Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nekem írországi a párom.
Mi a véleményetek az írekről? Minndegyik ilyen 'édes' visszafogott, vagy ez csak kivételes.
Eddig azt hittem, én egy szolíd lány vagyok, de most hogy egy szigetországbeli a kedvesem, hát, látom a különbségeket...
Milyen igaz, amit a toleranciáról és nyitottságról írtál....
Az én párom amerikai. Mi már itt találkoztunk az usa-ban, de ez nem tette könnyebbé a dolgokat. A miénk is vegyes házasság a párom amerikai indián. Beletelt egy időbe mire megértettem elfogadtam és be illeszkedtem az ő világába. Bár sokat segített, hogy ez oda-vissza működik. Ő is megismerkedett az én kultúrámmal, szokásaimmal, még magyarúl is tanúl a kedvemért, ami igazán jól esik...
A legnagyobb harcaimat a saját családommal vívtam meg, (az ő részéről való 3 gyerek sem könnyítette meg a helyzetet, az exéről nem is beszélve)
De igen. Működhet.. Sőtt...Jól működhet.
Sziasztok!
4 eve vagyok egyutt az indiai parommal, 1 eve hazasodtunk ossze. Bar 2 nagyon kulonbozo kulturabol jovunk, a vegyes hazassag nagyon is jol mukodik. Ami megkonnyebbiti a dolgunkat, hogy egy harmadik orszagban elunk.
Azt nem mondom, hogy soha sincsenek nehezsegeink, de mostanra e temaban is osszecsiszolodtunk es toleraljuk egymas ``massagat``. Mivel Europaban elunk, nem kell kezzel a foldon ennem es a szuleivel egyutt elnem.
O mindig azt szokta mondani, hogy tobb a kozos bennunk, mintha egy indiai felesege lenne. Es ezzel en is igy vagyok, voltak elotte magyar barataim, de o az elso, akivel hasonloak az ertekeim, meg az erteklodesi korom. 4 ev alatt sokat tanultam tole, meg az indiai kulturatol.
Egy nemzetkozi hazassaghoz persze tobb tolerancia es nyitottsag kell, viszont ezzel egyutt tobbet is nyujt.
Mi is angolul beszelunk es keveset ertunk egymas nyelven, bar idovel egyre tobb minden ragad rank.
Sok sikert a hasonlo cipokben jaroknak!!!!
Mi Amszterdamban.
Hat igen, ez tenyleg nehezebb helyzet, mint ha mondjuk viszonylag kis tavolsagban elnek a felek. De tenyleg ezt ugy lehet csak megoldani, hogy szunetekben tombositve. :)
Hehe, nalunk ugyanez a helyzet. A parom ciprusi, de angolul beszelunk es egy arab orszagban elunk.
Ti hol?
Sziasztok lányok-fiúk!
Én is csatlokoznék hozzátok. Egész életemben (pár hónappal ezelőttig) csak magyar pasim volt.
De ez most megváltozott.
Furcsa nem a saját anyanyelvemen beszélni a párommal, de imádom, minden előnyével és hátrányával együtt.
Ráadásul (ahogy sokatoknál) a közös nyelvünk egyikünknek sem anyanyelve. És csak hogy még egyszerűbb legyen, az országban, amelyben élünk egy negyedik nyelvet beszélnek.
intelligenciával áthidalható.Mi Bp-n éltünk,amikor elváltunk ő hazament,első két évben,amikor a gyerek picike volt,ő jött mindig,mi nyáron 1 hétre,most meg,hogy nagyobb a gyerek ő megy.
A látogatás persze nem úgy van,hogy kéthetente 2 nap,hanem tömbösítve.Pl nyáron 1 hónapot volt kinn(ebből első héten én is vele voltam),most karácsony másnapján kiment egy hétre,tavaszi szünetben megint kimegy 1 hétre,aztán nyáron meg megint 1 hónapra.Nem könnyű,de együttműködéssel megoldható.Aztán arról is szó van,hogy ha nagyobb lesz,akkor kimegy hosszabb időre tanulni.Van,nem egy pár,akik pl Budapesten élnek mindketten,mégis megkeserítik egymás életét a láthatással( anya nem adja, vagy pedig adja,de az apa szegi meg folyamatosan a szabályokat stb)
Nekem volt kulfoldi partnerem, az elso ferfi eltemben. Utana jott parom, aki magyar, es most ismet szerelmes lettem valakibe, aki kulfoldi. Nem tudom mi vonz engem bennuk. De azt tudom, hogy minden sokkal egyszerubb egy magyarral, mar csak az is, hogy a barati korotok is hasonlo, a csaladdal sincs kommunikacios problema. Angol baratommal ez hianyzott, nem talalkozhattunk magyar barataimmal, csaladdal, mert senki nem tudott vele beszelni. Es en sem tudtam eleinte kifejezni magam, ez ma mar jobban megy, de meg mindig a ferfi reszerol is egyszerubb sajat hazajabol csajozni. A szex lehet kozos nyelv, de ott is vannak kulturalis kulonbsegek, de ez mar nemzet fuggo.
