Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülés után dolgozni..
Létrehozva: 2012. augusztus 28. 17:54
Sziasztok!
A cím eredetileg ez lenne: Ki mikor kezdett el dolgozni a szülés után, ill. hogyan oldotta meg?
A helyzet nem egyszerű: Szülés után hamar vissza szeretnék menni dolgozni.
Namármost a hamar az kb. fél évet jelent, vagy még annyit sem.
Kötekedők kíméljenek, gyakorlati tanácsokra van szükségem, gyakorló anyukáktól. 
Mindenki tanácsát megköszönöm, csak könyörgöm ne hangozzék el: minek szül, ha nem akar otthon maradni? És egyebek..
Szeretem a munkámat, szükségünk van a pénzre, viszonylag biztos a munkahelyem, várnak majd vissza, lehet egy fenékkel két lovat megülni?
Volt már valaki hasonló helyzetben?
A szoptatással kapcsolatban nem szeretnék nagy faxnit csinálni, legrosszabb esetben (ha lesz tejem), akkor lefejem.
Na de ki vigyázna a babára? Egyáltalán normális ez az egész, vagy csak én vagyok rosszul összerakva?
Tudom, hogy minden kiszámíthatatlan, eddig minden ok, na de a terhesség vége még elég messze van.. hogy mi lesz szüléskor és utána, senki nem tudja.
Nyilván nem tudnék az első időben 20 napokat dolgozni, de heti 1-2 napot szeretnék majd bevállalni. A bölcsi is bizonytalan, pici babát meg gondolom nem valami okos dolog idegenre bízni. Szülői segítség a párom részéről lenne, de az sem egész napos..
Köszönöm, aki ír, segít!
Szerintem, ha a munkahelyen megoldható és a picire is van, aki vigyázzon, akkor biztos megoldható.
Nekem igazából nincs ilyen tapasztalatom, mivel meggondoltam magam 3 hónap után. Mikor terhes lettem, azt gondoltam, a végsőkig dolgozni szeretnék, és amint lehet 9-12 hónap után visszamegyek, a kicsi meg bölcsibe. Szülni szinte konkrétan a munkahelyemről mentem. Még utolsó nap is dolgoztam. Mert szerettem, mert a pénzre mindenkinek szüksége van és mert egyáltalán nem éreztem megterhelőnek rám vagy a kicsire nézve. Megszületett, együtt voltunk nap mint nap. 24 órát. És elég hamar (2,5 hónaposan) átaludta az éjszakákat. Azt gondoltam szuper, hamarosan mehetek is vissza. Mert pl. szerintem a nyugodt éjszakák alapfeltétele a korai munkakezdésnek részedről és a kicsi részéről is! És ahogy 3-4 hónaposan "kezdett kinyílni" a világra, rájöttem, hogy szeretném én NEVELNI az első éveiben. Mert bárkire bízod is majd rá, senki nem fogja tudni úgy csinálni, ahogy te csinálnád. Emiatt maradtam.
Nagyon hiányzik a munkám, és nagyon várom az első új munkanapomat, de még odébb van.
Szerintem rendben van, ha vannak határozott elképzeléseid arról, mi lesz majd, ha megszületik, de tartogass energiát arra is, ha közben mégis másképp alakul. Én ezt az elmúlt 2 év "gyereknevelés" alatt tanultam meg.
ki mondta, hogy hozzám alkalmazkodjon bárki is?
tisztában vagyok a munkaerőpiaci helyzettel.
erről nem kívánok egyébként eszmecserét folytatni.
én már lapoztam, leírtam párszor, hogy mi a szitu, nem tudom mi lesz, minden bizonytalan.
Sok helyen meg kb letojják, hogy milyen gondod bajod nyűgöd van.
és nem fog senki alkalmazkodni, a kisgyerekes műszakbeosztási igényeihez.... ugyanis százan várnak a helyére, akik örülnek ha munkájuk van, és bármilyen műszakot tudnak vállalni.
én az otthoni munkáról beszéltem.
nyilván aki ilyen v. hasonló munkakörben dolgozik, annak nincs választása, csak max. ahogy te írod.
aki pedig reggel 9-6 óriáig melózik, az megszívta.
hülyeség
csomó élelmiszeresnek van családja meg gyereke..
van délelőttös meg dél utános műszak
legalábbis 20 éve még volt
a dél előttös reggel 6h tól,7h től volt
a dél utános kettőtöl
voltak bölcsik,voltak nagyszülők a régi rendszerben a nyugdíj korhatár nem 60-65 év volt
a kisgyerekest nyilván állandó délelőttre fogják alkalmazni
az állami ovikba,bölcsikbe korán lehetett gyerkőcöt vinni
a cégek nem rúghattak ki valakit csak azért mert elment szülni
x idő után visszavették,addíg meg tanulók is voltak a világon..
ennyi
szia!
Nem olvastam vissza így nem tudom, pl. milyen munkáról van szó? Ha egy része otthon is végezhető már könnyebb.
Meg írod is, az első évben csak heti pár napot akarsz bejárni dolgozni. Sztem ez megoldható, jó szervezéssel, főleg ha van segítséged is.
