Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Keresztény anyukák klubja
Torolt_felhasznalo_155559
Létrehozva: 2012. augusztus 24. 19:01
Ha vallásos keresztény vagy, itt a helyed!
Beszélgessünk arról, hogyan lehet Isten szeretetére nevelni a gyermekeket, terelgetni őket a Krisztusi úton úgy, hogy közben a Világ egy másik, anyagias szemléletet követel tőlük.
Szeretném, ha nem kényszernek élnék meg gyermekeim a hitüket, ha örömmel jönnének velünk a templomba majd nagy korukban is.
Szeretnék jó anyjuk lenni Krisztusban.
Ha téged is ezek a célok motiválnak, gyere, beszélgessünk a HOGYANOKRÓL!
Szeretettel várlak: Kamilla
Sajnos elveszett az előző hozászólásom.
Csak röviden. A hallásérülteknek volt ökomenikus Isten tisztelet.
Katolikus kápolnában.
Részt vett rajta Katolikus atya, apácák, és református lelkész nő tartotta az ige hírdetést.
Tömve volt a terem.
A kersztény egyházakat annyi minden köti össze. Akkor miért kell azt keresni ami elválaszt?
Ha igazán szeretnéd,hogy a gyerekeid megismerjék a vallást akkor nyugodtan irasd be őket a református hittanra.
Még mindig jobb mintha úgy járnak mint az ismerősöm.Felőttként azon kesereg, hogy a vallásról nem tud semmit.
Én férjemet is katolikusnak keresztelték és szépen jön velünk a református templomba.
De ha kérné én is elmennék a katolikusokhoz.
Az elsőbekezdésre a válaszom...: Azért írtam, mert ő írta ezt erről a vallásról... és kérdeztem, hogy akkor miért pont oda, ha ezt gondolja róla...
Második: Azt hiszem, ők maguk is akarták... de most hogy így mondod, igazad van... na rá is kérdezek, hogy pontosan hogy is volt ez..nemsoká találkozom velük...
Nekem is pont ezért tetszett.Mert másképp gondolni Istenre.....
Ráadásul én ebből a könyvől kaptam választ egy sor olyan kérdésre amit még senki nem tudott "elfogadhatóan" megfogalmazni.Pl,hogy miért engedi Isten,hogy rossz dolgok történjenek....hogy mi a megbocsájtás Isten szempontjából és mi az enyémből.....
Jó könyv!
Azzal azért nem értek egyet hogy a katolikus vallás (némelyik pünkösdi karizmatikus egyház verhetetlen e téren.) a legbigottabb,és azzal sem, hogy rossz.Csak más.Sok szempontból szigorúbb,dogmatikusabb mint a protestáns vallások.Sok szempontból viszont egyszerűbb(nek tűnik).
Itt van pl a bűnbocsánat,az üdvözülés kérdése.Mennyivel egyszerűbb dolguk van nekik.Meggyónnak a papnak,elmondanak x mennyiségű imát és kész,megvan a napi elvárt mennyiségű jócselekedet és egyenes az út Isten országába.Azért a protestáns vallásokban (református,evangélikus,baptista) lénygesebben nehezebb megélni,hogy mindez csak és kizárólag Isten kegyelmén vagy Jézus áldozatának elfogadásán múlik....hogy ebből a szempontból Te is,aki igyekszel Istennek tetsző módon élni,ugyanolyan elbírálás alá esel mint az utolsó bűnöző,aki a halálos ágyán őszintén megbánja bűneit és megtér.
Azt meg nem értem,hogy miért kellett nekik átkerszetlekedni?!!!??
Hiszen a keresztség az egyetemes szentség.Szinte az egyetlen amit a történelmi egyházak attól függetlenül elfogadnak,hogy melyik egyház szokásai szerint történt.(Kivéve a baptista,mert ha jól tudom ott akkor is be kell merítkezni,ha az ember meg volt gyerekkorában keresztelve.)
