Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Fogyasztói Társadalalom
Torolt_felhasznalo_288431
Létrehozva: 2004. november 24. 16:21
Jósoljuk meg... Hova vezet...
Fogyaszthatatlan fogyasztói társadalom?
Eljön a pillanat amikor az ember fejében szöget üt egy gondolat: Lehet, hogy nem is én érdeklem öket, az ember csak a pénzem?
A kérdés persz, hogy kik is ök? Legyenek ök, a fogyaztói társadalom tagjai. Vevők és eladók. Szolgáltatók és termelők. Vagyis mi, az emberek, akik nem emberi mivoltunkban képviseltetjük magunkat hanem vagy vevőként vagy eladókként jelentkezünk különböző piacokon. Legyen az a munkaerő piac, a kereskedelem vagy a szolgáltató szektor...
Amikor vevők vagyunk csak egy érdekel: A lehető legjobb minőségű terméket megiziteni a lehető legalacsonyobb áron, s ezzel növelve a saját haszon érzetetét. Amikor eladókként vagyunk jelen, akkor már csak a haszon számit. Egyéni érdek a haszon maximalizálás...
Egy biztositójnak akkor vagy ügyfél amikor dijat fizetsz, s akkor kolonc amikor fizetniük kellene... Addig igérgetnek mig nálunk nem költöd el a pénzedet, s akkor gáncsoskodnak amikor nekik kellene fizetniük.. De miért? Mi változott miközben potenciális ügyfélből károsultá nem váltam? Miért beszélnek máshogy velem, amig oda nem adtam a pénzem mint mikor már a magukénak tudhatták? Lehet hogy nem is nekem akartak jót csak a pénzem kellett? S ez csak egyetlen példa...
Itt élünk. S életünk tulnyomó többségében nem emberként hanem fogysztóként élünk s gondolkozunk... Haszon elv alapján... de akkor miért is lenne ez , lehetne ez máshogy az élet egyéb területein? Mi gátolhat meg bennünket, hogy emberi kapcsolatainkban a saját érdeken kivül más szempontot is figyelembe vegyünk?
Empátia készségünk? önkontrollunk? Tudatosságunk, hogy mindezeket megértettük és mögéláttunk a dolgoknak?
Ki szakadhatunk ebből? Van más alternativa? Élhetünk máshogy is ha már ebben élünk, itt nöttünk fel? Képesek lehetünk a pénzre eszközként s nem célként gondolni?
Tudjuk mit adott, mit tett lehetővé ez a társadalmi berendezkedés... Kényelmet biztosithat egyik oldalról, már akinek... Gondot, nyomort és stresszt már akinek...
Fogyaszthatatlan fogyasztói társadalom?
Eljön a pillanat amikor az ember fejében szöget üt egy gondolat: Lehet, hogy nem is én érdeklem öket, az ember csak a pénzem?
A kérdés persz, hogy kik is ök? Legyenek ök, a fogyaztói társadalom tagjai. Vevők és eladók. Szolgáltatók és termelők. Vagyis mi, az emberek, akik nem emberi mivoltunkban képviseltetjük magunkat hanem vagy vevőként vagy eladókként jelentkezünk különböző piacokon. Legyen az a munkaerő piac, a kereskedelem vagy a szolgáltató szektor...
Amikor vevők vagyunk csak egy érdekel: A lehető legjobb minőségű terméket megiziteni a lehető legalacsonyobb áron, s ezzel növelve a saját haszon érzetetét. Amikor eladókként vagyunk jelen, akkor már csak a haszon számit. Egyéni érdek a haszon maximalizálás...
Egy biztositójnak akkor vagy ügyfél amikor dijat fizetsz, s akkor kolonc amikor fizetniük kellene... Addig igérgetnek mig nálunk nem költöd el a pénzedet, s akkor gáncsoskodnak amikor nekik kellene fizetniük.. De miért? Mi változott miközben potenciális ügyfélből károsultá nem váltam? Miért beszélnek máshogy velem, amig oda nem adtam a pénzem mint mikor már a magukénak tudhatták? Lehet hogy nem is nekem akartak jót csak a pénzem kellett? S ez csak egyetlen példa...
Itt élünk. S életünk tulnyomó többségében nem emberként hanem fogysztóként élünk s gondolkozunk... Haszon elv alapján... de akkor miért is lenne ez , lehetne ez máshogy az élet egyéb területein? Mi gátolhat meg bennünket, hogy emberi kapcsolatainkban a saját érdeken kivül más szempontot is figyelembe vegyünk?
Empátia készségünk? önkontrollunk? Tudatosságunk, hogy mindezeket megértettük és mögéláttunk a dolgoknak?
Ki szakadhatunk ebből? Van más alternativa? Élhetünk máshogy is ha már ebben élünk, itt nöttünk fel? Képesek lehetünk a pénzre eszközként s nem célként gondolni?