Én ahol csak lehet, egyszerűsítenék pl. a kaját rendelném, hogy ne kelljen főznöm, kisbaba mellett bevált, nagy segítség.
A fél évest elvileg már be lehet adni bölcsődébe, úgy tudom. Sztem egy Családi Napközibe érdemes, igaz az fizetős, de ha dolgozol, abból megoldható, gondolom és heti 2 napra nem is sokkal több, mint az állami havi díja, mert ma már az is elég húzós lett. Szerintem oda fel is veszik, főleg ha nem szoptatod.
Azzal meg tényleg nem kell foglalkozni, hogy lelki beteg lesz attól, mert heti 2 napot a m.helyen vagy, ugyanmár.
Rengeteg gyerek nő, nőtt fel, sokkal "rosszabb" helyzetben, még ma is, pl. a legtöbb országban vissza megy az anyuka, sokkal hamarabb és nem lesznek lelki betegek az ottani gyerekek sem. Sőt, általában sokkal boldogabbak a Magyaroknál.
Ismertem olyen magasan képzett kutató anyukát is, akinek szintén hamar vissza kellett menni, mindegyik gyereke mellől (3at vállaltak), mert olyan volt a munkája, hogy ott muszáj és semmi baja a gyerekeinek, ma már felnőttek és unokái is vannak és nagyon jó a kapcsolatuk. :-)
Mikor Vele vagy, akkor, úgyis Vele foglalkozol, sztem az elég:-)
Szóval ha vágysz vissza menni majd a pici mellől is, meg van rá lehetőséged akkor nosza, nyugodtan.
Mindneki más.
Én pl. annyira jól elvagyok itthon, hogy nem vágyom vissza egyelőre, így mindkettővel kivártam/kivárom a 2 évet.
Nem vagyunk egyformák, és Te tudod majd, Nektek, hogy lesz jó
kevés helyen működik, de pl. egy élelmiszerbolti dolgozónál nem megoldható.
ez csak egy példa, de sok más területen sem.
pedig nem hiszem, hogy a teljesítmény rovására menne az otthoni munka. sőt..
sok kismamát szoktak kirúgni multitól, az tuti. kifizetik, aztán közös megegyezéssel elmennek.
nagyon ritka az, amikor valaki jó a szakmájában, ragaszkodnak hozzá, és speckó területen dolgozik, akkor talán pótolhatatlan, egyébként meg nem.
"de szerintem ez a topik nem erről szól, nem ez volt az alapvető probléma."
Te csak írtál valamit, én meg reagáltam. Beszélgetés. Eszmecsere.
Sajnos ez is probléma, mégha nem is a Tiéd. És érinti a témát.
Az eredeti kérdésedre is válaszoltam "lehet egy fenékkel két lovat megülni?" - anyu volt kénytelen dolgozni, és teljes munkaidőben volt kénytelen öcsém mellett.
A gyerek a keresztanyámhoz ragaszkodott jobban évekig, de felnőtt, imádja az anyját, nem szereti kevésbé, mint én, akivel sokkal tovább otthon volt.
A barátnőm két hónapja heti két napra csanába adja egész napra a gyerekét (18 hós) és elvannak, mint a befőtt.
Ennyit tudok megosztani Veled, más tapasztalata ugyan; de a Tiéd is fel fog nőni, ha dolgozol heti két napot, akkor is.
Azt hiszem, sok-sok gyakorlati tanácsot is kaptál másoktól.
(Én egyet sajnálok, hogy az otthoni munka Magyarországon nagyon kevés területen működik csak.)
erre sincs garancia, én minden tőlem telhetőt megteszek, de előre még azt sem tudom sajnos megmondani, hogy milyen lesz a terhességem vége, ott is érhetnek meglepetések, a szülésről nem beszélve. aki ezt átélte, az tudna erről mesélni, talán nem is bánnám, megköszönném, szerintem nem ártana meg.
talán írtam is, hogy nem vagyok pótolhatatlan, de mivel ez egy speckó terület, és nálunk kicsit más is a szitu, ezért optimistább vagyok.
itt is előfordulhat, hogy nem megy olyan jól, ezt sehol nem lehet kivédeni.
de szerintem ez a topik nem erről szól, nem ez volt az alapvető probléma.
nyilván mindkét félnek kell alkalmazkodnia, de azért gondolom eléggé nem reális elvárás a szülés után az, hogy a kismama teljes munkaidőt vállaljon.
nem is vállalnék. pont.
"benne van a pakliban mindenhol. de azt gondolom, hogyha valaki jó a szakmájában, és számítanak rá, akkor mi okuk lenne kirúgni?"
Azért néha az is előfordulhat, hogy pusztán már csak nincs szükség/nincs pénz annyi emberre.
Még én is úgy jöttem el a cégtől, hogy nagyon szeretnek és meg vannak elégedve velem, várnak vissza, blabla.
Nem tudom, mivel foglalkozol, hacsak nem valami speciális terület, de azt azért tudd, nincsen pótolhatatlan ember. És nincsen olyan ma, hogy biztos munkahely.
