, mi az ami már sok és persze emellett Lilus 1,5 éves kora óta mindig meg kell várni, hogy elaludjon és ezt meg is tesszük. De pl. amikor nincs itthon, akkor Milán nem igényli még mindig ezt a fajta altatást, nem is jöttek ki még rajta azok a tipikus félős dolgok, mint annak idején Lilinél. Mesélünk, énekelünk, leteszem, betakarom és passz, már jövök is ki. Tanul Lilitől nyilván, azért jön ki ő is éjjel, de én sem bánom. Sajnos így Lajos kiszorul az ágyból, de legalább nyugodt lelkiismerettel tud éjjel filmet nézni vagy még dolgozik, ha kell...
Nekünk az vált be erre a mindent akarós korszakra, hogy elmondjuk nekik, hogy nincs rá pénz és inkább gyűjtsünk valamire és itt szerintem kulcs fontosságú, hogy ne egy naaaagy ajándék legyen, hanem valami élmény. Balatonon pl. a vidámparkra gyűjtöttünk, nem vettünk meg minden bizbaszt, amivel tömve vannak a kis butikok, hanem elmentünk vidámparkba, befizettük őket 1 órára és sokkal jobban szórakoztak, mint egy kis fölösleges izével.
Mondjuk biztos azért is gondolkodom így, mert gyerekkoromban mi is mindig inkább elmentünk 2 hétre nyaralni balcsira, Szlovákiába, és hamar felfogtam, hogy sokkal jobb ez, mint bármilyen további játék. Mondjuk én egyke voltam, nagyon jól elvoltam egyedül is viszonylag kevés játékkal, de ez meg nyilván alkati kérdés. Ők meg itt vannak egymásnak. Mi pl. rendszeresen megpróbáljuk elérni, hogy pl. vasárnap délután (főleg, ha forma1 van
) kicsit vonuljanak be a szobájukba, játsszanak. Tényleg azt csinálhatnak, amit akarnak, szétpakolhatnak bérmit, ami tilos, az az egymás gyilkolása. Sokszor működik a dolog, néha nem, van amikor teljesen maguktól elvonulnak.
Mennem kell, beígértem Milonak egy fagyit :-)))
Maminti majd lehet hívlak valamikor, még vannak nálunk ruháitok, meg már rég taliztunk, átugranánk.
Szép napot!
no, csak megzavartak nem tudtam befejezni a mondókámat...
..moöst talán tényleg másabb, felelősebb szülők vagyunk, mint anyáink, de sztem ezt valahopgyan mindig valami generálja, hiszen anyukáinkat is felnevelték, minden szülő lehetősége, tehetősége szerint kitaníttata, és becsületes emberek lettek. És ők is felneveltek bennünket, és ők is tanítattak, és becsületes emberek lettünk. a mi szemláéletünk már merőben más-a gyermekvállalásról, nevelésről- de nem gondolom, hogy rosszabb, vagy jobb, csak változnak is idők, és azzal együtt minden változik. Akármit csinálunk, valószínüleg a mi gyerekeink is ezen fognak filózni majd egyszer, amikor ők alapítanak családot. nekik már mi leszünk elavultak, már-már érthetetlenek.
sziasztok:)
del, nagyon klassz képek, Lilusod az első képen elképesztően szép!
persze a többin is, és Milánovics is, de az az első nagyon profi:)
triv, hát szerintem ha az elkényeztetett tinijeidtől megkérdeznéd, hogy hányhoz bújtak oda este/éjjel, ha azt kérte, meglepődnél:D én erről egész máshogy gondolkozom, szerintem épp arról van szó, hogy sok szülőt baromira fárasztja az ilyesmi odafigyelés, és ezt próbálják meg kompenzálni azzal, hogy minden vackot megvásárolnak, mindent megengednek, és ebből lesznek az igazán eléknyeztetett tinik. Akik mindent megkapnak, csak épp az igazi odafigyelésről, szeretről maradnak le. (persze vannak variációk, akik szeretetet+minden vackot is megkapnak, vannak, akik egyiket sem) Az, hogy egy gyerek számíthat a szüleire, ha szüksége van rá - és szerintem ha egy kisgyerek éjjel átvándorol a szüleihez, vagy fél egyedül elalduni, vagy mondjuk idegen társasában igényli, hogy az anyja ölébe bújhasson kicsit, akkor arra belső szüksége van -, ez szerintem totál más, mint hogy valamit csak szimplán "akar", mert pl azt látja a reklámokból, vagy a szomszéd kislánynak is olyan van, neki is azonnal KELL, vagy most azonnal AKAR valamit csinálni. Tényleg ez egy kényes határvonal, hogy mi az, ami kérésnek engedjünk, és mi az, aminek meg nem, nem mindig könnyű eldönteni sajnos. De az esti összebújás, átvándorlás, együttalvás ebben a korban szerintem semmiképp sem az elkényeztetés forrása, vagy a gyenge szülői kéz bizonyítéka:)
Én nem akartam ennyire konkrét lenni, persze, hogy mindenkinek más a vérmérséklete, türelme stb, hanem úgy általában godolkodtam el ezen, hogy vajon a mostani szülők puhányabbak-e, mint a régiek? Úgy értem, hogy teljesen alárendelik-e a saját életüket a gyerekeikének? Persze, bizonyos szempontból igen, hiszen azzal, hogy megszülsz egy gyereket, életre szóló feladatot vállaltál. De nem ebből a szempontból kérdem, hanem abból, hogy az én legyek a hűdejószülő oltárán nem áldozzuk-e fel azt, hogy nem tudunk már nemet mondani, mindent a gyerekünk kényének-kedvének rendelünk alá?