Tudjuk mit adott, mit tett lehetővé ez a társadalmi berendezkedés... Kényelmet biztosithat egyik oldalról, már akinek... Gondot, nyomort és stresszt már akinek...
De Gondolkodó, vajon nem ezt teszed te is? Nem akarsz megelégedni aval amit most tudsz, mert tudod hogy van több. Kérdezzem téged mi motivál? :)
Minden tettünk mögött egyéni érdek huzodik meg. Tehát topic igazi célja is hölgy fogás :)
Érdekes faj az ember.
Szabadnak született, s igyekszik is úgy élni. Szabadon megosztjuk gondolatainkat, s szabadon értékeljük, biráljuk másokét. Megkérdezzük ennek mi értelme, s megfeledkezünk arról hogy tovább gondoljuk miért is kérdeztük ezt meg. . .
Tényleg: Hölgyeim és Uraim. Felszines tudásomat latbavetve igyekeztem megválaszolni a topic célját. S meg is ragadnám az alkalmat, hogy megkérdezzem mi motivált benneteket, hogy ezt megkérdezzétek?
Hisz egy gondolat mellett el lehet sétálni, egyet lehet vele érteni, s el lehet mondani a más véleményt. . .
Hiszem, hogy a pénz ma már nem eszközként funkcionál álmaink és vágyaink megvalositásához hanem elsődleges és mindennél fontosabb, a boldogás illuzióját elénkvetitő célként jelentkezik az emberi gondolkodásmódban. . .
Elfogadtuk, hgoy ilyen a világ ezen nem lehet változtatni. Végignézzük, emberek milliárdjainak a szenvedését, hisz mit tehet az egyén? S hol lennénk most ha minden ember igy gondolkozna?
Bárki is, bárhol is tett vagy nem tett valamit ezért a világért, Ő egy ugyanolyan halandó volt mint akármyelikünk legfeljebb kevésbé kishitű vagy tehetetlen. . .
A közhely szvsz attól közhely, hogy sokak puffogtatják, de kevese értik vagy veszik a fáradtságot hogy belegondoljanak mondani valójába, esetleges igazság tartalmába. . .
Hiszem, hogy az emberi önzöség melegágya a vevő központú, s haszon elvű életszemlélet. Hiszem hogy lehetne máshogy is, hogy ebben a társadalomban sem KELL igy élni, s van alternative bármennyire is idealisztikusnak tünik :)
Tisztában vagyok azzal is, hogy ezen gondolatokat nem én találtam ki, de köszönöm, hogy erre figyelmeztettek is. . . Keveseknek adatik meg, hogy újat találhassanak a nap alatt, de hiszem hogy ismétlés a tudás szülője illetve hogy csak ismert dolgokat megértve lehetünk képesek valami újat felfedezni, megérteni. . . S nem az számit hogy ki teszi ezt. . .
Igen, de ki kell ábrándítsalak, erre nem te jöttél rá, ezt a közgazdaságtan úgy hívja: Komparatív előnyök.
". akit a gépszij egyszer elkap, az nem tud kilépni a felhalmozás végtelen spiráljából. . . Hisz határ a csillagos ég, s ha sok van több kell, ha több van még több"
Igen, ettől megy előbbre a világ. Talán a puszulás felé, de mint tudjuk, semmi nem tart örökké. Ez a világ rendje.
A pénz nem boldogít. De önmagában a pénztelenség sem.
Neked inkább a csajokat kellene hajtanod!
Ja, és miért nem? Mert nincs időm és javaim, hogy megtehessem. :(
S ne felejtsük el. . . A "felső" 20 % a másik 80% hathatós segitségével, támogatásával, kihasználásával tehetett szert mindarra amivel rendelkezik. . .
A humanizmus nem egy divat irányzat. . . nem népszerű, mert nincs benne haszon. . . Hogy multik nem azért telepitik egységeiket a távol keletre, hgoy ott segithessenek az embereken azt tudjuk. . . CSak az olcsobb munkaerő, ugye nagyobb hasznot generál. . .
Mintha elfelejtettünk volna emberek maradni a fogyasztóvá válásunkkor. . . S akit a gépszij egyszer elkap, az nem tud kilépni a felhalmozás végtelen spiráljából. . . Hisz határ a csillagos ég, s ha sok van több kell, ha több van még több. . .
Valami nem kerek. Egy rendszer ami igy müködik, talán csak zsákutca lehet. . . Egyrendszer ami nincs tekintettel környezetére, s a benne tevékenykedők ösztönös igényeire nem maradhat fenn. . . Emberek alkotják, akik nem gépek, s nem rabszolgák. . . Akiknek érzéseik, igényeik és vágyaik álmaik vannak. . . S ezeket nem hagyhatjuk figyelmen kivül. . .
S ezt a társadalmat mi alkotjuk. MIndannyian. Nem mások, nem Ő. . Hanem TE, TE, TE még ÉN. . . Mi gondolkozunk igy emberről és világról. . .
Mi fogyasztók. . . De hova tünt az ember?