Nálunk pénzügyi okai vannak a leépítésnek, mint ahogy a családomban a legtöbb munkahelyen.
(((Anyósom 25 éve dolgozik ugyanazon a helyen (egyik legnagyobb állami multi és direkt nem fogom leírni), mégis rezgett a léc de nagyon, (akik túl sokat keresnek, azok mentek első körben), pedig a területén az egyik legjobb szakember a cégnél.)))
Ezt tényleg Neked kell tudni és akárhogyan döntesz, kínánom, hogy jól érezd magad a választott helyzetben!
Majd meglátod, hogyan gondolod, amikor a gyerek is a világon van már.
Gondtalan babavárást kívánok Neked!
"benne van a pakliban mindenhol. de azt gondolom, hogyha valaki jó a szakmájában, és számítanak rá, akkor mi okuk lenne kirúgni?
a betegséget nem lehet kiszámítani, ezt mindenki jól tudja. ha így elfogadják jó, ha nem, akkor ez van."
Ha egy kicsi gyerek közösségben van, sajnos gyakrabban lehet beteg.
Amit a munkáltatók utálnak-ezért sok kisgyerekes anyuka kerül lapátra, hiába jó a szakmájában-mindenki pótolható manapság könnyen.
Az a gáz, ha ezért feladja az ember a gyedet, a babás korszakot, ééés aztán lapát.
Kívánom, hogy Te ne úgy járj, mint igencsak sokan.
nem írtam, hogy többet keresek.
nem számoltam ki, de nem valószínű.
itt nem ezen van hangsúly, hanem hosszútávra tervezek. és hosszútávra terveznek velem.
itt nem az a lényeg, hogy az "adott pillanatban" mennyit fogok keresni, hanem, hogy a későbbiekben is számíthatnak majd rám.
benne van a pakliban mindenhol. de azt gondolom, hogyha valaki jó a szakmájában, és számítanak rá, akkor mi okuk lenne kirúgni?
a betegséget nem lehet kiszámítani, ezt mindenki jól tudja. ha így elfogadják jó, ha nem, akkor ez van.
Nem tudom, írták-e már, de az érzelmi köteléket kihagytad:
ha megvan a baba, lehet, hogy pár hónap alatt annyira "beleszerelmesedsz"-hogy a munkád azután már csak másodlagos lesz.
Ergo nem lesz szíved beadni pár hónaposan bölcsibe.
Halkan megjegyzem: a kisbabás hónapokat nem pótolhatja semmi, és gyorsan véget is ér ez az időszak. Szép és nehéz egyszerre.
Az meg, hogy hogy gyorsan munkába állsz, sajnos már nem garancia arra, hogy a munkahelyed megtart.
hát ez tényleg és 100 százalékig így volt
minden nő elment szülni,majd visszament,a gyerekek oviba,bölcsibe mentek.családok sokkal jobban összetartottak.normális hisz a nyugdíjukból el tudtak éldegélni.nem volt hogy jön a szolgáltató és kikapcsolja az áramot,meg a gázt
normális volt hogy nagyi ,vagy nagypapi ment az unokáért,vagy mentek piacra,kirándulni
ma még dolgoznak a nagyik-papák
ezáltal a fiatalok meg otthon dekkolnak mert nincs elég munkahely..a munkahelyedről simán kirugnak
kisgyerekes családok feje felül simán kikapcsolnak villanyt gázt
a legtutibb-hogy regisztrált álláskereső vagyok-tehát nem megélhetési munkanélküli..de fizessek autó adót egy évre 16 ezret!!!a nem létező fizetésemből??!!majd a minimálbéremből fizessek magán bölcsit és ovit.továbbá ezer és ilyenfajta állatság
ezek régen nem léteztek
tanultál,majd munkába álltál,majd családot alapítottál,majd a végén elmentél nyugdíjba,majd unokáztál
nem rugtak ki
nem találtak ki ezer féle csekket
járt üdülés,minden dolgózonak
járt lakás kiutalás a családoknak,nem pedig 20 millás hitel a fejükre egy lukért
nem voltak hülye parkoló órák,normális közterületen ami mindenki területe
nem voltak magán tavak..odamentetek és fürödtetek benne
nem csináltak belőle fusztrációt ha a gyerek bölcsibe ment vagy oviba
hát igen szociális rendszer lerombolódott..az eredménye meg is van.idegbeteg szülők,mert nem tudják mikor melyiküket rugja ki a munka adó,ha nem tudsz gyesről vissza menni melózni,nem tudod fizetni pl a lakáshitelt akkor mi lesz??kitesznek gyerekkel együtt??ha nem vesz vissza a munka adó.miből eszel??meddig lehetsz munkanélkülin??
ezért hülyeség pl ha valaki vállalkozó,miért ne hívhatna bébi szittert,meg miért kéne hogy magánbölcsit fizessen??hisz már így is 100 féle dolgot fizet,idegeskedik
a vállalkozói réteget is ez a rendszer termelte ki.hisz nincs munkahely,kénytelen vagy vállalkozni.ha elfogy a pénz akkor pedig dögölj éhen
bizony hogy van olyan
pl vendéglátóban
vagy ha vállalkozó pl és magának dolgozna
az én gyedem csak 45 ezer forint volt..
ha ő megtudja tartani a munkahelyét és hosszú távon gondolkodik,akkor mégha csak annyit is kap mint a gyed
vagy netán a maximális gyedet kapja-de amit két nap alatt keres csak a fele annak-viszont megtartja a jövendőbeli melóhelyét amit szeret is
akkor sokkal jobb ha melózhat
a gyereknek semmi baja sem lesz attól a két naptól
mindent fel kell készülni,elrendezni,beosztani és meg tudja oldani
simán
Szerintem jó ötlet Neked visszamenni.
