Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyerek és a halál
Létrehozva: 2009. január 5. 19:44
Anyukák, Apukák!
A ti gyerekeiteket mikor kezdte foglalkoztatni a halál? Miket kérdeztek, miket mondtatok nekik?
Az én fiam 3,5 éves, és most beindult a faggatózás. Én úgy tálaltam neki a dolgot, hogy aki meghal, abból angyal lesz. Az, hogy időnként rákérdez, beszélünk róla, az ok. De most ilyennekkel jön, hogy ő még nem akar angyal lenni, belőlem mikor lesz angyal, stb. Néha áll a hátamon a szőr, de igyekszem minden kérdésre választ adni.
Kiváncsi vagyok, más gyerekek mennyit témáznak/témáztak ezen. Nem szeretném napirenden tartani a témát, de azt sem, hogy az infóhiány miatt ezen kattogjon a kis agya. Azt pedig végképp nem szeretném, hogy féljen tőle.
Ja, igen: szerencsére nem történt a családban, ismerettségi körben haláleset, csak a szomszéd macskáját ütötte el az autó. Talán innen indult el a kérdéslavina. De gondolom előbb-utóbb egyébként is előbújik ez a téma minden családban.
Várom a válaszokat, még ha hébe-hóba el is tűnok. 
Sziasztok!
Az Én fiam 4,5 éves most és érdekli ez a téma.
A szomszédunk most halt meg és arról sokat kérdezgetett. Mi kijárunk a dédiékhez a temetőbe is és jön velünk sokszor, azt mondja szereti a temetőt. Mondjuk én is szeretem, mert olyan nyugodt ott minden
Ma temetésen voltunk, ő oviban, de szóltam neki, hogy ma lehet csak később megyünk érte,mert 3 kor kezdődött a temetés.
Már azzal fogadtak az oviban, hogy mindent tudnak a szomszédról és hogy meghalt stb.....kicsit ciki volt, elkezdtem magyarázkodni,de rögtön mondták, hogy ááá ebben a korban nyugodtan meséljek a halálról!!
A kisfiam 2,5 éves. Meghalt a fehér egérkéje és kérdezte hol van a Bűnös (ez az egérke neve) Mondtam neki meghalt..angyalka lett. Aztán amikor elvetéltem és olyan aranyos volt, ő is ott volt amikor kiderült, hogy a babánk nem él, simogatta a hasamat és pár napra rá a számítógépen lévő UH fotóra mutogatva mondta:baba meghalt.Aztán hirtelen meghalt rá egy hónapra a nagybátyám agyvérzéseben. Kérdezte hol a bátya. Mondtam neki meghalt. Erre ő:
Mint a Bűnös és a baba? Angyalka lett?
Szóval szerintem érti. Legalábbis elképzelt valamit magának erről és látja az összafüggéseket. Szerintem hazudozni pl. elutazott majd jön stb. semmiképpen sem jó megoldás. Ha azt látja a gyerek, hogy őszinte vagy egyrészt nem szorong másrészt nem kezd el kombinálni és tovább kérdezni.
A lányom hat éves, minden temetésen ott volt. Eddig 6 családtagot temettünk el. Azt mondtam el neki a témáról amit én tudok. Az igazat. Tömören és érthetően. Teljesen természetes módon áll a dologhoz. Nem mondtam neki azt hogy a halott alszik, mert hát nem alszik. Azt sem hogy angyal lesz mert nem vagyok meggyőződve erről, nem hiszem hogy angyallá válik a halott. A sír síremléket jelent, olyan hely ahová jó kimenni emlékezni, irágot, mécsest vinni. A hamvasztás elégetést jelent, a test elégetését. Ez éppen elég hogy megértse. A lélek útjáról majd később beszélek neki mert azt még most nem hiszem hogy értené. Most csak azt kérdezte mi történik az emberrel ha meghal. Ő a testre gondolt.
A halál és a halott test elhelyezése az élethez tartozik.
A csopotjában már szinte minden gyerkőcnek esett ki foga,neki még nem.
És hát gondolom beszélgetnek a dologról a maguk módján.
3 napja veszettül sirni kezdett miután fekvés volt,apja rohan-gyerek rázkódik a sirástól.
Apja kérdez,gyerek válaszol----Nem akarom,hogy kihulljon a fogam,mert akkor te meghalsz.
Apja kérdi miért
Gyerek:nem tudom
Apja:Ezt honnan tudod?
Gyerek :Mert álmodtam
Apja:Nem halok meg kicsim,még sokáig fogok élni,én is fiatal vagyok.
Gyerek:Jó apa,megigéred??
Apa:hát persze kicsim.