Értelek. Azt viszont nagyon nem értem, hogy "ateistaként" miért pont a leg bigottabb, legtöbb bűnbesett pap, a katolikus vallást akarod oly erővel a gyermekeidnek? Értem, hogy az Édesapjuk az, de ami rossz, az akkor is rossz, ha a nagyszülők is ott vannak. Evangélikusoknál is lazább...
A falunkba költöztek... 2 gyermek, aki katolikusak voltak, evangélikus hittanra akartak járni, mert ott voltak ismerősök... Megengedték a szülők és a lelkész is...bár át kellett keresztelkedjenek a gyerekek... a katolikus szülők evangélikus templomba jártak a gyermekeik miatt....és mert nem a vallást hitték elsősorban, hanem Istent. Sokat szerpeltek a gyerekek, felolvasnak, történeteket mesélnek...stb. Szal minálunk sokszor. Ki az a szülő, aki nem akarja látni a gyermekét ilyenkor...
Bár mifelénk úgy tartja a "szokás" hogy a gyermek olyan vallású legyen mint az anya, mert egy anyával hamarabb, többször el tud jutni templomba. Ami ma már végül is, nem is annyira igaz...
Én olvastam, és nekem nagyon tetszett.
Csak le kellett hámozni róla azt, ami nagyon "áááámerikai" hatásvadász.
Nekem kifejezetten szimpatikus volt (vagy irigyeltem?
), hogy ki tudott törni az Istennel kapcsolatos sztereotípiák világából, és merte, tudta egészen különleges módon megélni a Vele való találkozást.
A református egyháznak más a teológiai álláspontja keresztséggel kapcsolatban, mint a katolikusoké. A katolikusban nem vagyok egészen jártas, de a reformátusok azért tudnak befogadóbbak, megengedőbbek lenni, mert azt tartjuk, hogy a keresztség a gyermek és Isten közötti szövetségkötés. Mindenki más, aki jelen van, (még a lelkész is!) csak asszisztál hozzá. Isten mindenkivel személyesen akar kapcsolatba lépni. Ezért nem lényeges, hogy kik/milyenek a szülők. A lényeg, hogy a gyermek bekerüljön az Isten szövetségébe a keresztség által.
Viszont elhangzik egy olyan fogadalom is, miszerint a gyermeket református hitben nevelik és neveltetik a szülők, hogy a gyermek felnőve bizonyságot tehessen az Istenbe vetett hitéről (konfirmáció). Na ehhez viszont szükség van arra, hogy legalább 1 valaki református legyen a szülők-keresztszülők közül.
Persze ebben is van olyan ref.lelkész, aki sokkal szigorúbb és kábé Kálvinig visszamenőleg kell igazolni, hogy még a macskátok is református volt, és járt is templomba, de az egyházi törvényeink ettől sokkal megengedőbbek.
Én pedig azt tapasztaltam (mert nyilván részben nekem címezted a hozzászólásod), hogy annak ellenére, hogy nyitottan álltam a vallási dogokhoz és nem ítéltem meg embereket a hitük szerint, én lépten nyomon ítéltettem, holott okot nem adtam rá. Egy olyan egyház képviselői által, akik azt hirdetik: ne ítélj. Úgy vélem, egy egyháznak nyitottnak kellene lennie, hogy befogadja a potenciális új "báránykákat", hiszen ezeken az egyes embereken alapul az egyház. Az, hogy én már nem változom, egy dolog, nem fogok megkeresztelkedni. De az, hogy a gyerekeim nem ismerkedhetnek meg a vallással egy autentikus forrásból (mert ha én mesélem, akkor csak mítosz!), az nekem furcsa.
Talán nem láttad más hozzászólásaimat: a keresztelő sem sikerült. Szóval nem arról volt szó, hogy passzióból, egyéb különóra helyett hittanra akartak járni, mert az olyan "buli". (Egyébként mi lenne, ha így lenne? Bomlasztanának?)
