Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Örökbefogadó szülők
Torolt_felhasznalo_770932
Létrehozva: 2007. január 30. 21:58
Sziasztok!
Várom azok jelentkezését, akik már örökbefogadtak, vagy csak szándékukban áll az örökbefogadás.
Tudom, hasonló topikok vannak, de mivel azok nem működnek, feltételezem, hogy vannak itt is olyanok azért, akiket érint a téma.
Várom azok jelentkezését, akik már örökbefogadtak, vagy csak szándékukban áll az örökbefogadás.
Tudom, hasonló topikok vannak, de mivel azok nem működnek, feltételezem, hogy vannak itt is olyanok azért, akiket érint a téma.
Szerintem így próbálja feldolgozni. Nem feltétlenül kéne elfelejtenie, ez is az élete része. Egy idő után Te leszel a fontosabb, de a múltja ők.
Hűha, ilyen esetben az számít, hány éves vagyok? Mármint tudom, hogy nem lehetek 45-nél több az örökbefogadásnál (újszülött), meg azt is, hogy alapítványoknál jelentkezésnél 40/42 alatt, (alapítványa válogatja) de ezen belül/kívül?
Még Zita asszony se mondta, hogy túl fiatal, vagy túl öreg lennék :)) de ő két vér szerinti után úgysem áll szóba velem, meg a Gólyahíres Gabika se ad harmadikat, ezeket tudom, velük beszéltem is még régebben- csak akkor még senki se gondolta volna, hogy valaha az lesz a kérdés hogy harmadikat ki hajlandó. :)
Sziasztok, ez a topik nem létezik igazán? :(
Hol zajlik igazi örökbefogadós élet? Nagyon zajlik a lelkem, úgy nézett ki már nincs sok hátra (megjött már az első telefon...) és erre kiderült, hogy terhes vagyok, ami persze iszonyú jó hír, de mindent megkavar, azt tudjuk, hogy továbbra is örökbe akarunk fogadni, de hogy ki fog még szóba állni velünk... (azt tudjuk, hogy 2 évig nem lehet semmiképp). Bár ez is kérdés, köztem és az öcsém közt egy év van, és ez nagyon jó nekünk, tud valaki olyat, hogy engedtek örökbefogadni 2 évnél kisebb korkülönbséggel mostanában? No, tudom hogy sokat kérdezek, bocsánat, csak mint mondtam, felkavarodtam...
Az előbb elfelejtettem :
Szerintem az is hatalmas gond, hogy az "átnevelésnél" igazából nem kaptunk segítséget (pl. gyermekpszichológustól), a nevelőszülővel próbáltuk kitalálni, hogyan lesz a legjobb.
A hivatalnokok csak arra kértek, szóljunk ha végleg haza akarjuk vinni, mert akkor nekik is ott kell lenni, hogy meglegyen a bürokratikus "átadás-átvétel".
Csak az volt a legfontosabb, hogy hány pár zoknit viszünk el a nevelőszülőtől.
A nevelőszülővel jó a kapcsolat, de a kislányunkat teljesen elszakítottuk tőle, mert a "szakemberek" így mondták.
Egyébként hozzánk is ragaszkodik, de egy találkozás a nevelőszülővel nem tudom, hogy sülne el.
Szia!
A három éves körüli gyerekek már rengeteg dolgora emlékeznek, azokra akiket szeretnek biztosan. Lehet hogy ténylwg sosem felejti el őket, de szerintem nem is kell. Örülj neki, hogy kötődött hozzájuk, így nektek is van esélyetek biztonságos kötődést kialakítani.
Az én kislányom 2 éves volt amikor meghalt a Dédi, a mai napig emlegeti, kérdez róla, nem felejti el.
Milyenek a nevelőszülők? Nem jön szóba, hogy esetleg találkozzatok?
Sziasztok!
Mi 7 hónapja fogadtunk örökbe egy 3 éves kislányt, aki még mindig sokat emlegeti a nevelőanyját, a "régi" mamát és a "régi" testvéreit.
Szerintetek ez még normális? Meddig fog emlékezni rájuk? Lehet, hogy el sem felejti őket?
Írtam neked privit
Sziasztok!
Engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljak egy programot.