Ugyan nem tudom, mivel foglalkozol, de jól hangzik, hogy többet keresel heti 2 nap munkával, mint a gyed. Ugyanis a gyerek egyéves koráig nem kapsz gyes-t, csak fizetést, ha dolgozol, viszont a gyed-től elesel.
Ezt is mérlegeld.
Mi is osztottunk-szoroztunk, én is számolgattam hónapokkal a szülés előtt, sőt, gyereket is úgy vállaltunk, hogy amennyire tudtunk, számoltunk a lehetőségekkel.
Amiből az lett idén végül, hogy jobban járok, ha ülök a fenekemen, amíg lehet -így legalább több időt tölthetek a gyermekemmel- mert addig vagyok védett, amíg itthon ülök.
Ahogy beteszem a lábam a munkahelyemre, lehetséges, hogy kirúgnak, ahogyan a legtöbb munkatársammal teszik folyamatosan, és ezt csak ez az év hozta.
Szóval tervezhettem én akármit, az élet néha közbeszól.
többek között azért sem, mert ugye kinek van manapság biztos munkahelye. szükségünk van hosszútávon az én állásomra is, a két teljes fizetés mellett meg tudunk élni hárman, de ha az egyik kiesik, akkor azért nem túl rózsás a helyzet.
köszönöm azért, minden tanács jól jöhet majd!
még fogalmam sincs előre nem akarok semmit mondani, teljesen kiszámíthatatlan minden. senki nem tudja előre, hogy egyáltalán hányan leszünk, mi változik, stb.
szerintem itt félreértelmezed amit írtam. írtam egy mondattal is, hogy nem vagyok erre kiváncsi?
ha nem lennék más véleményre kiváncsi, akkor nem indítottam volna a topikot.
de nem bírom elviselni, amikor a terhességtől kezdve a szoptatáson át a szülésig mindenből akkora de akkora "bonyodalmat" kreálnak.
ha tudok szoptatni, szoptatok, ha nem, akkor nem. akkor lefejem a tejem.
ha lesz. ha nem, akkor van más megoldás is.
nem fogom felvágni az ereimet. legalábbis remélem.
Hanem? Majd lesz valahogy? Szerintem igaza van, hogy hosszú távon gondolkodik. Nem lehet 100%-ban arra alapozni, hogy majd apuka lenyilazza a mammutot.
nyilván nem, de egy darabig toleráns csak a munkáltató, és mint írod, utána kalap, kabát is jöhet.
évekig nem fog rám várni, nem vagyok pótolhatatlan.
3-4 órát az újszülött gyerek van fenn naponta... a 6hónapos alvásigénye kb. 12-14 óra, a többit viszont ébren tölti...
Ezen nem azt kell érteni, hogy a legrosszabb eset az, ha lesz teje, hanem azt, hogy ha valamiért nem tudja mindig úgy megoldani a szoptatást, hogy mindig a ciciből kapjon a gyerek, akkor legrosszabb esetben lefeji a tejet.
Szerintem.
mi ez a kényszerpihenősdi? erről nem is hallottam..
ez csak az államira vonatkozik?
semmi konkrétumot nem mondtam, mivel még nem is szültem.
hülyeség lenne most még ígérgetni, és nem is tenném, bármi történhet.
Igen, azt én is olvastam.
Meg is kérdeztem ott, hogy hol van ez bölcsi.
Nem a pénztárcádban akarok kutakodni, ne is válaszolj erre, de azért ezt végig kéne gondolni...
Egy másik topicodban (miért szóltok vagy valami hasonló címmel), elég sok negatívumot fogalmaztál meg a bölcsivel szemben.
Pl. októbertől-májusig nem viszik ki a gyerekeket, stb.
Akkor most melyik az igaz.
Többet keresel heti 1-2 nap alatt a babysitter kifizetése után, mint a GYED??
Csak akkor éri meg visszamenni. És ha jól tudom a kismamák védettsége is megszűnt, még ki is rghatnak.
Mire "ideértem",már több,mint 180 hsz-ed volt,nem olvastam el őket,gondolom,kaptál hideget-meleget.
Az én példám:a lányom másfél éves korától van segítségem,ami azt jelenti,hogy anyósom a jobb kezem(anyukámék messze laknak). Apa-anya-mama hármas körforgásban vigyázunk rá,két éves korától bölcsibe jár.