Felnőtt korban keresztelkedhetnének, de gyerekkorban zárva az ajtó? Se keresztelő, se hittan? (Írták itt többen, hogy ez nem az egyház döntése, hanem egyes egyházi személyeké: lehet, de túl nagy volt a merítés ahhoz, hogy levonjuk bizonyos következtetéseket. Nem jártuk végig az egész országot, tény.)
Reformátusok lehetnének, református hittanra járhatnának. Lehet, hogy ők befogadóbbak? Nem tisztem, hogy ezt megítéljem, de ők ezerszer nagyobb nyíltsággal vannak felénk. Ám a gyerekeim édesapja és családja katolikus. Furcsának tartom, hogy mégis így jártunk velük. Miattam.
Az is lehet, hogy ismét bedőltünk egy kamutopicnak? Vagy tényleg problémái vannak, és nem csak a gyerekneveléssel. De akkor nem mi fogunk neki segíteni, mert elég elutasítónak tűnik. Talán egy szakember... (Innen sem üldözte el senki, csak utaltak rá neki, hogy zárt topicban inkább kapna olyan válaszokat, ami neki tetsző, vagy felveszi a kesztyűt, ha vállalja.)
Mindenesetre jó volt itt beszélgetni
De a véleményem akkor sem változik.....
Katolikus gimnáziumba jártam, -míg ki nem rúgtak- , mert köszöntem szépen, de nem kértem abból, hogy próbálják meghatározni, hogyan is gondolkodjak és menjek a "nyájjal, mint a birka"......És szerintem a bibliai tanítások az egyház által sok esetben félre vannak magyarázva, mert egy csomó jelképes dolog van benne, amit nem szó szerint kell érteni. Ez a véleményem nem változik. És az sem, hogy nem kell ahhoz semmilyen felekezethez sem tartozni, templomokba járni, hogy az ember imádkozzon, gyakorolja a hitét.
Hadd hivatkozzak egy szintén bibliai idézetre:
"Mert Isten országa bennetek van, és körülöttetek. Nem kőből és fából épült házakban. Emeld fel a követ, és én ott leszek, hasítsd szét a fát, és megtalálsz." ...
Tehát én ezeket nem kirekesztésnek nevezem, és nem is annak élem meg, még akkor sem ha valami nem szimpatikus, vagy nem éppen kedvemre való...tudomásul veszem, hogy mindenhol, mindenben vannak kritériumok és "követelmények".
Ilyen alapon kirekesztésnek vehetném, hogy én nem mehetek az űrbe, mert egészségügyi okok miatt visszautasítanak.../persze nem igazán tökéletes az egészségem, főleg egy ilyen utat nemigen bírna ki, vagy de legalább is nem tudom.../...de szajkózhatnám, hogy diszkriminálnak az egészségem miatt.
Szal ezek a dolgok csak ennyik...!
Érdekes számomra, hogy vannak akik kirekesztésnek vélik azt, /azt hiszik/ Hogy aki nincs megkeresztelkedve nem járhat hittanra...
Én sehol semmilyen értelemben nem veszem kirekesztésnek azt, ha valahol van egy "követelmény" a valamit valamiért elven.
Függetlenül a hit tanától..iskolába sem mehetünk, ha nincs meg az a bizonyos iskola érettség, ami ugye követelmény...! De van akit kisegítő iskolába küldenek, mert nem felel meg a kritériumnak /egyfajta szellemi szint, amit egyszer már megmértek, hogy lennie kell. Nagyon sok szakma, diplomához van kötve... amit ugye 8 osztállyal nem végezhetek, közelébe sem mehetek..akkor ezek mind mind kirekesztés?
És még sorolhatnám...
Túlságosan fel van pörgetve ez a kirekesztés téma...nem kirekesztés, hanem alap dolgok, kritériumok...stb.
A főzésben is vannak kritériumok, a húslevesbe is kell a hús, hogy húsleves legyen..megélhetjük ezt rosszul is, de minek..??
Oh, anyám, ez a kedvencem....