Elbúcsuztak egymástól,apját a hideg rázza,jön kifele a szobából erre a gyerek megszólal:Tudod mit apa,ha kijön a fogam én azt fogom kivánni,hogy a mi családunkból senki se halljon meg........................
Apja kijön,meredten néz rám-én meredten vissza.Vonogatom a kezem,nem találom a szavakat hirtelen.
Másnap reggel
én:Kicsim,honnan vetted azokat a dolgokat amiket apának mondtál??
Gyerek:Az oviban mondták a többiek
Én:dehát mit???azt,hog meghal az apukád ha kiesik a fogad?
Igen azt............
Ezeket a gyerekeket sok minden foglalkoztatja ám,van ami hamarabb s van ami késöbb tör felszinre.
Akárhogyis,ez a halál téma elég érdekes kérdés,magam sem tudom,hogyan kell rá megfelelően reagálni:-(
A lányom 6 éves,de inkább elterelem a témát.
egyszer kérdezte hogy örökké élünk?(persze a villamoson)
Mondtam neki,hogy nem,sajnos.erre majdnem elkezdett sirni,hogy mi lesz vele ha meghalok,mondtam neki hogy mindenki megöregszik,de persze ö nem akar,fél töle.
A családban meghalt már a nagymama akiröl tud,de átsiklott felette,lehet nem kötödött hozzá annyira.Állatunk még nem halt meg hál Istennek.
Csodálatos a gyemekek lelke!!!!!!!!!!!
hát igen... ma azzal jött, hogy haljunk meg egyszerre, mert az úgy a legjobb, mert mi lesz vele, ha én már nem leszek. Aztán mikor mondtam neki,hogy mikor én meghalok, én nagyon öreg leszek, ő meg felnőtt, és saját családja lesz, akkor meg az volt a nagy kérdés, hogy mi lesz az ő családjával, ha már ő nem lesz.
Nem hagy rést a pajzson.
Szia!
Én féltem ezektől a kérdésektől, mert azt hiszem én rossz válaszokat kaphattam mert a gyerekkori érzéseim tök olyanok, mint a fiadról irod, pont igy ereztem en is.
Nálunk ugy volt, hogy külföldön éltünk, amikor hirtelen meghalt egy rokon, anyukámmal skype-on beszéltünk róla, azaz a gyerekünk is mindent hallott, ismerte. Másnap jutott eszembe, hogy meg kellene beszélnem vele, a beszélgetés közben megkérdeztem, tudja e mit jelent a halál, mire ő, tudom anya: Kiszületett belőle az élet!!!
Ez a fantasztikus mondat sokat adott nekünk akkor, és azóta ebből kiindulva egész jól tudok beszélni a témáról. Akkor volt ő kb. 3 és fél éves. Mert a kiszületik az élet, szerintem pozitiv!
Most nemrég halt meg a nagypapám, és nem esett nehezemre válaszolni a kérdéseire, jöttek, amire nem tudom, arra z, hogy nem tudom, hogy vannnak akik igy vagy ugy gondoljak, mi ezt gondoljuk...
Csak nekem volt ilyen időszakom gyerekkoromban - talán olyan 5-6 éves lehettem - hogy két hétig minden éjszakát átbőgtem, hogy nem akarok meghalni (és erről anyukám se tudott lebeszélni)?
Aztán elfelejtettem az egészet, és többet nem jött elő.
Szerintem ne kezeld tabuként. Teljesen természetes, hogy érdekli a kisgyereket!Nyugodtan, szorongás nélkül válaszolj neki úgy, ahogyan azt a te belső meggyőződésed diktálja.Az angyalkás szerintem nagyon jó.
Nálunk (bár nagyobb a lányom) időről-időre visszatér a téma, különösen, hogy fontos emberek már sajnos nincsenek velünk.Mi időről időre megbeszéljük, hogy a halál elkerülhetetlen, de az még nagyon sokára lesz--addigra neki is lesznek gyerekei, stb. Addig nem megyünk "sehova", amíg dolgunk van itt .Utána meg "megvárjuk egymást ", úgyhogy soha nem válunk el véglegesen. (Én ezt igaznak is érzem.)
Szia!
A kislányom tavaly nyáron a villamoson (pokoli csönd volt...tehát mindenki hallotta) egyszer csak megszólalt, minden előzetes figyelmeztetés nélkül: "Anyi, én azt akarom, hogy egyszerre haljunk meg." A mellettem álló nőnek is tiszta könny lett a szeme, nem csak nekem
Általában van valami, ami kiváltja belőlük az erről való gondolkodást, nálunk is kb. 3,5 évesen került szóba először. Addig gondtalan volt..
Én azt mondom neki, hogy mindenki akkor hal meg, amikor eljön az ideje.