Mindenkit szeretettel várunk következő egyesületi találkozónkra, 2011. április 16-án, szombaton.
Hogyan segítsük az egészséges identitás kialakulását örökbefogadott roma gyerekek számára?
Az előadás alapjául az Evan B. Donaldson Adoption Insitute által publikált tanulmány szolgál.
Beyond Culture Camp: Promoting Healthy Identity Formation in Adoption ("A culture camp-on túl: egészséges identitásképzés segítése eltérő etnikumú örökbefogadottaknál")
A tanulmány rövid leírását angolul itt találjátok
http://www.adoptioninstitute.org/research/2009 _11_culture_camp.php (az oldalról letölhető a tanulmány teljes szövege is).
A találkozó programja:
15.00 - 15.30 érkezés, rövid bemutatkozás
15.30 - 16.30 a tanulmány főbb pontjainak ismertetése
16.30 - 18.00 beszélgetés
A találkozó időtartamára gyerekfelügyeletet biztosítunk. Kérünk benneteket, hogy jelentkezzetek a programra az info@esocseppek.hu email címen, illetve lehetőségeitek szerint inni- és nassolnivalót hozzatok.
Esőcseppek Egyesület
Szia,
Gyöngyös vagyok az örökbefogadós topicból,
zavarana, ha priviben kérdeznék?
Üdv.
Gy.
Sziasztok,
jár még erre valaki?
Kérdéseim lennének...
Szia emmalee!
Írtam privit.
Szia Pazsua,
Én azt remélem, hogy ha valaki öf-be adható, akkor már pörögnek az események. Esetleg kiajánlották őket másoknak? Igen, Rátok kellett várniuk. :))
Ezek a túlzott dühkitörések szerintem tipikusak. Öf-ben nincs tapasztalatom, gyereknevelésben igen. Ranschburg írta egyszer, hogy háromféle gyerek van:
- az "ideális" eset: a gyerek rendesen sír/tudatja, ha baja van, de könnyen megnyugtatható - amikor az anyukának/gondozónak sikerül jól ráhangolódnia a gyerekre,
- ha ez nem történik meg, vagyis a kisgyerek igényei nincsenek rendesen kielégítve, kétféle válaszreakció lehet:
- a gyerek apátiába süllyed: minek jellezzen, úgyse történik semmi (a túl jó gyerek is ilyen lehet, aki sose sír, az is "gyanús")
- a gyereknek túlzott dühkitörései vannak: megtanulta, hogy csak akkor ér el valamit, akkor kap valami segítséget / válaszreakciót, ha "nagyon erősen jelez"
És ezek a viselkedési szokások rögzülnek (újszülött kortól gyűjtötte a tapasztalatokat), és nem megy egyik pillanatról a másikra a változás, hiába kerül egy segítő, támogató közegbe a gyerek. Biztos, hogy sokkal nagyobb türelem, szeretet kell az ilyen gyerekekhez, mert nagyon sok mindent kell kompenzálni.
Szerintem már az is órási szó, ha sikerült jól beilleszkednie az ovis közegébe, le a kalappal előtte. :))
Tartjátok a kapcsolatot a nev.szülőkkel? Akkor kb. 2 évet voltak náluk.
Az öf felbontásánál borzasztóbb dolgot nem nagyon tudok elképzelni, pláne több évvel később ... de nem itélkezem, nincs jogom hozzá, hiszen nem vagyok az ő helyzetükben.
Üdv, E
Szia emmalee!
A nagyobbik 2 éves, a kicsi 2 hónapos volt amikor elvették a vsz-i szülőktől és nevelőszülőhöz kerültek. A kicsit annyira szerették, mintha a sajátjuk lett volna, a nagyobbat már nem annyira. A kicsitől féltem nagyon, hogy mi lesz ha elhozzuk de szerencsére nem volt gond. Pár napig azért volt sírás rendesen:)))
A nagyobb már alig várta hogy megnézhesse a szobáját, nem siratta a nevelőszülőt, az első hónapban ha jött valaki hozzánk, megkérdezte tőle: elmehetek hozzátok? Nagyon nehezen barátkozik, nem tudott sokáig más gyerekekkel játszani, mindig veszekedés lett a vége.