Tapasztalatom szerint a kicsi ezt könnyen megszokta,nagyon jól alkalmazkodó,könnyen,gyorsan szocializálódó kislány lett. Semmi gondunk nem volt a bölcsis beszoktatással,bölcsis élettel,az óvodának most nézünk elébe,de szerintem az is ok lesz.
A lányom azzal,hogy "sokfelnőttes" családban nevelkedik,csak pozitívat kap,több helyről,több szeretet,több figyelem jut neki.
Hárman a mamával,mi is kisimultabbak vagyunk,mert a felnőtt dolgokra is jut időnk:jól dolgozni,kettesben lenni,magunkra idő stb.
Ami eleinte nehéz volt:szervezés,szervezés,szervezés...
,de ma már félszavakból is tudjuk,hogy most ki mit csinál a kislány körül.
Ja,szerintem,semmi baj nincs veled
,majd belejössz.
Jaj, hogy mondhatsz ilyeneket!
Egy másik topicban le mertem írni, hogy a gyerekeim egészséges lelkületű, normális felnőttek lettek annak ellenére, hogy amikor kórházban voltak nem voltunk velük éjjel-nappal.
Ne tudd meg, mitt kaptam.
Ügyes vagy, hogy már előre számba veszed a lehetőségeket.
Konkrétan úgyis akkor tudsz dönteni, ha már meglesz a baba.
Ha heti egy-két napról van szó, én bébiszitterben gondolkodnék.
Jó lenne, ha tudnád milyen időbeosztásba fogsz dolgozni.
Egyéves kor előtt, ha visszamész (a tgyás letelte után), akkor gyest nem kapsz, csak a fizetést.
Nem tudom a heti 2 napra kapott fizetésed mennyi lenne, fedezné-e a bébiszittert.
Egyéves kor után (én ezt tenném, de nem erre kértél tanácsot), a gyes mellett max, heti 30 órában dolgozhatsz, ez anyagilag jobban megérné.
na ne csinald mar! Te nagyon jol tudod hogy en mindig a gyerek erdeke mellett allok ki, de ez annyira, de annyira tulzas, hogy emellett nem lehet elmenni. eloszor is, nem igaz a "lepasszolas", masodszor, ezek a beszolasok masra sem jok, mint buntudatot kelteni a kismamaban, es en nem ertem hogy ez miert jo.
ez a minimum 3 evig otthon, vagy legalabb 2, tipikusan magyar beallitas, es ha jol megnezzuk, "csak" a hetvenes evekben kezdodott, azelott senkinek sem jutott eszebe, de azota mindenki ezt fujja.
senki sem vonja ketsegbe hogy a gyereknek jo ha az anyjaval van, de attol sem lesz baja ha nem 24 oran keresztul van vele, elvan a bolcsiben is, vagy jo bebisinterrel is. tudomasul kell vegre venni, hogy a hosszu tavolmaradas a munka vilagatol=szakmai halal, es ezt ma nem engedheti meg senki. ez egy muszaj helyzet, a jovore gondolni kell. az is erdekes, hogy sehol mashol (Ausztraliat kiveve, ahol nagyon csaladbarat torvenyek vannak) nem talalkoztam ezzel a mentalitassal, hogy a leheto legtovabb kell otthonmaradni, hanem ellenkezoleg, a leheto leghamarabb kell visszamenni a munkaba, merthogy' a munka manapsag egy igen draga kincs. es ugyan vegyuk mar figyelembe, hogy a gyereket nem bevagjak valahova, ahol nem kap enni, inni, tiszta pelenkat, tehat nem szenvedesre van itelve, hanem profi, gyerekhez ertok figyelme alatt all. ezernyi peldat tudnek hozni hogy a gyereknek semmi baja nem lesz a bolcsitol, es osszehasonlitva azokkal a gyerekekkel is, akikekkel a mamajuk otthon volt harom evig. ilyen eset a csaladomban is van, Anyu egyedul ocsemmel tudott otthon lenni harom evig, mi, tobbiek, mind bolcsisek voltunk szuksegbol, es egyaltalan semmi, de semmi kulonbseg nincs az erzelmi, meg a mittudomen' milyen elkepzelt fantaziakra epitett vilagunk kozott. semmifele banatunk, serulesunk, fajdalmunk, stb. nincs a bolcsi miatt, egeszseges szemleletu felnottek lettunk, mint ahogy a batyam fia is, akinek az anyukaja egyetemista volt amikor a gyerek kicsi volt, es bolcsibe jart. a munkatarsam az irodabol ment szulni, es ket het mulva utasitasokat adott nekem hogy melyik futo projektjeit passzoltassam at egy laptopra, es nem egeszen 3 honap mulva teljes munkaidoben visszajott dolgozni, pedig imadja a gyereket, es nagyon boldog hogy o van, de tudja, csupan szeretetbol nem lehet jovot epiteni. mas is kell, es foleg ma kell gondolni a jovore, nemcskak a sajatjara, hanem a gyerekere is.
ne hulyeskedj mar.
regen a jobb csaladoknal bentlako szemelyzet nevelte a gyereket, szoptatos dajka szoptatta , kesobb a nanny nevelte aztan jott a nevelono.
A gyerekek szepen felnottek senkinek se lett semmi baja.
