Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
azon a részen ma már sok osztrák tulaj van
egy ismerősöm is vett olcsón házat a fertő magyar oldalán
a kelet mindig sötétebb volt
ma is fillérekért ölik az öregeket kis falvakban
Valoszinu, es eleg sok ilyen hely volt a kornyeken, tenyleg elvezet volt ott lenni. egyebkent en a nyugati hatar mellett eltem fiatal koromban azert a Dunantul mindig is mas volt (minel kozelebb volt Ausztriahoz) mint az orszag keleti regioi.
Utazz haza pár hétre, próbálj nem pénzes turista szemmel nézelődni, akkor majd kiderül megtalálod e még ott amit oly nagyon keresel. Mert szerintem nem. Saját tapasztalatom az volt mikor mi mentünk ki - szintén Kanadába és szintén három évre - hogy otthon 3 év alatt tíz évre való változás történt és nem a jó irányban. Mindent fekete-fehérben láttam, és a visszavágyós, nosztalgiázós lelkem koppant szép nagyot. Ami volt az elmúlt és nem jön vissza már. Egyre volt jó a hazatérés. Hogy rájöjjek soha többé nem akarok Magyarországon élni.
velem nem a magyar átlagos kisfalu kategória
ahol a helyiek élnek
Mi Velemerben bereltunk egy nagyon szep paraszthazat gyonyoru volt a kornyek, talan ha 200 lakosa volt a falunak, nagyon szep emlek maradt.
bejartuk a k0rnyek muzeumait, voltunk kezmuves muhelyekben bekes es nyugodt volt minden es mindenki nagyon kedves volt.
a hazigazda meg a szomszedasszony tudta hogy honnet jottunk mert a neten keresztul foglaltuk le a hazat es ok is nagyon kedv esek v oltak. a tulaj egy pesti iro o ve a haz es ki szokta adni.
azokon a helyeken meg kinyírnak 40forintért
kb 2 hetet élnétek
hír terjedne, megjött a vastag ausztrál
azt hiszem kis telepuleseken meg ma is bekesebb az elet, kedvesebbek az emberek. amikor otthon jartunk 2000 ben az Orsegben voltunk 1 hetet fantasztikus volt, es Vas megyeben sok helyen (en onnet szarmazom), de Pesten a piszok, a rohanas az hogy mindenhol be akarnak csapni , rosszindulat volt a jellemzo.
Mi se tervezunk meg latogatoba menest se. baratokkal rokonokkal van kapcsolat ennyi eleg is. nekunk 28 ev utan mar itt van a barati kor az otthon ez lett a hazank.
Nincsen ferjed , merthogy rola nem tettel emlitest? barataitok se lettek?
szerintem te valami alomkepet kergetsz, ha visszamentek akkor majd az nem fog tetszeni. nem lehet a vilagban osszevissza futkosni, foleg ugy hogy most mar gyereked is van. te nem vagy felnott es azt se tudod hogy mi a boldogsag a te szamodra.
mi 28 eve jottunk el eletunk legjobb dontese volt. egyszer mentunk vissza latogatoba 15 evvel ezelott.
Nekem az a véleményem hogy menj haza, és majd meglátod.
Én tőled délebbre élek, '72 -ben disszidáltam. Akiket én ismerek és haza mentek, azoknak a túlnyomó része nagyon megbánta.
Ma beszéltem egy barátommal aki most Olaszországban van, most jön vissza az USA-ba. Azt mondta nekem, most volt MO-on pár hete. Éjszaka érkezett valahol határ állomásnál, elfelejtettem hol, de nem az a lényeg. Ő kb. '70-ben hagyta el az országot.
Csak Euro pénze volt, amit nem tudott beváltani. Bement egy étterembe, ahol nem fogadták el. Hiába kérte hogy éhes/szomjas, nem kapott egy pohár vizet/semmit. Ő pl. azt mondta, az emberek nagyon megváltoztak mióta mi eljöttünk, soha többet oda nem megy.....Lehet hogy a nagy magyar vendég-szeretet csak mese? Persze 3 év alatt nagyon sokkal kisebb változás történt, még akkor is ha az élet egy folyamatos változás.
Tehát, lesznek itt rövidesen akik nagyon mást foganak írni.
A Te boldogságodat neked kell megtalálni ha az létezik. Szerintem vannak az életnek boldog pillanatai.
Nincs 2 egyforma ember a világon, az ikrek sem pontosan egyformák, a Te látogatásod más lesz.
Utólag majd fogod tudni. Jó utat kivánok.
Sziasztok! Elore is elnezest az ekezet nelkuli irasert. Itt az en tortenetem: Kanadaban elek, lassan 3 eve. Otthon vallalkozasunk volt, nagyon jol ment, de 2009-ben nagyon lefele mentek a szamaink. Beleszerettunk Torontoban, ahova csak latogatoba mentunk. Kikoltoztunk 3 es fel eve. A kisfiam itt szuletett. Mar varandos voltam amikor kijottunk. De nagyon akartuk, barmi aron es itthon mar lezartunk mindent, nem volt visszaut. A kezdet nagyon nehez volt, sokkal nehezebb mint valaha is gondoltam. Otthon egy iroasztal mogul iranyitottam egy ceget, Kanadaban a biciglin ulve mentem hazakat takaritani. De nem kell felteni. Hamar felallos tipus vagyok. 3 ev eltelt es takarito cegem van 7 alkalmazottal es ismet az irosztal mogul iranyitom a cegemet. Egy masik vallalkozasunk is van, kurtos kalacs uzletunk Ottawaban. Ugye milyen jol hangzik? De nem vagyok Boldog. Ugyanis ez a lenyeg. Mi a boldogsag? Azt mondjak: a hiany erzet hianya. Akkor leszek en valaha boldog? Nekem nincs nagy csaladom, vagy oriasi barati korom, de aki van, szuleim es batyjam, 5 igaz barat, akik orokke hianyozni fognak. A hazam. A masik ami hianyozni fog. En nem tudom mit akarok, csak boldog akarok lenni. Olyan rovid az elet hogy boldogtalanul eljunk. Azzal altalom magam, ha vegre megtehetem, hogy legalabb 2-3 honapot otthon toltsek minden evben es utazzak amennyit akarok stb.. akkor boldog leszek. De eleg ez a par honap? Mi van ha nem? Valaki megfogalmazta nagyon jol, hogy hiaba a legszebb etterem egy masik orszagban, ha megis az hianyzik, ahol a legjobb baratnoddel ultel es egy finom pohar bor mellett atbeszeltetek majdnem az egesz ejszakat..
ha van valakinek barmilyen tapasztalata, akar arrol hogy haza koltozott hasonlo erzesekkel vagy kint maradt es boldog lett... irjon
A nagycsaládban vannak, akiknek felfoghatatlan ez a döntés, hiába szeretnek minket. A szűk család ezerrel támogat.
A családom és a legjobb barátaim, akikkel tartom a kapcsolatot, most is megértenek, a többiekkel meg nem kell foglalkozni. :) A te legszűkebb környezeted nem viszonyul pozitívan a dologhoz?
Ha otthon leszünk, visszatérhetünk a klubra, szerintem jó ötlet lenne. :)
"Lehet, hogy klubot kéne alapítanunk otthon?"
Jó ötlet! :)
Nekem például hiányzik, hogy nem tudom kivel megosztani a tapasztalataimat, mert vagy senki nem hiszi el, vagy hülyének néznek, mert otthagytuk az "anyagi biztonságot". Arra is kiváncsi lennék, kinek milyen tapasztalata van a vegyes házasságról (főleg a gyerekek nevelésében).