Ismered az eredeti tekercseket? Tudsz héberül, arámiul, görögül, hogy leellenőrizd az állításodat? Vagy Dan Brown volt a teológia tanárod...?
A Bibliai iratokban sokkal kevesebb a másolási hiba (és ezek igazából a szöveg eredeti értelmén nem változtatnak), mint a többi ókori szerző műveinek esetében. A nagy ókori filozófusok műveit sokkal nehezebb rekonstruálni, mert nem olyan nagy gondossággal őrizték, mint a szent iratokat.
Persze, vannak a Bibliában is nyomai a szerkesztésnek. De ez az ószövetség esetében már jóval Jézus élete előtt lezárult folyamat. A mai napig ugyanaz a szöveg képezi az ószövetséget, amit Jézus is olvasgatott a tekercsekről. Ebben pedig egyetért a világ nagyobbik fele, felekezettől függetlenül (keresztyének és zsidók együtt a világ nagyobbik felét adják, ha a kínaiakat nem számoljuk).
Furcsa dolog ez a halál.
Az biztos, hogy az "eredeti terv"-ben nem szerepelt. De miután az ember elbukott, ez lett az egyik következmény. Nem szép, nem kívánatos, de ez van. Aki születik, az meg is hal.
Abban is van igazság, hogy sajnos ez ma már nem az élet része olyan értelemben, hogy az emberek többsége kórházban, intézményben hal meg. Az egész halotti kultusz eltávolodott a mindennapi embertől, és ez nem jó.... Nagyon sok olyan emberrel beszélgetek, akik azért rekedtek meg a gyászfeldolgozás bizonyos pontján, mert soha nem látták, hogyan kell ezt "csinálni".
Meg volt azért annak a jótékony funkciója, hogy otthon ravataloztak, jöttek a siratóasszonyok - nem kellett takargatni a fájdalmat és úgy csinálni, mintha erősek lennénk és nem fájna. Jöttek a férfiak, akikkel felelevenítették a halotthoz kapcsolódó történeteket. Gyorsan eltemették az embereket, LEZÁRULT a folyamatnak ez a része, és lehet kezdeni a "lelki munkát" a gyásszal. Ma meg - főleg nagyvárosokban - heteket kell várni egy temetésre. Mire lecsendesedik a lélek, kezdeni kell elölről. Nagyon rossz ez.
Sajnos engem gyermekként nem vittek temetésekre, nálunk sem volt már része ez az életnek, van is bennem egyfajta tartózkodás a haldoklóktól/halottaktól. És ez nem jó.
akkor elnezest kerek, beneztem!:)
Johetnetek ide is segiteni am :Nincs bajban a topic inditoja ?
Család
Több Család topik ť
Mi van velem ki tudja?
http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&csatid=18&topicid=299837
Életünk születéssel kezdődik, halállal végződik. Életünk során több szerettünket elveszítjük, meghaL. aZ Ő haláluk életünk része és arról írtam, hogy van aki nem nézné meg saját hozzátartozóját holtan.
Ezen a téren van mit tanulnunk. Majd te hozol idézeteket, én csak tapasztalatokat tudok. Mindenszentek környékén hallgasd a rádiót, nagyon érdekes információkat szerezhetsz. Pl, elképzelhetetlen sok ember számára, hogy édesanyja, otthon saját ágyában halljon meg úgy hogy szerettei körülötte vannak, mert elfogadják, hogy ő elfáradt, szeretne csendben elmenni ebből a világból. Na jó, ez még nem megy. Egy hozzátartozómat sem temetettem úgy, hogy ne néztem volna meg.
Nem vissztetsző látvány, ugyanis olyan mintha aludna.
Ideolőgiai vitába nem mennék bele, hogy saját halálunk is életünk része-e.
Az általad írt bibliai történetet ismerem, nem erről írtam.
Eredendően lehet,hogy nem volt az élet része,de a mi életünknek már nagyon is az.
A halál pedig nem az engedtelenség büntetése,hanem a következménye.Azért ez nagy különbség szerintem.