Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Beszéljetek le
Létrehozva: 2012. június 26. 20:32
Biztosan fogok hideget meleget kapni.
POntosan ez a célom.
Megismerkedtem valakivel, iszonyatosan vonz/zuk egymást.
Nős, közös gyerek nincs.
Nem vagyunk már fiatalok. Én elváltam, tehát nálam tiszta a terep.
Nem voltam soha szerető-és mivel szóba került közöttünk a kapcsolat lehetősége, neki is elmondtam ezt, és hogy nem akarom ÍGY ezt a kapcsolatot.
Hív, jön, beszélünk mindennap, sokszor találkozunk is, ez így megy egy ideje. Én meg egyre "gyengébbnek" érzem magam és szívem szerint belevetném magam az egészbe...de......
Szóval mondjátok.....
Most már tudod, mi a kérdés?
Nagyanyám mondta mindig, hogy aki nős pasikkal kezd, az rosszabb, mint egy útszéli k....., kicist szigorúan fogalmazott, de igaza van
Legyen tartásod
Töredéke mocsok volt a társadalomban.
Mások urára nem lehet tapadni. A férfiak önálló emberek és önálló döntési joggal rendelkeznek. Megvíilágítanám, hogy ezek a tapadó nők általában függetlenek, ellentéltben a pasikkal. Ugyan, ne kezeljük már a férfiakat ártatlan gyerekként, akik akaratuk ellenére elcsábíttatnak! Akkor vajon ki is vétkezik? Más kérdés ha ezt valaki tudatosan csinálja.
Mivel a mondatomat félreértetted, kifejteném: Nem , nem értek egyet magával a megcsalással. DE van amikor megértem. engem nem csaltak még meg, tehát nem tudhatom, de azt igen, hogy ezek sokszor valóban azért folynak titokban mert nem akarnak borítani mindent. Innen esetleg még lehet visszaút a haázasság rendezéséhez. Én átgondolnám azta helyzetet és megpróbálnám rendbehozni.
Amit viszont nem lehet és egyértelműen válóok: alkoholizmus, drog, pénzügyi átverés, lelki és fizikai terror stb. stb. NA ezek problémák...
"Mit kell ezen ennyit agyalni? Független ember vagy, azt teszel, ami neked jólesik. Ha vonz, akkor vonzzon, de ne várj semmit, csak fogadd el amit kapsz. Minek beleélni magadat bármibe is? Nős. Ez az alap, úgyhogy ne reménykedj, csak élvezd a társaságát, amennyit kapsz belőle.
Sohasem értettem ezt a tipródást. Miért nem lehet örülni annak ami van, miért kell ragaszkodni a kizárólagossághoz?"
Ez aztán a hozzáállás, menjen le kutyába
Az nem érdekel, hogy milyen megalázói státusz a szeretői? Az sem érdekel, hogy van még valaki a képben, a feleség?
Érdekes egy "ember" vagy te
De, hibáztatom. Mert ha nem is vallottam be, hogy szerelmes vagyok belé, láthatta, érezhette.
És azt is tudta, hogy gyereket akarok és családot. Ha eleve tudta, hogy ő ezt úgysem és sohasem, akkor neki kellett volna lépnie, de legalábbis az én érdekemben ezt megtehette volna.
Amikor én észrevettem, hogy valaki hozzám "úgy közeledik" és nekem nem kell, akkor boldog párkapcsolatot hazudtam neki, és "ömlengtem" a barátomról, ez mindig hatott... Eszembe se jutott soha kihasználni a másik érzelmeit, amikor tudtam, hogy többet akar(na).
megértem az indulataid.
de!!!
ne a pasit hibáztsd azért ert bele szerettél. ilyen van, nem mondhatjuk, hogy szeretni csak azt lehet aki független.
nem aljasítottad le magad. fel nem foghatom miért így éled meg. pénzt nem adott, nem tartott el!!! miről beszélsz? beleszerettél, kívántad.
valóban jó a helyzet értékelésed. sok ember nem tud egy emberből összerakni egy olyat aki kell neki. nagyon sok. én azt mondom szerencsések azok a kivételek akik egyből össze tudják rakni. és ne abból indulj ki, hányan mondják, hanem nézdd meg a valóságban igaz-e amit mondanak.
neked nem kell már kettő. szerencsés vagy. és ez legyen akkor így.
Nem akartam írni, de úgy érzem muszáj lesz. A válaszom az, hogy ne menj bele, mert nem lesz jó vége. Ha a pasi lépni akar, megteszi. Ha nem, akkor te nagyon sokat fogsz szenvedni.
Elmondom az én példámat. 5 éves hosszú kapcsolat után lelépett a barátom, mert beleszerelmesedett valaki másba. Már az esküvőt tervezgettük, nem ragozom.
