Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
25 felett már késő?
Létrehozva: 2010. május 21. 18:36
Sziasztok!
A minap kis vita adódott a baráti körömben, kíváncsi lennék a Ti véleményetekre is.
Egy ismerősöm, velem egyidős, 26 éves nagyon el volt keseredve az állandó anyagi gondok miatt és kitalálta, hogy utánanéz a neten milyen munkakörökben lehet "jól" keresni.
Talált is kedvére valót, viszont természetesen egyik sem olyan, hogy holnaptól abban dolgozhat, hanem 5-6-7 éves képzések, egyetem, stb kell hozzá.
Mivel ő is családos, két kisgyerek édesanyja, volt aki megpróbálta lebeszélni róla, miszerint "ki az a hülye, aki családosan, ennyi idősen visszaül az iskolapadba, hogy x év után jól keressen..."
Volt, aki jó ötletnek tartotta, mondván, az a 6-7 év így is eltelik az életéből és ha odajut akkor már bánni fogja, hogy nem vágott bele.
Mi a véleményetek erről?
Szerintetek van értelme ebben a formában újra belevágni és váloztatni?
Tapasztalatok, érvek, ellenérvek, minden jöhet, kíváncsi vagyok, Ti hogyan látjátok ezt.
33 évesen, egy 6 éves gyerekkel kezdtem a főiskolát, 37 voltam mikor befejeztem. 40 évesen kezdtem az egyetemet, most 42 vagyok, egy hónap múlva államvizsgázom. A harmincegynéhány fős csoportban legalább 10 ember 40 körüli vagy a fölötti, 50 felett hárman vannak, egyikük 56 éves.
Ilyen sokan gondolkodunk rosszul?
Mindenkeppen erdemes!!!!
Mondom ezt ugy, hogy szeptembertol, 31 evesen, hazasan, es egy gyerekkel en is "visszaulok az iskolapadba", pontosabban levelezon folytatom a foiskolat.
Senkinek sem szabadna lehuznia, visszahuznia a baratnodet, sot batoritaniuk kene ot! A baratnod meg nagyon fiatal, elotte az elet, az iskola csak az O, es a gyerekei hasznara lenne.
Sok sikert minden gyerekes (es nem gyerekes) felnott tanulonak!!!
Ha most 26 éves, és mondjuk egy 7 éves suliba beiratkozik, akkor 33 éves lesz, mire végez. Tehát akkor még kb 30 évet kell végigdolgoznia.
Szerintem 7 évet érdemes "feláldoznia" az életéből, hogy utána 30 évig olyat csináljon, amit szeret is, és amivel jól is keres.
Helyesen: Summa cum laude. Vagyis dícsérettel diplomázott, szóval 5-re.
Topikhoz: semmi esetre sem késő, én 30 évesen kezdtem el a fősulit, vannak 40-45 éves csop. társaim is. Nem mondom hogy egyszerű, de meg lehet csinálni. A mai világban a folyamatos tanulás amugy is lassan követelmény lesz.
szerintem nagyon becsülendő dolog
van értelme abszolút.
Tanulni mindig van értelme és soha nem késő! Én 32 évesen, férj és egy fogyatékos gyerek mellől mentem főiskolára, majd épp akkor szültem a másodikat amikor diplomáztam. De most 39 évesen még mindig van amit tanulni akarok, és fogok is.
Ja, és én mindig utáltam tanulni, de tudni nagyon jó! 
Ha az ember tudja miért csinálja, ha van célja, akkor miért ne tehetné?
Kedvenc utastársam, akivel évekig együtt ingáztunk az egyetemre, 3 gyerekkel a háta mögött, 28 évesen kezdte az orvosit. (summ acum laude végzett, nem mellesleg)
Ennyit a témához....
