Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Arab férfit szeretni...
Torolt_felhasznalo_537593
Létrehozva: 2005. június 21. 00:40
Kedves nlc-sek!
Nehéz helyzetbe kerültem,de nem én vagyok az egyetlen...arab férfit szeretek,egy muslimot,aki hisz Allahban...én pedig Istenben sem hiszek.:) Nem zavarja. Maroccoi és Qatarban él. Modern,jól szituált és pontosan nekem való...nemsokára találkozunk azonban mégis félek...elovlastam A lányom nélkül soha c. könyvet....megilyedtem...én 19vagyok,ő 32. Nem zavar,állatira összeillünk és testileg is megvan minden....
Mit tanácsoltok? MIt tudtok az arab pasikról? Mert én csak rosszat....:(
Nehéz helyzetbe kerültem,de nem én vagyok az egyetlen...arab férfit szeretek,egy muslimot,aki hisz Allahban...én pedig Istenben sem hiszek.:) Nem zavarja. Maroccoi és Qatarban él. Modern,jól szituált és pontosan nekem való...nemsokára találkozunk azonban mégis félek...elovlastam A lányom nélkül soha c. könyvet....megilyedtem...én 19vagyok,ő 32. Nem zavar,állatira összeillünk és testileg is megvan minden....
Mit tanácsoltok? MIt tudtok az arab pasikról? Mert én csak rosszat....:(
Sziaszok,
Tudtok nekem tanácsot adni, hogyan aludhat egy szállodai szobában egy magyar és egy arab fiú??
Esetleg, ha tudtok olyan szállodát, ahol ezt megengedik (Cairo, Sharm, Alexandria) írjátok meg nekem légyszi.
Segítségeteket előre is köszönöm
Nem tudom, él-e még a topic, csak annyit mondanék, hogy az én vőlegényem, aki arab, a minap hallotta, hogy anyukámmal kicsit összekaptunk telefonon. Mikor letettem, azt mondta, nem szabad így beszélnem anyukámmal, mert a szülőkkel mindig tisztelettel kell viseltetni, szóval kérjek tőle bocsánatot! Elszégyelltem magam, mert igaza van, de melyik európai fiú tiszteli így nem csak a maga, de a párja szüleit is? Sok mindenen megdöbbentem az arabokkal kapcsolatban, mikor megismertem őt, nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire a Korán tanításai szerint tudnak élni, és nem csak mondják...
Béke veletek
Szia Shanon! Nem villog fent a kicsi boríték, mert én már 2x is küldtem!
tsibi! És abba, ha ugyan magyar az illetö de bánik jól a lányoddal? Mert bár a férjem arab 100x jobban kényeztet, foglalkozik velem mint az elözö magyar kapcsolataimból a férfiak. Arról nem is beszélve, hogy az édesanyámat is sokkal jobban tiszeteli mint bárki. Azt hiszem ezeket kellene elötérbe helyezni
Ja és még valami , nem kell a kereskedökböl kiindulni akik a bazárokban dolgoznak.
Ildiko,
Hat akkor ez biztos olyan lehet neked a lanyoddal,mint hogy en sem szeretnem ha cigany lenne a gyerekem parja.Sajnos szimpla eloitelet,
,pedig egy szocialis munkasnal nem annyira celravezeto...........
Az en ferjem semmiben nem mas mint barmely eddigi kapcsolataim,ja de igen tisztel es mindennel fontosabb vagyok neki.
Nem mondom hogy ez a tuti,mert sosem biztos semmi egy kapcsolatban de az biztos hogy csak a szarmazasa nem lehet valook.
Erdekelne hogy milyen szornyu tapasztalataid vannak???
