Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szobacica-elet
Torolt_felhasznalo_753237
Létrehozva: 2008. Április 16. 17:15
sziasztok,
tesom masfel eve fogadott be egy akkor 4 honapos cicat, aki nagyon helyes, nagyon szeretjuk pedig en vilageletemben utaltam a macskakat, de o "meggyozott":)
de! valamelyik nap elgondolkoztam arrol, mivel batyam egyedul el, rengeteget dolgozik/utazik, bar ha elutazik akkor en "vigyazom" a ciccre, de egesz nap akkor is szegeny tok egyedul van, ha jo ido van, akkor ugyan nyitva van az ablak es ott ucsorog, de belegondoltam, szerencsetlen nem szenved igy?, hogy gyakorlatilag allandoan a 4 fal kozott van es gyakorlatilag a napi ossz' programja az, hogy varja mikor er haza valaki.
nem tudom, meg sosem volt halan kivul mas allatunk, de igazabol epp arrol beszelgettem tesommal a minap, hogy lehet, jobb lenne a macskanak ha elajandekoznank egy olyan helyre, ahol egereszni tudna, meg a fuvon napozni, stb., tehat amolyan rendes cicaelete lenne.
vagy tulzottan "emberfejjel" gondolkozom?
szerintetek?
Gyuriur
Nincs ezzel gond. A mieink is egyedül vannak, 8 körül távozunk, a lányom 4 körül ér haza. Látni hétvégén, hogy mindkét cicmák de. fél 9 tájban befekszik a saját külön alvóhelyére (az egyiké egy fiók, a másiké a hintaszék), és fél 4-ig max. 1-2x kelnek fel kicsit enni, pisilni.
Tehát nincs gondjuk.
Sztem simán elképzelhető az is, hogy unatkozik, meg az is, hogy nem. cicája válogatja, ez is habitusfüggő. Az én 14 éves cicóm 3 éve lakásban él, azelőtt hol kertesházi, hol lakáscica cica volt. Így, öreg korban ez tökéletesen megfelel neki. Napközben alszik, este pedig kiköveteli a dögönyt meg a törődést.
Ha úgy látod, boldogabb lenne kint, akár el is ajándékozhatod, de jól nézzétek meg, hogy kinek, hova, nehogy akaratlanul is tovább szaporítsátok a kóbor macsekok számát! Azonkívül nem is biztos, hogy boldogabb lenne jobb helyen, de nélkületek. Meggyőződésem, hogy hülyeség az a nézet, miszerint a macskák nem emberhez, hanem helyhez kötődnek. Ők is ugyanúgy kötődnek a gazdájukhoz, mint a kutyusok, max. annyi lehet a különbség, hogy ha mégis el kell válniuk, könnyebben alkalmazkodnak az új helyzethez, vérbeli ragadozók lévén. A különböző helyeket meg simán megszokják, ha a szeretett gazdi ott van velük. Ez tesztelve van az éves nyaralások alkamával, amikor 2 hétig anyukám vigyáz rá a vidéki házában, ahonnan simán ellóghatna, de nem teszi.
Szóval, döntsetek aszerint, hogy milyen "személyiségnek" ítélitek meg, de csak ő számítson!
Nekünk 10 éves lesz a szobacicánk. Teljesen jól elvan a harmadik emeleten, néha kikéreckedik a folyosóra és már párszor lemenz egy emeletet aztán kétségbeesetten sírt, hogy ő most elveszett és mentse meg vki! Szóval szabadon fél perc alatt elveszne. Az erkélyre kimegy, lesi a madarakat, de a felé repülő galamból még pánikszerűen szalad be. Mondjuk egy szer fogott egy denevért az erkélyen.
Amiért írok: Ő például kimondottam rosszul tűri ha 3-4 napig egyhuzamban itthon van az egész család, néha már a hétvégétől is ideges. Persze mikor jövünk haza, jön, nyomul az ölünkban meg minden, de szereti a nyugalmat, hogy lehet szépen aludni, nem mászkál, beszélget senik körülötte. Szóval nem lesz egy macska feltétlenül magányos.
Ő mondjuk halálra van kényeztetve! És sose látott fűvet, fát. Egy belvárosi parkos udvar "senki macskája" anyától születtett és mikor 2 hetes volt "kedves állatbarátok" megmérgezték az anyját, (hatot egycsapásra alapon, ő volt a kert utolsó nősténye) szerencsére volt aki magához vette a kicsiket, orvost hívott hozzájuk meg minden, de 2 hetes korától ember neveli, lakásban. Ez meg is látszik rajta!!!!
Ha egy cica még sohasem volt kinnt, akkor ne is legyen. Ö ezt szokta meg, a kinti élet egy tapasztalatlan cicának sok veszélyt jelent.
Az álltorvosnál, meg az állateledel boltban lehet müegeret, meg labdát kapni, amivel a cicusok nagyon szeretnek játszani.
Ha elajándékozod, akkor búskomorságba fog esni, s miután, mint már írtam tapasztalatlan, ez a halálát is okozhatja!!!!!!
Ha szereted a cicust, ne adj túl rajta, nem érdemli meg.
Szerintem ha eddig szobacica volt, akkor valószínűleg sokáig tartana, amíg megszokná az új helyet.