A másik dolog meg, amit most egy tegnap nyílt topikban olvasgattam az imént így a délutáni csendespihi alatt: egyesek azon rágódtak-vitatkoztak, hogy vajon mennyire tudja eldönteni a gyerekvállaláskor a szülő, hogy felelősséggel vállalja-e, fel tudja-e majd nevelni anyagi szemmpontból tisztességgel. És itt is nagyon megoszlottak a vélemények, hogy pl. kötelessége-e a szülőnek egyetemig vagy még azon túl is támogatni-taníttatni stb a gyerekét, vagy az már felelőtlen is, aki ezt nem teheti meg? És hogy ezt vajon hogy döntöd el húsz évvel korábban, hogy majd te ezt megengedheted-e magadnak? Mert talán most még nem, de később igen, vagy éppen fordítva, most jól állsz, de lecsúszol... Nekem meg erről az jutott eszembe, hogy a mai világban sajnos már nem is az a kérdés, hogy tudok-e diplomát adni a gyerek kezébe, mert "ma már egy diploma elkerülhetetlenül fontos", hiszen ezt át lehetne úgy is fogalmazni: "ma még egy diploma elkerülhetetlenül fontos". Mint ahogy azt is, hogy a "20. század már a technikai vívmányok százada"... ha fizikusokkal beszélgetsz, vagy tudományos csatornákat nézel, itt is megfogalmazódik benned, hogy a huszadik század még a technika százada... aztán már a 21. lehet, hogy a jurtáké lesz, mert nem lesz energia. És aki most még számítógépguru bazi jó fizetéssel, az lehet, hogy ott fog éhen halni, ha magának kéne megtermelni a betevőt... Szóval szerintem ma már sokkal nagyobb felelősséget vesz a nyakába az, aki gyereket vállal annál, mint hogy diplomáig ki tudja-e taníttatni... de ha ebbe belegondolnánk, végképp nem mernénk vállalni gyereket. Ebből is látszik, hogy ebben egyáltalán nem a felelősségteljes előrelátás a döntő, még annál sem, aki ezt állítja magáról, hanem a színtiszta önző ösztönök, az az ősi késztetés, hogy úgyis gyereket akarok, ha fagy jön, ha eső.
szép napot!!!!!
Hű de jó kis nyaralós képek!!!4
szia Maminti,
Lélek!!! Gartulálok én is....
trivi: az alvás- altatásról...
sztem mindenkinek mások a határai, a türelmünk és vérmésékletünk sem egyforma. Vannak dolgok, ami az egyikőnknek fárasztó, másnak megerőltető másnak pedig teljesen természetes. így vann ez sztem az altatásnál is. Ki hogyan , meddig megy bele ebbe a játékba. Én nem gondolom, hogy akár a "be küldenek aludni" azannyira nagyon rossz lenne, hiszen akkor az ellen minden gyerek tesz, de legalább is próbálkozik. Meg hát hány éves gyerek ? én pl: a nagyokat gyakran beküldtem aludni, mondjuk úgy 7-8 évesen. Mindenki kapott egy puszit, he kellett mese mondtam, ha nem szépen lefeküdtek, elaludtak. pl. mikor lilo kicsi volt, szépen eladult magától. Aztán mikor mesemondos korba lépett, akkor m ese után puszi, és alvás, én nem is kellettem. Mostanában viszont ott kell seggelnem mellette amíg el nem alszik. Én bevallom, hogy terhemre ugyan nincs, de sokszor alig várom, h elaludjon, hiszen Lilo mellett a párommal is szeretnék némi időt tölteni esténként, meg még bármit tenni- venni, olyan jó néha kibambulni a fejemből, nem gondolni semmire, .....
na itt lép be a vérméséklet, hogy kinek mikor lesz ebből elég.mert nyilván úgy is a szülő mondja előbb- utóbb hogy na mostmár vége, nagylány/fiú vagy, szépen.....
de pl. a tesóm gyerekei világéletükben egyedül aludta el. Most is a legkisebb, 2 éves, este behúzzák az ajtót és alszik. de ő ezt szokta meg, n eki ez természetes
nem?