Szia! Itt Malmöben nagyon sok arab származású férfi (és nö
él és a munkámon keresztül (szociális dolgozó vagyok) sokkal találkoztam már. Nyilván ezeknek az embereknek a háterét nem lehet összehasonlítani a Polikala barátjával és szégyelve, bár el kell ismernem, hogy én sem örvendenék ha a lányaim egy arab származású férfivel kötnének házasságot. Rémisztö példákkal találkoztam a munkámon keresztül és ez sajnos megerösíti a félelmemet.
A kamasz lányom egy arab származású sráccal találkozott egy darabig de csak titokban mert a srác szülei megtiltották, hogy keresztény lányokkal találkozzon. Szerencsére a lányom észhez tért és megszakadt a kapcsolat. Egy kicsit mindig izgulok amikor szép barna srácokról mesél, hogy netán...
Bahebak
Nem kaptam semmit Toled.
Polikala
Es talalkoztatok egyaltalan szemelyesen is?
A férfiak tudnak "szépeket"mondani,de a "déli" ffiak az igazán mesterek ebben!!!!!!!!Menj el egy bazárba vásárolni ,hamar rájössz,meddíg "érték" a vevõ!!!!!!!!!!!M.országon van arab barátom,van olyan aki arab felesége volt,ismerem a témát,jobb,ha Te nem ismered meg!!!
Köszönöm a kedves hozzászólásokat és a sok segítést.
Akik pedig gorombák voltak velem és azokkal akik mellettem álltak azokkal nem foglalkozom! Mondtam: nem az a lényeg hogy negatív v. pozitív a tanács hanem hogy hogyan tálaljátok, nekem ezzel volt problémám!
A többieknek pedig nagyon nagy puszi és köszi!
))
Szia
A ferjem Iraki,gondolhatod plane mostanaban miket kapunk.......Nem igazan latszik rajta,ugyhogy csak a neve alapjan jonnek ra.A
Es a tied?Hany eve vagytok egyutt???Gyermekeitek vannak?Erdekes mi is a neten ismerkedtunk ossze
A ferejemnek inkabb ilyen feles baratai vannak itt Mo-n.Sok no a 70-es evekben oda ment ferjhez,mert akkor meg nagyon jol lehetett ott elni.
Kulfoldon el sok arab baratja,de mind nagyon kedves.Egy valakivel nem tudom csak megtalalni a hangot,de o inkabb az a nocsabasz tipus
.
Lehet priviben ha ugy gondolod
Szia!
Örülök, hogy van még valaki akinek pozitív tapasztalata van. Csak csatlakozni tudok a véleményedhez
Sziasztok,
Vegig olvastam a topicot es elkepeszto az ahogy emberek csak a median keresztul megitelnek masokat.
En erintett vagyok a temaban:A ferjem arab
(igaz csak felig,de apai agon).6 eve ismerjuk egymast es gyermekunk is van
.
A ferjem nem vallasos,a csaladja mar reg nem el abban az orszagban ahonnan szarmaznak,es O is sok eve itt el.A csaladom elfogja,imadja ot
,nekik az a jo ami nekem is
A tarsasagunkban sok a vegyes hazassag,parkapcsolat,es en csak pozitivumokrol tudok beszamolni.Ilyet hogy veres,eroszak
,meg csak hirbol sem ismer egy baratno sem,nemhogy en.
Sot sokkal tisztelet tudobbak a nok irant ,mint a magyar ferfiak,es ez sajnos minket minosit
.Mindenben a kedvemet lesi es nagyon egy hullamhosszon vagyunk
Nem volt kerdes hogy elvesz -e felesegul,hanem tiszteli a csalad intezmenyet,amig mas magyar ferfiak irtoznak meg csak a hazassag/gyerek szo hallatan is.Hany olyat hallani hogy lelkileg,testileg terrorizaljak a felesegeket hazankban, akkor ez mind arabhoz ment hozza????
En is megkapom neha hogy terrorista igy meg ugy,de mar fel sem veszem az emberi butasagot.....