Es a felreertesek. En mar mondtam olyat angolul legintimebb pillanatban, amit nem akartam, es teljesen mast ertett belole, sajnos. De tartos kapcsolatnal ezek eltunnek, es nyelvet tenyleg csak így lehet megtanulni.
Sziasztok,
Nekem a parom osztrak. hazassag meg messze van :-) de eddig nem panaszkodhatom. Raadasul igy lehetosegem van a nemet nyelvet neha napi 12-14 oraban is tanulni. Ha meg nagyon ki akarom fejezni magam valtunk angolra, mert abbol meg erosebb vagyok. Konfliktus alig van. Neha erdekes kulturalis különbsegek vannak, meg hogy ki mit is ert nehany mondat alatt.
Szep Napot
A szerelem nem nemzetiségfüggő! Nemde?:-)
Viki, a parom algir, Londonban vagyunk, ti?
Westdown milyen nemzetisegu a parod? Mi is pontosan igy vagyunk.
Egyikunknek sem anyanyelve az angol. Az ember ilyenkor kialakit egy "sajat nyelvezetet" amit csak a ket szerelmes ert.
Pontosan tudom, miről beszélsz!
Gyakorlás kérdése az egész. És hogy ne erőlködj, csináld könnyedén. Ha nem megy, akkor hagyd abba, majd beugrik magától. De ne feladatnak fogd föl, csak játéknak.
Igen, abban a ki nem mondott igazságban, miszerint a szex is a kommunikáció egyik formája, teljesen igazad van. De amúgy szavak nélküli kommunikációhoz még az sem kell feltétlenül.
De én mondjuk, ha nekem összejönne ilyesmi, szavakkal is akarnék kommunikálni természetesen. Sőt, mi több, eszmét cserélni.
A közös nyelv tanárai vagyunk mindketten. :)
Mégsem olyan, mint egy magyarral. Messze nem tudom azt kifejezni, amit magyarul. Talán harminc év után az adott országban.
Ez persze a szerelmet nem zárja ki. :)
"Ha a partnerem nyelvén kommunikálok, el tudom képzelni azt a helyzetet is, amikor visszaél a nyelvi fölényével, mondjuk veszekedés alkalmával."
Hát, ha neked elsőre ez jut az eszedbe... akkor tényleg jobb el sem kezdeni.
Visszaél a fölényével??? Veszekedés alkalmával??? Nálam az ilyen már erősen ember alatti kategória. Szerintem egyébként én még időben kiszúrnám a dominanciára (= elnyomásra) törekvés intő jeleit, és lelécelnék, ha ilyen veszély fenyegetne.
"Azt hiszem, nekem nehézséget okozna olyan formába önteni a mondanivalómat, hogy megmaradjon annak iróniája, komolysága, utalásrendszere idegen nyelven is."
Szerintem ez kizárólag gyakorlás kérdése.
"Eddigi nyelvtanulási gyakorlatom - mert az iskola és a nyelvvizsgák ezt követelték meg - szerves része volt a fordítgatás oda-vissza; pedig sokal egyszerűbb lenne megtanulni inkább adott nyelveken gondolkodni."
Nekem ebben az a furcsa, hogy eddig azt hittem, hogy a kettő lényegében egymásból következik, szinte egy és ugyanaz.
Ha a partnerem nyelvén kommunikálok, el tudom képzelni azt a helyzetet is, amikor visszaél a nyelvi fölényével, mondjuk veszekedés alkalmával.
Azt hiszem, egyelőre ilyen kapcsolatban rám csak a "bólogató, értelmesen néző" szerepe jutna.
Eddigi nyelvtanulási gyakorlatom - mert az iskola és a nyelvvizsgák ezt követelték meg - szerves része volt a fordítgatás oda-vissza; pedig sokal egyszerűbb lenne megtanulni inkább adott nyelveken gondolkodni.
---------------------
Azt hiszem, nekem nehézséget okozna olyan formába önteni a mondanivalómat, hogy megmaradjon annak iróniája, komolysága, utalásrendszere idegen nyelven is.
?????
Akkor meg pláne nagyon csodálkozom, hogy ilyeneket írsz. Nem értem, mitől félsz.