Igazatok van, nekem is van családom, most jön a második baba és tavaly vágtam bele újra a tanulásba, h pár év múlva pszicjológus legyek.Már megvolt a fiam amikor a testépítő-edző szakot letettem, nagy álmom volt.:)
Ismerősöm szerint semmi értelme mert azzal nem jut hamar előre, 6-7 évig ugyanolyan sz.rul keres, és különben is sok idő
Kérdem én, az a "sok idő" nem fog elmenni az ember életéből így is, úgy is????
Miért jó bele se vágni, azért h az ominózus évek múlva IS ugyanott legyen ahol most?
Tanulni sohasem keso, sot, folyamatosan kell!
Azt viszont erdemes eszrevenni, hogy attol nem fog egybol 'jol keresni' az illeto, hogy lesz egy diplomaja. (var nem tudom most mennyit ekres, viszonyitas kerdese)
Ellenben olyan temat tanulni, ami az embert erdekli, motivalja, lelkesiti, mindenkeppen erdemes - barmilyen eletkorban.
Szemelyes peldam: 2 gyerek, meg ket ev szulesi szabadsag, amibe pont belefer egy masters kepzes abban a temaban amit mindig is akartam!
Késő?
Ugyan !!!!!!!!
Most meg is valósíthatja azt amit szeretne.
Ezzel a világon semmi gond.Csak erő és kitertás kell hozzá.
Sokan vagyunk akik munka , gyerek , férj-feleség mellett tanultunk .Minden ment a maga úzján és egyszer csak vége lett.
Elég sokan vagyunk aki még 50 felett is elkezdtek új dolgokat és ezzel újabb lehetőséget szereztek maguknak az érvényesülésre.
A munkaügyi tanulmányok nagy része csak erről szól a kompetenciakészlet növeléséről.
Szia!
Én pont most vizsgáztam főiskolán 29 évesen két gyermek mellett felkészülve ötösre:D
(na jó, a lakás úszik, de most jutalom szg-zés van:D)
Nem tudom sikerül e ezzel a diplomával álmaim állását megszerezni, de a megszerzéséhez vezető út nagyon izgalmas és élvezem, tehát már mindenkép nyerek az ügyön.
Ja és jövőre (vagy azután) belevágok egy szakács képzésbe is, mert érdekel, vannak vele céljaim, de ha nem is sikerülne, (bár miért ne:D), azt hiszem nem kell ecsetelnem az előnyöket:D
Tanulni sosem késő és nagyon jó dolog.
Varjakra, akik félnek változtatni nem kell hallgatni, mert számukra ijesztő, hogy lehet lépéseket tenni, hogy jobb legyen, sokkal kényelmesebb az önsajnálat posványában dagonyászni, mint küzdeni, néha elesni, de végül győztesen célba érni.
Sok sikert és vágjon bele!
25 évesen nem késő. Valaki 40 évesen kezd valamit tanulni, átképezni magát. Én mondjuk utáltam tanulni, de ettől még így van!
Mond meg a barátnődnek 30 éves korára lesz egy jó képesítése és 30-50 éves koráig egy álom munkahelye! :)
Vágjon bele, de tény, hogy el van késve!
Család mellett tanulni, és dolgozni nehéz meló, nem mindenkinek való!
Ráadásul már most elhanyagolja (vagy nem) a családját a tanulás miatt, akkor később a munka miatt fogja, elvégre egy jól fizető munka egész embert kíván. És mire 40-45 lesz, addigra lesz valóban jól fizető az állása, utána meg ki fogják dobni, mert öreg.
De ha ő pozitívan tud hozzáállni, (és van pénze a tanulásra) akkor hajrá.
Szerintem ez csak elhatározás kérdése én 28 éves multam 1 gyerekkel amikor fősulira mentem de az egyetemi képzés sem lett volna nagyon nagy prpobléma, csak kicsit nehezebb ha nem "csak" a tanulás a dolga.
cell
Vágjon bele!
Én is munka és család mellett végzek momentán két egyetemet is egyszerre... Elhatározás kérdése...