Bahebak,
Ha van kedved irj privit,erdekel a Ti tortenetetek is
pl. 10 éve vagyok beteg (agytumorokkal kezelnek), a férjem nagyija hipochonder, 85 éves, fittebb, mint a nála jóval fiatalabbak. Mégis nemegyszer beszólt már nekem, hogy nem tudom, mi is az a betegség, mert nála jobban senki nem szenvedett ennyit ezen a Földön.... nos... két választásom van. Vagy higgadtan elviselem, hogy õ ilyen (ha nincs semmi baja, õ akkor is csinál magának valami bajt, ha másért nem, azért, mert unatkozik)... vagy, elküldöm melegebb éghajlatra, ezzel magamra zúdítva mindazt a lehetõséget megadva neki, hogy "bosszúból" rámharagítsa az egész családot.
Természetesen ilyenkor mindenki a szegény öreg nénikének ad igazat, mert nem törõdünk eleget a Mamával.
Ehhez nem is kell külhonban élni, elég mindezt elviselni itthon (egy udvarban)...
No ilyenkor kell a társamnak is objektíven látni a dolgot, mert ha õ a saját Nagyijáak hinne el minden szót, akkor valszeg már a mi kapcsolatunk is dugájába dõlt volna.
Aki egyedül van egy távoli országban egy olyan családban, ahol mindent elhisznek egy ilyen kaliberû családtagnak, ott kezdõdnek a bajok.... Mert én hál' Istennek mögöttem tudhatom a szüleimet, a testvéremet, akik ha másban nem is, de abban is nagy erõt adnak, hogy meghallgatják a gondjaimat. Ha messze volnék tõlük (így is idõnként nagyon messzinek érzem a velük való távolságot, pedig egy országban élünk), a honvágy és az elhagyatottság érzése biztosan befolyásolná a párommal lévõ kapcsolatot... Ez pedig nem is a vallási kultúrával és a társadalmi helyzettel áll szoros összefüggésben sztem.
Hát amiket leírtál ez így van. Azt nem értem mások miért nem találkoztak ilyennekkel. Döbbenetesen tudnak ünnepelni és a család a minden. Annyira irigylésreméltó sokszor ez az életforma. Nem tudom hogy csinálják, de képesek elfeledni a rohanó életet ami teli stresszel. Nos együtt élve sem változik a helyzet.
Bevallom rengeteg ilyen és ehhez hasonló gondolatokat kapok. De amikor megismerik rájönnek, milyen rettenetes az elöítélet itthon és sajnálni kezdik, mert állandóan cáfolnunk kell a dolgokat.
Nos valóban nem illik náluk mással táncolni, meg még sok egyéb. Nyilván ez a kultúra és vallásbeli különbség. De országok alapján is változik mit mennyire vesznek szigorúan.
Nekem ugyan nem volt arab szerelmem, de dolgoztam egy ideig arab férfiakkal. Mind nagyon készséges volt, ha segítségre volt bármiben szükségem, a munkám kapcsán is nagyon toleránsak voltak. Szerettem köztük lenni, õk is szerettek engem. Nagyon tudnak ünnepelni, nekem pl. egy szülinapi bulit is rendeztek. Mint férfiak, mindig kiálltak értem mások elõtt, megvédtek, ha kellett. Nagyon társaság- és családszeretõ emberek, melegszívûek, és nagyon öntudatosak. Szeretik a nõket, szeretnek udvarolni, ajándékokat adni. Az udvarlás szeintem egy mesés dolog lehet náluk. Aztán nem tudom, milyen az együttélés...
Minden esetre jól ki kell ismerni azt, akivel összekötjük az életünket/érzelmeinket, akármilyen származású is. Ismerkedj meg a szüleivel, a környezetével, barátaival, országával, mielõtt komolyabbra fordulna a kapcsolatotok. meglátod, milyen ember.
Tapasztalatom az 15 évi házasságom alatt, hogy sokkal nagyobb gondot okozott számomra az, hogy hogyan tudjam efogadni a férjem családját, miután az életünk úgy alakult, hogy egy udvarban élünk egymással...