Csak ma van annyira minden a feje tetejere allitva ha szuletik egy gyerek a csaladba. tedd azt amit a lehetosegeid szerint a legjobban tudsz tenni es kesz.
A szoptatast ha ugy oldod meg hogy lefejed a tejet akkor sokkal egyszerubb es ha ez nem kenyelmes neked akkor mielott visszamessz elkezdheted elapasztani a tejet es fokozatosan atallni tapszerre.
En a te helyedben nem a bolcsibe vinnem hanem ha van ra mod akkor felvenni egy jo babysittert aki egesz nap van a babaval a sajat lakasotokban.
Olyat akinek vannak jo referenciai, es azokat le is tudod ellenorizni, vagy olyan idosebb not akit akar te is ismersz szemelyesen.
Es mindezek melle lehet hogy meg fogsz lepodni de itt ahol elek ez normalis gyakorlat, hogy a babysitter tudta nelkul kamerazva lenne a lakas legalabbis a kezdeti idokben. Hogy biztosak lehessetek abban hogy jol banik a gyerekkel van turelme hozza , nem csinal olyasmit amit nem szabad.
Van aki ezt ugy gondolja hogy nem helyes, de sokan a gyerek es amaguk nyugalma erdekeben felszerelik a babakamerakat es igy nem kell aggodniuk hogy sokszor egesz nap nem tudjak mi van a kicsivel.
sok szerencset!
Mancika,
Jol teszed, hogy elore gondolkodsz. Persze meg nem tudni elore, hogy hogyan alakul az eleted (belemegy-e a ceg, hogy csak 2 napot dolgozz, kell-e hetvegen is menned, mennyi ideje lesz a parodnak, mennyire lesz el a gyereked masokkal...) megis jo otelet elore keresni valakit, akire szamithatsz pl ha te is beteg leszel. En sem biznam "full time" nagyszulokre a gyereket, foleg nem ha mar 60 ev folottiek. Egy masik topikon irta valaki, hogy leepites volt a helyi oviban es az egyik ovonenit kereste meg 2-3 szulo, hogy "folytassa tovabb amit eddig is olyan jol csinalt." Erdekoldj, hogy van-e leepites valahol vagy ragassz ki hirdetest jatszohazak, ovik hirdetotablajara, hatha akad pl olyan anya, aki a te gyerekedre is szivesen vigyazna. Van meg tobb honapod, hogy osszeismerkedjetek...
Tudom, hogy idealis lenne, ha mindenki addig lehetne otthon a gyerekevel ameddig csak akarna, aztan meg ripsz-ropsz talalna allast (bejelentett, erdekes, jo kollektiva)... csakhogy ez nagyon de nagyon keveseknek adatik meg (videken alig akad munka, nem igazan orulnek a kisgyerekes allaskeresoknek, elavul a tudas...). Kerdezz ra a fonokodre (lehetoleg adja irasba), hogy megoldhato-e a heti 2 nap, lehetoleg 1-2 nap hetvegevel.
A masik pozitivum, ha a parod is besegit (pl hazimunkaba, furdetesbe) igy o is jobban fog kotodni a kicsihez. A te kereseted pedig szinten nagy segitseg lehet. Azert sajnos sok esetben van olyan, hogy a ferfi 2,3 allasozik, a no pedig csak a gyerekkel van es nem vegzodik jol a dolog. Pont olvastam a cikket a tancosrol, aki 2 ettermet! vezetett meg heti 5x2 orat! tanitott tancot es szivinfarktust kapott. En tobb hasonlo esetrol is tudok...
Azt azért ne felejtsd el, hogy abban az időben szinte minden munkahelynek volt SAJÁT bölcsődéje. Ott akár még a szoptatás is megoldott volt, mert igenis engedték az anyát átmenni a bölcsibe, nem okozott gondot, tulajdonképpen az volt a természetes.
--------------------
A topikindító szövegben engem legjobban ez a mondat ütött szíven:
"A szoptatással kapcsolatban nem szeretnék nagy faxnit csinálni, legrosszabb esetben (ha lesz tejem), akkor lefejem".
És nem is kívánom kommentálni, mert én teljesen az ellenkező oldalt képviselem. És hát arra természetesen topikindító nem kíváncsi.
igen így van....a gyakorlatban másképp működik mint elgondolva...meg hát más ha egy-egy napot vigyáznak a gyerekre, mint ha mindennap kell. MÉg mi fiatalon is elfáradunk, hát akkor egy idősebb ember....
Nem keresek most vissza, nincs rá sajnos időm, csak annyit tudok, és elvileg arra igyekeztem reagálni, hogy egy féléves gyerek nem 3-4 órát van fent.
És tudtommal még mindig 12-14 óra nagyjából az alvásigényük ebben a korban.
Ha többet alszanak, az jó, de nem 20 órát összesen....
Tény és való, hogy fel lehet nőni a bölcsiben is. A nem tudnak és nem akarnak között meg óriási a különbség.
A tudományról még annyit, pont, hogy pszichológián tanultuk, hogy a személyiségfejlődéshez fontos, hogy az anyja mellett legyen kétéves korig a gyerek. Én sem magamtól találtam ki.