Aztán vannak a hisztik. Értelmetlen dolgok miatt képes könny nélküli fél órát is üvölteni.
Szeptembertől óvodás, azt mondják az óvónők hogy nagyon jól beilleszkedett, jól viselkedik.
Sokat olvastam a kötődési zavarról (már amennyit találtam a neten) de igazából nehéz eldönteni hogy némely viselkedés kötődési zavar vagy csak a figyelmet akarja magára vonni.
Csak reménykedek hogy jó irányba haladunk. A múltkor azt mondta:én már soha többet nem akarok visszamenni a régi anyához, örökre itt akarok maradni.
Olvastam a cikket a Nők lapjában... hát tényleg elszomorító. Szerintem az ilyen esetekben kerül sor az öf felbontására.
Tényleg keveset vártunk. 2009 szept .jelentkeztünk, dec. határozat, a fiúkról januárban szóltak, és márc közepén láthattuk őket. A szomorú az egészben az, hogy ők már 2009 júliusában örökbe adhatóak voltak, előbb mint mi jelentkeztünk.
Vagy minket vártak?:)))
Üdv:Zs
Tényleg? Örülök neki! Jó helyük volt a nev.szülőknél? Sikerült jól intézni az elválást?
Nálatok miből áll a kötődési zavar? Hogyan kezelitek? El sem tudom képzelni, hogy lehet ezt elmagyarázni. Nyilván egyszerűsíteni kell, az ő szintjükön fogalmazni, de olyan nehéz ez ... még egy felnőttnek is nehéz lenne, nem hogy egy kicsinek. Sokat változtak körülöttük a körülmények? Gondolom, akkor vsz szülők vagy intézet, aztán jött a nev.szülő, és most Ti.
7 hónapra volt kiajánlásotok? Nem semmi!
A folytatás az, hogy örökbe fogadtuk őket.
A kötődési zavart akkor vettük észre, amikor kihelyezésen voltak, illetve elhoztuk a nevelőszülőtől. Szerintem egy 4 éves gyerek nagyon nehezen érti meg és éli át ezt a változást. Próbáltam elmagyarázni neki az egészet, de nem hiszem hogy megértette. Talán majd később.
Néha mesél hogy mi hogy volt a "régi anyánál" de az igaziról nem kérdez semmit. 5 hónapja vannak nálunk, és nagyon sokat változott azóta. Remélem sikerül jól kezelni ezt a dolgot és jó szülők leszünk.
(ma van pont 1 éve hogy jelentkeztünk a tegyesz-nél:)))
És mi lett a folytatás?
Olvastátok a Nők Lapja 37. számában (Gryllus Dorka a címlapon) az öf történetet? Ott is a kötődéssel van problémák. Nagyon elszomorító. :((
E
Szia Bözse!
Sajnálom hogy még mindig nem sikerült megtalálni a kislányotokat.
Kívánom hogy mihamarabb egymásra találjatok!
Az országos listás kiajánlásról csak annyit, hogy nekünk elsőre azt mondták hogy van egy testvérpár, de a kisebb nagyon beteg. A papírok nagyon hiányosak voltak, a fénykép pedig elmosódott, rossz. Mi voltunk az elsők akik ennek ellenére meg is nézték a gyerekeket. És az igazság: A nagyobbnak kötődési problémája van,(szerintem ez nagyobb gond) a kisebb pedig asztmás, amiből lehet hogy ki is lehet kezelni, de elélhet vele 80 évig is. Tündéri, aranyos és nem beteg.
Nem lehet megbízni a papírokban!
Mielőbbi telefoncsörgést kívánok mindenkinek!
szia Bözse!!
nagyon szurkolok neked , te előttem jársz . sajnálom a kiajánlásokat , igazán nem is értem hogy az ügyintéző hogy állhat így a dologhoz . itt emberek életéről van szó.
és ami megdöbbentett , ha nekem nincs ismerős pszihológusom és elovasom a gyerek orvosi kartonját lehet hogy simán elfogadok egy hiperaktiv gyereket . ez felháborít.
remélem tényleg rátok mosolyog a szerencse és a harmadik a tiétek lesz!!!
üdv
gémike
Szia Bözse,
Sajnálom, hogy két nem Nektek szánt kisfiúval kerestek meg Benneteket, és remélem, hogy ők is megtalálják majd a szüleiket.
