Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Miért van annyi válás?
Torolt_felhasznalo_412193
Létrehozva: 2012. július 30. 05:26
Azért, mert életünk legnagyobb üzletét kábitószeres befolyásoltság mellett kötjük meg.
Persze a langyos vizet találtam fel, mert erről rengeteget irtak és cikkeztek, de egyes topicok azt tükrözik, hogy még mindig nagyon sokan nincsenek ezzel tisztában /Pl. Bátor voltam, vagy hülye c. topic/
Életünk legnagyobb üzlete, mert ruhát pár évre, kocsot tiz évre, de élet-, vagy házastársat egész további életünkre választunk. Üzlet, mert a kapcsolatba bizonyos feltételekkel megyünk, ráadásul ezek folyamatosan változnak./Egy kapcsolat fennmaradásáért folyamatosan dolgozni kell! irja egy másik topic. /És persze úgy, hogy a befektetett energia jó hatásfokkal - nyereséggel - térüljön meg. Ez üzletiesen hangzik, de a válások oka mindig az, hogy egyik vagy másik fél - esetleg mindkettő - folyamatosan úgy érzi, hogy csak a frusztráció, a kiszolgáltatottság, tehát a negativ dolgok száma nő.
A kapcsolatot menetközben kell alakitani, miközben az élethelyzetek változnak. Sokváltozós, nehéz dolog ez, és a tűrőképességünk nem végtelen, annak is vannak határai. Ezért én nem vagyok hive a házasságkötésnek sem, mert olyan távra mondunk "igent", aminek a végét még megbecsülni sem tudjuk.
Mikor én husz éve elváltam, néztem a terhes kismama birónő arcát, - aki természetesen a kétgyermekes feleségem javára döntött sok kérdésben - arra gondoltam, hogy saját hibámból kerültem ebbe a helyzetbe. Kimondtam anna idején az igent, bár fogalmam sem volt, hogy mit vállalok. És most: itt állok, kiszolgáltatottan a BIRÓ előtt, aki nem egészen igazságosan itél, miközben semmiféle jogi értelemben vett bűnt nem követtem el.
Tudomásul vettem, de megfogadtam: többé nem kötök házasságot. Ha együtt élünk - azóta is együtt élünk - akkor a körülményeket igyekszünk megfelelően alakitani, de nem a jog eszközeivel.
Tehát: valahogy ezért. Rögziteni egy pályát, melynél az út elejét látjuk csak, ráadásul "részegen" a szerelemtől... szép dolog, de számomra kissé könnyelmüségnek tünik.
Azt, hogy azóta ténylegesen is elváltam. Maga a válás régebben volt, utána együttélés következett. Ez ment szét.
De nem ez a lényeg. Az ember fejlődik, változik, nem mindig pozitiv irányba. Ha van valamilyen "beütése" indittatása, stb. idővel az intenzivebbé válik. (Mondják, az idősebb ember zsörtölődik, zsémbel, stb.) Ha határon van a türőképesség, ez szétszakithatja a kapcsolatot.
Nehéz dolog ez. Nem tesz jót a kapcsolatoknak a nehezedő életvitel. Irják - máshol - hogy a férfiak menekülnek a gyermeküket egyedül nevelő anyáktól. Miért? Mert az anyánál a párkapcsolat egy idő után - irják - csak arról szól, hogy hogyan segitsen a férfi felnevelni a "nem saját" gyermeket! Hát nem erről szól az együttélés?
Ugy látszik, nem egészen...
A vicc az, hogy amikor irtam a vitainditót, még nemigen tudtam, hogy milyen jó dolgom volt. /persze, ezt mindig utólag tudja meg az ember/Azóta eltelt néhány hónap, és a következők derültek ki:
Nem csinálom jól, amit csinálok, vagy nem eléggé, vagy nem tudom én, hogyan...lényeg, hogy kezdhettem előlről az egészet.
Minden válás egy szörnyűség, rosszabb, mintha meghalt volna a párod, mert akkor legalább az emléke pozitivan marad.
Annyi előnye mindenesetre van, hogy nulláról tudok indulni, és ez jobb, mintha minusz tizről indulnál...
Tegnap, a "tudós bagoly" a meddig akar hazudni
témában egy egész regényt írt.
Ez részéről a tipikus hárítás.
Lehet így is bevallja nekünk.
Nyilván 41 év után, nevetséges ürügy a nem megy.
A troll az internetes szlengben olyan személy megnevezése, aki provokatív, ingerlő módon, tárgyhoz nem tartozó üzenetekkel bombáz egy online közösséget (például internetes fórum, chat, blog, levelező lista), vagy személyes hitbeli meggyőződését ellentmondást nem tűrő, pökhendi erőszakossággal sulykolja, azzal a konkrét szándékkal, hogy más felhasználókból heves reakciókat provokáljon ki, vagy egyéb módon zavarja, lehetetlenítse el a témába vágó eszmecserét.
A felhasználó, aki nem rendelkezik adminisztrátori jogokkal egy adott fórumon csak egyet tehet a trollok ellen: nem „eteti” őket, azaz akkurátusan ignorálja az adott személy hozzászólásait. Innen származik az angol Do not feed the trolls, azaz „ne etesd a trollokat” kifejezés (rövidítése DNFTT).
41 év után rájöttél, hogy nem megy. Van ilyen.
Gondolom új nő, új szerelem.
Nem, tényleg nagyon nyugodt típus vagyok...