A páromon kívül meg kellett szoknom a párom szüleit, nagyszüleit... ami több kevesebb sikerrel mûködik. Volt néhány nagyon nehéz helyzet ebbõl adódóan, a párommal eddig sikeresen megoldottuk a nehéz helyzetet.
Pedig egy országban élünk, egy nyelvet beszélünk, hasonló körülmények között nõttünk fel.
Nem volt könnyû. De ha a család tõlem "x" távolságra lenne, akkor is hatást gyakorolna a mindennapi életünkre.
Ha belegondolok abba, hogy milyen nehéz lehet egy idegen országban élni, (mindegy milyen nemzetiségû
Kedves Szekine!Teljesen igazad van, nagyon fontos, hogy a család milyen. És azt gondolom az is ember függö mennyire tudja elfogadni a "más" kultúrát vagy mennyire képes a két fél a kettöböl egy mixet alkotni.
Sziasztok!
Nos helloleo és sem tudatosan sem tudat alatt sem tudatosan nem szeretem a durva bánásmódot. Erröl annyi a véleményem, hogy a férjem soha de soha nem agrasszív velem, 100x türelmesebb mint én. Én nem tudok általánosságban beszélni, hogy milyenek az arabok, csak azt tudom amilyen a férjem. És ö nagyon nagyon messze áll a durvaságtól.
Kedves janicky, nem gondolom, hogy már nem vagyok fiatal. De nincs árfolyamom
Bármily hihetetlen a férjem szeret és eszébe nem jutna eladni. Viszont ha általánosítgatsz javaslom kapcsold be a tv-t vagy nézd meg milyen élet folyik a discokban itthon. Nekem ettöl fordul fel a gyomrom.
Hosszútávon derül ki az, hogy amit otthon kapunk gyerekként érzelmi világot, társadalmi felfogást, azt egy általunk választott partner családjában hogyan tudjuk elfogadtatni.... ebbõl még itthon is nehéz jót kialakítani, hiszen milyen sok türelem és tolerancia kell ahhoz, hogy egymás családját elfogadjuk olyannak, amilyen.
Ha ebbõl indulok ki, akkor milyen nehéz lehet annak, aki másik hazát választ, akiknek az életformájuk teljesen eltér az itthon eddig megszokottól.
Hány kisiklott házasságot látunk itthon is pusztán azért, mert nem jövünk ki egymás családjával pl.
Úgyhogy aki párt választ magának, nem azt kell, hogy nézze feltétlenül, hogy az illetõ milyen nemzetiségû, sokkal inkább annak környezete a lényeg, hogy azt el tudnánk -e képzelni, hogy életünk részévé tegyük.
Továbbá....egy "szimpla" szerelem kevés ahhoz, hogy boldog legyen a párkapcsolatunk. Lényegesebb elviselnünk egymás eddig megszokott értékrendjét, szokásait, melyek vagy passzolnak egymáshoz, vagy nem...
Végig olvasva a topicot néhány megjegyzésem volna. A mai napig nagyon sokan hivatkoznak "A lányom nélkül soha" címû könyvre. Errõl a könyvrõl már jó sokan bebizonyították, hogy ez egy erõsen felturbózott sztori. Ugyanis jó pár olyan leírás van benne, amit még ha férfi is követ el Iránban biztos, hogy a vallási rendõrség elviszi. Nekem volt két tanárom az egyetemen, akik éveket töltöttek arab országokban. Õk mind a ketten azt mondták, hogy egy arab emberrel kötendõ házasságot nagyon alaposan végig kell gondolni, mert túl nagyok a kultúrális külömbségek.
Az én kolléganõmnek az elsõ férje szíriai volt. Az õ házasságuk azonban nem a kultúrális különbségeken bukott meg, hanem mert a férje erõsen inni kezdett (vallás ide vagy oda).