Mondjuk tőlem aztán mehet dolgozni mindenki, már szülés után másnap is. Én nem tenném, mert soha vissza nem térő alkalom a mostani, és dolgozni még dolgozhatok 30 évig (vagy még tovább), miután mókuskerékbe rakom a gyerekemet.
(Az ősanyás rész nem Neked szólt, de már nem kerestem vissza, kinek szántam.)
Látom, szóba került a szoptatás.
A kisfiam 8 hónaposan relválasztotta magát, ezért nála megoldódott.
A kislányom viszont nem zavartatta magát azon a ténye, hogy visszamentem dolgozni. Amikor nem voltam otthon, evett-ivott bármit (akkor már 1 éves elmúlt), de reggel, este, éjjel cicizett.
Engem nem zavart, hogy éjjel odabúlt, mert mellettem alidt egy rácsos ágyban (negyedik fala levéve, francia ágyíhoz odaolva), ezért gyakorlatilag fel sem ébredtem. Odabújt, cicizett, én máris aludtam tovább.
Hú, biztos kapsz hideget-meleget, át fogom futni a topikot, de először leírom, nálunk hogy volt...
Kutató vagypk, szeretem a munkám és bizonyos projectek éppen akkor futottak, amikor a gyerekeim születtek... A pénz se jött rosszul.
Ezért nálunk úgy volt, hogy ami nagyon SOS volt, azt otthonról is megcsináltam. Volt, hogy a gyerek egy hetes korában fejeztem be egy tanulmányt, ami a picit korábbi szülés miatt abbamaradt. Igaz, már csak a konklúziókat kellett megírni, azt két alvás alatt megcsináltam.
De amúgy az első pár hónapban nem nagyon dolgoztam, csak utána. Az első babával korán, 8 hónapos korában visszamentem dolgozni, de kaptam rá lehetőséget, hogy csak heti 2,5 napot dolgozzak, de amúgy 40 órában vettek fel, rendes fizetéssel. Ez életem legjobb időszaka volt! A gyerekkel is sokat lehettem, de dolgozhattam is, a heti 2,5 nap alatt sokkal termékenyebb, kreatívabb voltam, mint előtte-utána, amikor heti 5 nap bent rostokolok. Szerencsére anyukám akkor ment nyugdíjba, ezért elvállalta a fiamat. Ez a "rend" 1,5 éves koráig tartott, utána 5 napos munkahétre tértam át, de sok szabim maradt, ezért sopk időt töltöttem vele utána is. A fokozatosság szerintem jót tett a gyereknek, ezért nem viselte meg, hogy visszamentem.
A kislánnyal erre már nem volt lehetőségem, ezért vele 1 éves koráig voltam otthon, azután a szabikat szintén fokozatosan vettem ki, ezért 15 hónapos koráig elhúztam kicsit az otthonlétet (heti 1 nap mentem be, majd heti 2 nap, heti 3 nap). Utána nagymamázott ő is, majd 2 éves korától bölcsi.
Mindkét gyerek nagyon anyás, de emellett kiegyensúlyozott, magabiztos gyerekek.
Nekünk jó volt így, de ezt mindenkinek magábak kell eldöntenie.
Pszichomókusoktól olvastam, hogy a gyerek érzi, ha az anya is bizonytalan abban, hogy otthagyja és úgy érzi, vmi szörnyűség éri most a gyereket. Ha azt érzi az anyján, hogy ez természetes, az élet része és attól úgyanúgy szereti továbbra is, csak most dolga van, akkor mindenféle lelki sérülés nélkül veszi a dolgot.
Szóval, ez rajtad (is) múlik!
Lehet, hogy nem ez a legnagyobb probléma, de dilemma.
Véleményem szerint ez akkor nem probléma egy nőnek, ha 3 éves kora óta az anyaságra készül, és semmi más nincs az életében (szeretett munka, jó párkapcsolat), aminek az esetleges átszervezésén el kellene gondolkodnia, amikor teherbe esett.
A miénk tervezett gyerek volt, de igenis sokat gondolkodtam azon, hogy imádott munkámban hogyan alakul a sorsom, és elsősorban: a férjemmel hogyan tudjuk fenntartani a szerelmet, intimitást. De mivel gondolkodtunk rajta, kilogisztikáztuk, felkészültünk mindenre.
Épp az általad vázolt hozzáállás nem tűnik "tervezettnek". Szerintem nem az a "tervezett gyerek", amikor a nő minden racionalitás nélkül, "belehalok, ha most nem lehet gyerekem" elvvel esik teherbe, és onnantól se lát, se hall, csak rugdalózókat vásárolgat.
Nézd, felesleges a szélsőségek felé elvinni a társalgást. Aki szeretné, és megteheti, maradjon otthon a gyerekével. Csak sajnos sok esetben pont ezek a nők harapják át azoknak a torkát, akik meg nem tudnak, nem szeretnének otthon maradni. Ahogy már írtam, felesleges azzal dobálózni, hogy nem lesz normális, egészséges a gyerek, ha anya nem őrzi 24 órában, mert az emberiség történelmében igen sok korszak cáfolja ezt a tézist, nem is beszélve a tudományról (és nem a mostanság divatos "forogjon a gyerek körül az életed" tömegeladási könyvekre gondolok).