Végül is a csalós, negatív topikokban is sokan hoznak fel jó példákat, viszont ha lenne egy "jó házasság " topik, meg lennének gyanúsítva az oda beírók, hogy nem is olyan jó nekik...stb... Szerinted lehet itt igazából jónak lenni ??
Tudod, megbeszéltük már párszor, hogy a jó fogalma is relatív, mindenki mástól boldog, mint ahogyan mástól boldogtalan.
Maradjunk annyiban, hogy a rossz is és a jó is elnyeri méltó büntetését..itt.
De összességében véve, azt gondolom, hogy nem magával a házasságokkal van a baj...ill. a házassággal, hanem magával az emberrel.
Nos mikor elmúlik a " kábszeres" állapot, onnantól már akarni kell szeretni, vagy akarni, is, kell...ezt nevezem én az "ésszel szerelemnek", ami számomra sokkal több, mint ami előtte volt...előtte volt a fellángolás és aztán jön a láng őrizgetése.
Nem számíthat, hogy ki tesz többet a kapcsolatért...annak kell többet tennie, akinek erre nagyobb a tehetsége, nem kérném számon a választottamat, nem fáj ha neki kissebb a tehetsége ezügyben, ahogy abban sem kérem számon, az élet minden más területén, hogy mit nem tud, ugyanolyan jól mint én... és ez fordítva is igaz...
A baj mindig azzal féllel van, aki keveselli amit kap...a legtöbbször nem is kevés az, csak nem úgy kapja ahogy elképzelte...nem az elképzeltet kell hajkurászni, hanem azt kell észre venni amit kapunk.
A lényeg, hogy szeretni és élvezni kell az életet és nem szenvedni!
Semmi gond nincs...csak én éreztem a válaszod egy kicsit paprikásnak...biztosan nálam volt a hiba... de nem bosszankodtam...
Hogy miről szól itt a topikok nagy része...?? Háát igen, ez igaz és jogos felvetés...!
Szerinted, ha itt nyitnánk topikot a csodálatos, jó házasságunkról és, hogy a gyermekeink is rendben vannak, és igazából minden oké... ami igaz... érdekelne valakit...?
Lehet annyira példaértékű, mint a rossz... rájönnének az emberek, hogy lehet nem is annyira szar a házasságuk mint hitték...?
Mert, sokan rájönnek itt, olvasgatva, arra, amikor olvassák, a siránkozót, hogy az övé is szar...
Szal. lehetne ezt fordítva?
És ha nyitnánk ilyet, nem több lenne benne az olyan akinek szép és jó a házassága? Nem tudhatjuk... bár selytem, hogy igen...elkopnának a siránkozók, ahogy a siránkozóbol elkopnak a szépen élők...
Remélem értesz...
a csaj meg hozzá akar menni egy pasihoz aki nem tud vele szexelni
na szép kis pár lehet
a hülye csaj,aki nem lát tovább az orránál..meg a pasi aki beéri egy pótlékkal'
Igy vélekedsz magadról?
Ha elfogadsz egy tanácsot:
A kötást szétszakítani, megsemmisiteni, rendezni az ember soraidat, elgondolkozni, hogy meddig mentél el, helyretenni azt amit tettél-és utána talán lesz esélyed. egy olyan kapcsolatra, ahol lesz esélyed arra, hogy boldog legyél. De így a veszted felé rohansz.
köszike
eddig is boldogultam vele egyedül
kettő nem vagyok egyedül
van családom,és vannak még barátaim,itt ott.akik mindíg mellettem álltak régen is a rosszban is
a szerelmi kötés egy hülye duma..olyan mint a rontás és társai
ha hiszel benne betalál..ha nem akkor nem fog
ha valaki pótléknak használ egy társat megérdemli hogy ne álljon fel.a csaj meg ha eröltet egy házasságot,miközben tudja a pasiról hogy annak nem ő az ideálja az is hülye
ennyi
egymásnak hazudnak..jó kis házasság lesz
biztos boldog gyerekeik lesznek
ja értem
a csaj meg hozzá akar menni egy pasihoz aki nem tud vele szexelni
na szép kis pár lehet
a hülye csaj,aki nem lát tovább az orránál..meg a pasi aki beéri egy pótlékkal
na ezért írtam hogy a gyermekem egyedül vállaltam..mert inkább egyedül-de boldogan
mint egy szar házasságban-boldogtalanul
én három évig éltem külön anyukámmal-tök jó volt.kéthetente mentem láthatásra,és ezen felül amikor csak akartam.én láttam a szüleim balhéját,és az anyuhoz ragaszkodtam.mikor ott voltam az apukám akkor se sokat törődött velem,inkább a nagyszülők,vagy az ő nővére..anyuval meg ugye más volt,hisz olyan volt mintha a nővérem lenne,cinkostárs,szép csinos,büszke nő..voltunk nyaralni,kirándulni,vitt mindenhová..nem volt apa hiányom
azután második házasság lett,onnan született az öcsém.új család lettünk
a világban jó pár nő nevel gyereket egyedül..inkább mint szar kapcsiban
eröltetni a rosszat ugyanolyan hülyeség,mint az araboknál a beöltöztetés..senki nem eröltethet egy házasságot se férfi se nő..mert ahoz két ember kell..olyan nincs hogy nem válhatsz mert nem engedem..bár a volt férjem megcsinálta..2 év kellett hogy végre váljunk,addig kavart pár szart