A cég ahol dolgoztam, embert keresett Norvégiába. Én örömmel vállaltam, mert innen nagyon messze akartam lenni, és hát a pénz se jött rosszul. Ott találkoztam 31 évesen egy akkor 49 éves, nagyon jóképű pasival a cégnél. Sokat beszélgettünk, találkozgattunk munkaidőn kívül is, de nem történt semmi. Én mondtam, hogy ha nem lesz független, akkor én nem fekszem le vele. Én időközben beleszerettem, és 2! év után el is mondtam neki.
Akkor már minden mindegy volt. Nekem elegem lett a bújkálásból, a magányos hétvégékből és ünnepekből, hogy este 7 után nem hívhattam, nem sms-hettem, stb. Mondtam neki, hogy döntsön. Ő mondta, hogy a családot választja. (Gyerekük nincs, második házasság, asszony HTB. Egyszer láttam, 1 évvel idősebb a férjénél, de vagy tízzel öregebbnek tűnik. Egyszer jártam is náluk, rosszul lettem, ahogy láttam, ahogy asszony otthon laposkúszásban tartja).
Szóval a családot választotta, és még azt is mondta, hogy maradjak a cégnél, jól keresek, ne csináljak hülyeséget. De én hazajöttem, mert ha ottmaradtam volna, sokkal rosszabbul járok. Idegösszeroppanást kaptam, alig tudtam magam összerakni.
2 évvel később megismertem a férjemet, aki bizony gyorsan döntött, 6 hónappal később el is vett. Azóta is boldogan élünk évek óta.
Pasi időnként ír, semmi különöset.
Nem ragozom. Én haragszom magamara, amiért hagytam magam ennyire lealjasodni, hogy beleszeressek valakibe, akinek mint világosan kiderül soha nem kellettem, csak pótléknak, kipótolni azt, ami otthon hiányzik. Ráadásul nem áltatott, mert soha nem ígért semmit. Nem szidta az asszonyt , stb. Én építettem egy légvárat, ha majd rájön, hogy itt mindent megkap, akkor majd úgy dönt, hogy idejön... De nem. Sőt, így volt jó. Két asszony megadta neki amire szüksége volt, miért változtatott volna rajta?
Hogy miért írogat? Gondolom nem talált még egy barmot, aki 3! évig epekedett volna úgy utána, hogy közben nem követelőzik, nem borít, nem buktat le az asszony előtt. Jellemző a jellemtelenségére, hogy most sem ígérne semmit, csak elvárna...
Ritkán válaszolok neki, akkor is inkább boldog családi képeket küldök... Hogy miért nem küldöm el a fenébe? Nem tudom.. Talán azt várom, hogy egyszer elmondja, hogy miért nem engem választott akkor... Hogy mi kötötte annyira másik nőhöz?
tutti hogy nem vagyok trinity, mert az egy csaj volt. én pasi vagyok.
de kicsit langyoska a tipp, közel jársz.
:))))
és igen, ismersz. kitiltották innen a nickemet.
Te trinity... nem ismerlek én már?! :)))
Kedves Micinéni!
Sajnos, valóban az a helyzet, hogy ha nem akarsz magadnak fájdalmat, akkor hagyod a csudába és majd csak akkor térsz vissza rá, ha elvált, de legalábbis külön mennek a feleségével. Én 1 évig voltam egy ilyen " imádlak, de jajj még várok , mert szegény asszony" típusú kapcsolatban és nem kívánom senkinek. Ne áltasd magad, ha válni akarna, már elvált volna! Teljesen kényelmes neki a helyzet, mosnak, főznek rá, hozzád eljár "ismerkedni, meg örömködni" , bár az sincs kizárva hogy ezeket otthon is megkapja.
Bár ezeket talán már előttem is leírták, nem olvastam végig. Én még fiatal fruska voltam akkoriban, de életem legrosszabb döntése volt, bár nekem nem volt meg a választás lehetősége, mert akkor közölte hogy nős, mikor már fülig beleestem.
ok. te nem.
na de ennek mitől kéne általánosnak lennie?
De azért röviden mégis:
Ha az én pasim kerülgetne egy nőt, én a nőtől elvárnám, hogy a női szolidaritás jegyében legyen olyan jó és tegye világossá a pasim számára, hogy amíg én is a képben vagyok, addig nem lesz semmi kettőjük között.
És ugyanígy, én elbeszélgetek a nős kollegámmal, de a feleségére tekintettel vagyok, mert ez így korrekt, ez így fair.
"... a feleség nem az ő gondja. Neki a férjjel van kapcsolata, a házastársak rendezzék egymás közt a dolgaikat. Ebbe neki se beleszólása, se belelátása nincs."
Nem értek egyet veled.
De olyan hosszú lenne leírni, hogy most nem vágok bele.