Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem elég, hogy egy hülye vírust elkaptam a nyár közepén, még a pozitívságom is kezd hátrányban maradni a negatívságoddal...
Elfogytak az érveim és ezt nagyon sajnálom,hogy miért azt már leírtam..
Azt érzem, hogy ha a lelkem kiteszem, akkor sem tudlak visszabillenteni és ez velem ritkán fordult eddig elő..
És ha negatív vagy, akkor attól már működik?
Ha van esély arra, hogy bármi is működjön, az csak attól lesz, ha pozitívan állsz hozzá. Az a bizonyos "úgyse sikerül, de ha igen legalább kellemes meglepetés ér" biztos, hogy nem hoz sikert.
"A pasik és nem csak ők köztudottan a jókedvű , nevetős nőket szeretik..."
Persze, tiszta sor.
De ha alapvetően egy mélabús, depresszív alkat vagy? Mellé mondjuk még unalmas, sótlan is? Nulla kisugárzással. Tipikus szürke kisegér vagy ha úgy tetszik, penészvirág. Biztos vagyok benne, hogy ilyen típussal már találkoztál. És akkor láthattad azt is, hogy ő alapból ilyen, nem tudna másmilyen lenni, mert akkor már nem is ő lenne. Legfeljebb megjátszhatná magát, de annak semmi értelme.
Szóval van, amikor tudod, mi a gond, csakhogy ha a gond te magad vagy, arra nincs megoldás. Sakk-matt.
Dehogy...ez csak manapság szokás... Mindent agyon vesézni! Régen nem a lelkünk volt a téma a randikon és ha ma randiznék, nekem most sem az lenne...Ha megérint valaki lelkileg azt úgy is megérzed majd és cseppet sem biztos, hogy azonnal.
Nekem fogalmam sem volt, mikor megismertem a férjem, hogy nagy valószínűséggel vele élem majd le az életem , de még járni sem nagyon akartam vele.. A második randin már szakítani akartam...Teljesen mások vagyunk minden téren, de igen...az alapvető dolgokban egy felé haladunk..
Néha fogalmam sincs miért szeretem ennyire, de talán mert hagyja , hogy boldog legyek....
úgy ahogyan nekem megy....
Müge...ne tégy tönkre kérlek.... Milyen jelzőt is használtál magadra ???
negatívság
Mióta nem hátrány ez az emberi kapcsolatok kialakításában ???
Úristen, és őt hol találtad? Én már el sem tudom képzelni, hogy létezik ilyen férfi.
Egyébként igen, régebben... Régebben még sok minden másképp működött. Nem annyira régre gondolok, amikor a tizenéves lányokat apjuk férjhez adta ahhoz, akit ő megfelelőnek tartott, aztán az a szerencsétlen tűrhette egy életen át a "hites urától" jobbnál jobb dolgokat. Hanem pl. szüleink generációja. Megismerkedtek (nem az ágyban kezdve azt!), megszerették egymást, aztán jöhetett a házasság, család. Nem 30 meg 40 évesen, hanem időben. Nem volt olyan, hogy huszonévesen én még "nem vagyok érett rá", még "élni akarok" stb. Röhej!
Én nem nagyon akartam érinteni a saját életemet, mert az valóban nem segít, de a példa okáért szükséges volt..
Te pedig ne változz hátrányodra , ahhoz túl okos vagy... Gondold végig, hogy mivel érsz többet. Az okos nem tesz olyat ami hátrányára válik. Ha másért nem, ezért.......
Persze, hogy jobb így, ha nem tettem volna, mondom, hogy már nem élnék!
Én nem mondtam, hogy Anyám rossz természetű lenne, és azt sem, hogy nem boldog. Erre szerintem nem lehet egyértelműen válaszolni.