Biztos izgalmasabb élete van egy kijárós ciccnek, mint a bentieknek, de sokkal veszélyesebb is (bár lekopogom, az én öreg otthoni kintlakó cicám már a 8. évét tapossa és köszöni jól van :) ). De ha nem ismeri a kinti életet, nem is nagyon hiányzik neki!
Ami a cica magányán sokat segíthet, az az, ha beszereztek mellé egy játszótársat. Az én kis fekete ördögöm akkor higgadt le nagyon, amikor megérkezett mellé a másik cicám, és ketten együtt feleannyi bajt sem csinálnak, mint amikor egyedül volt. Nyugodtabbak is, sokkal jobban elvannak (hiába, egy ember sosem tudja igazából pőtolni a fajtársakat).
A cicáknak kint jó, új cicát ne is fogjál szobafogságra.
De ennek a ciccnek már ez lesz az élete. 2 év nagy idő. Talán már nem találná fel magát máshol.
Amikor nagypapám meghalt, hozzánk került a cicája, egy idő múlva itt is kijárhatott, de teljesen más volt a környezet. Itt volt kutya, szomszéd kutya és kóbor kutyák is.
Egyszer elveszett, egész éjjel kerestük, a patak túloldaláról került elő, egy kutyás telken egy nagy fa tetején ült és sírt.
Még egyszer elveszett, és akkor már hiába kerestük. Nagyon sajnáltam !!!
Az új cica teljesen kijárós volt, feltalálta magát. Vagy mérget evett, vagy valamit elkapott, hiába vittem orvoshoz, nem derült ki időben. otthon halt meg. nincs cicám, pedig nagyon szeretem őket.
Na igen, nálunk is ezért jártak ki otthon anyuéknál. Most már Pesten lakom a 2. emeleten, így azért lényegesen egyszerűbb megoldani a ki nem engedést.
Sajnálom a cicákat...
Szia,
én is ugyanígy érzek. Nem szeretném kiengedni a cicám, mert az előző 3 csak úgy eltűnt... Elég fájdalmas volt az is, így őt még a széltől is óvom. Pedig kiváncsiskodik, én pedig már most elszomorodom, hogy mi lesz vele kint. Amúgy most 8 hónapos kandúr és kertes házban élünk. Nyáron sokat szellőztetünk, biztos kisurran majd... :(
Szia!
Nálunk is egyedül van, bár mi tervezünk társat neki, igaz inkább miattam :) Én is féltem, hogy unatkozni fog, ezért minden este nagyokat játszunk vele, reggel kicsit korábban kelek, h. egy negyed órát foglalkozzak csak vele indulás előtt, illetve én szoktam hámmal-pórázzal levinni "sétálni" (inkább csak szaglászik, madarat les, és fára mászik :))
Részemről, mivel sajnos sok kinti cicám esett áldozatul az autóforgalomnak, illetve "jószándékú" mérgezőknek, nem engedném ki soha többet egyik macsekomat sem, hiszen 5-6 évnél egy kinti macska ritkán él tovább... :( (A bentinél ez kb 15 év...)
igen, tudom, azert is tettem idezojelbe:)
ami meg a seggkinyalast illeti, ezugyben nincs panaszra oka:)
(zarojeles kerdes: az mit jelent, hogy egy ideje mint egy idegbeteg futkos itt fel es ala felborzolt szorrel??)
az "eloeletet" nem ismerem, azt tudom, hogy egy pinceben tanyazott masfel eve a csaladjaval, aztan a tobbiek eltuntek, o ott maradt egyedul - es ekkor fogadta be a tesom.
igazabol o sem egy bator cicc, van hogy egy legytol is megijed, vagy ha szakad az eso az ablak kozelebe se mer menni, de ha mondjuk valaki jon haza. par "szokesi kiserlete" mar volt, de a lepcsohazban mindig el let kapva.
de amugy amit irtal abban sok igazsag van.
csak neha ugy sajnalom, hogy igazabol semmivel nem telik a napja
Szia!
Ezek szerint a cica kb. 2 éves. Ha soha nem járt kin t, lehet nagyobb
stresszt okoznátok, ha most olyan helyre kerülne ahol kint lehet,
hiszen bent érzi magát biztonságb an. Jobb megoldásnak látom, ha
esetleg lehetőség van rá, h ogy még egy kiscicát befogadjatok, akkor
ketten jól ellenn ének otthon. Nekem is két cicám van, 8 éve lakásban
élnek, ki nem mennének semmi pénzért!!! Próbáltuk, de nem hajlandó k,
rettenetesen félnek kint mindentől. Ha a cicát most eng ednéd ki, valószínű,
hogy néhány hónap alatt elütné egy au tó, vagy kutya támadná meg,
mert nem tudja mitől kell féln ie. Egy ismerősöm 1 hónapja ajándékozta el a kiscicáját ugyanilyen szándékkal, két héttel ezelőtt egy kutya halálra marta.
Nekem sok ismerősöm van, aki nem egy cicával él együtt egy lakásban. AZ én cicám is lakás- cica. Szerintem nem kell emiatt elajándékozni. Neki sem tenne jót. Ő elvan egyedül is. De az is lehet, hogy kéne neki egy barát, és akkor nem lenne egyedül. Én nem tudnám oda adni a cicám soha.