Kívánom, hogy mihamarabb érkezzen meg Hozzátok a kislányotok, akit maradéktalanul el tudtok fogadni.
Üdv, E
Sziasztok!
Bocsánat de nagyon régen jártam erre .
Nekünk 3 hónap alatt 2 kiajánlásunk volt az országos listáról potosan 3 hónap volt a két este között mindkét esetben terhelt családból származó gyerket akartak adni, anyuka értlemi fogyatékos a gyerek hyperaktív stb.
Szóval most jelentkeztem le az országos listáról.
Képzeljétek el a második esetben a helyi ügyintéző nem is tudott róla, hogy kajánlásunk van szabin volt és nem szólt neki senki, hogy kiajánlást kapunk én hívta föl mikor kerestek x megyéből mizu.
Nem semmi szóval épp aki illetékes nem szólnak neki.
Na meg még az a határozatunkban egészséges gyerek van erre két mentálisan terhelt gyerek.
Remélem 3 magyar igazság nem lesz ilyen és megérkezik hozzánk Liliána, mert ugye mi elsősorban kislányt szeretnénk 2,5-3 éveset erre volt két fiú akik 4illetve 5 évesek és betegek.
Bocs, hogy itt így kifakadtam de úgy gondolom leírom mi, hogy jártunk ne, hogy más is így járjon.
Még valami x megyéből legalább korekten közölték mi abaja gyereknek de a másik megyéből olyan papírt adtak amin mezei ember semmi negatívumot nagyon nem lát na de az ismerős pszichológus mindjárt sorolta a gondokat...
Szép napot és jó várakozást mindenkinek.
Köszönöm a hozzászólásokat és a gratulációkat. :-)) Lombik a babánk és rég várunk rá is :-) több olyan problémánk van, ami miatt nem sok esély van újabb babóra és tényleg régóta szeretnénk az örökbefogadást és tényleg sziklaszilárdan úgy gondoljuk, hogy legyen tesója is.
Itt a megyében 4-5-6 év a várakozási idő. ebből kiindulva is gondolnánk, hogy mielőbb jelentkezni kellene, mert pont attól tartunk, hogy túl nagy lesz a korkülönbség, akár öt évnél is több. az pedig picit sok. :-( de nyilván annak is megvan az előnye. :-)
Na, majd 21-én elválik a dolog, hogy mit mondanak, de tartom valószínűnek, hogy most is le akar majd rázni mnket az ügyintéző :-((( lehet, ez is a teszt része? :-D valóban elég elszántak vagyink-e? egyébként hasonló gondolatok merültek föl bennünk is, aggályainkat tekintve, mint amiket írtatok. na, majd kiderül... mindenképp írok még :-)
Gratula a sikeres lombikhoz! Csodálkozom, hogy lebeszéltek az öf-ről, hiszen nagyon sokan lombikoznak az öf folyamat elindítása mellett, mivel 3-4 év várakozásról is beszélnek az öf-nél. Nekünk is lombikos kislányunk van, már 5 éves, és nem akar összejönni a kistesó (ennyit arról, hogy könnyebben jön a testvér, pedig a kislányunk az első próbálkozásra összejött), mi tavaly indítottuk el az öf-et. Az biztos, hogy Ti leghamarabb a baba születése után 2 év múlva fogadhattok örökbe, és akkor is csak újszülöttet, mert a két év korkülönbségre figyelnek (mint általában egy vsz családban is ez van).
Az egyik oldalon praktikus lenne most elindítanotok az eljárást, mert kisbaba mellől majd nehezebben szakadsz el (van egy 3-4 napos tanfolyam is). Vagy most gyorsan elintézitek, de akkor biztos, hogy hosszabbítanotok is kell majd, vagy a másik lehetőség, hogy vártok egy kicsit, átgondoljátok a dolgot a baba érkezése után is, és a baba 1-2 éves kora körül elindítjátok, akkor már jobban el tudsz majd mellőle szakadni.
Ha szilárd az elhatározásotok, akkor biztos, hogy most könnyebben belefér majd az időtökbe, mint baba mellett, és az is igaz, hogy ha meggondoljátok, bármikor visszamondhatjátok a dolgot.