A gyereknek tök jó, ha anya otthon van vele, de akkor is lehet boldog és egészséges, ha egy dolgozó anya (is) neveli szeretetben, következetesen.
Az alvási szükségletről pedig lásd egy korábbi hozzászólásom.
Normalis vagy, ne aggodj :-) En most vagyok 8 honapos terhes, meg dolgozom (dolgozni is fogok meg kb 2 hetet) es en is 5 honap utan fogok visszamenni dolgozni, egyszeruen azert, mert kulfoldon elek, es az itt megengedett (es fizetett) 3 es fel honapnal (!) igy is többet maradok otthon (sajat költsegre, fizetetlenul). Nem mondom, hogy ez a legidealisabb rendszer, de ez van, ezt kell szeretni. Bar altalanossagban elterjedtebb a reszmunkaido, mint otthon, pont az en munkammal nem megoldhato, tehat en rögötn 100 %-ba jovok vissza. A papajaval marad otthon utana kb 1 honapot, aztan 1 honap nagymamakkal (akik egyebkent több szaz kilometerre laknak, tehat a hetkoznapokban nem fogunk tudni rajuk szamitani a jovoben), majd vagy a bolcsi, vagy pedig bebiszitter, szomszeddal kozosen. A legnagyobb problema inkabb az, hogy a gyermekelhelyezesnek iszonyu koltsegei vannak, akarmelyik megoldast is valasztom. De mi vallaltuk, tudtuk elore, megoldjuk. Es szamtalan pelda van elottem, a gyerekek, akiknek a mamajuk visszamegy dolgozni (akar meg nalam hamarabb is) nem lesznek sorozatgyilkosok :-) Nyilvan ilyenkor az ember megprobal a minosegre koncentralni az együtt töltött idoben.
Szoval fel a fejjel, a pampogokkal nem kell torodni, szervezes kerdese az egesz. Sok örömet!
ez teljesen így van, anyukám (még apukám segítségével is) 6 hónapig csinálta, hogy minden nap jött - volt egy átmeneti időszak, amíg nem vették fél a lányom bölcsibe, én viszont már jöttem dolgozni, igaz engem teljes időben vettek csak vissza - ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy reggel fél 7 kor kelt és este fél 8 ra ért haza. És akkor volt ő 64 éves, fitt, és mozgékony. Olyan szinten megerőltette magát, hogy azt mondta ez alatt a fél év alatt 5 évet öregedett, egyszer meghúzta a derekát, ami azóta nem jött rendbe. Azt mondta, többet ezt nem tudja válllalni, mert teljesen kikészült tőle. Pedig imádja a gyereket, de sok volt neki, elfáradt.
Topikindító, ha hiszel abban, hogy Te vissza akarsz menni, mert téged nem elégít ki csak az anyaság, hanem dologzni is akarsz, az egy természetes igény, és ne kérdőjelezd meg, hogy normális vagy-e. Nem tudom, a munkahelyed ezt konkrétan felajánlotta-e, hogy heti 1-2 nappal is beéri (én még nem láttam Magyarországon ilyet, csak olyat, hogy napi 4-6 órás munka) de a lényeg hogy nagyon meg kell szervezned a segítséged váratlan helyzetekre is. A bölcsi ha felveszi, felveszi egész évre, de ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy 1 hét bölcsi, 2 hét kényszerpihenő. Ha erre van segítséged (fizetős, vagy nem fizetős, de megbízható) akkor ok, ha nncs, bele se vágj, mert csak egy gyötrelem lesz az egész. Oviban már könnyebb, onnan nem rakják ki minden héten a gyereket.
természetesen akartuk, különben nem tartottuk volna meg.
a terhességem közepe fele járok lassan, és igen, felmerültek kérdések, amire most is megkaphatom a választ, és igen, érdekel, mert hiszek abban, hogy a családot össze tudom majd egyeztetni a munkámmal, amit nagyon szeretek, úgy, hogy ne sérüljön egyik se.
nekem sem ez a legnagyobb problémám, de tájékozódni úgy gondolom, hogy lehet.
Az enyém félévesen már 10-12 órát fent volt. A barátnőmé is.
Egy két-három hónapos esetleg 3-4 órát van fent, de egy féléves...?
Természetesen nem kell csak az anyjával lennie egész nap, egy-egy órát jó, ha mással tölt, de nem egy egész napot - napokig ráadásul.
Azért ne legyen már ősanya, aki félévesen nem adja közösségbe a gyerekét, mert a "szocializmusba' is felnőttek ott a gyerekek".
"persze, én is arra gondoltam, hogy állandó személy, de a legjobb lenne egy családtag. vadidegenre nem szeretnék egy picibabát bízni, megmondom őszintén.
vagy csak ajánlás útján.."
Hát ez csak akkor működik ha a nagyszülők fiatalok, ráérnek és lelkesek. azért egy 60-70 éves embernek napi szinten ez már nagyon megterhelő lehet...mind fizikailag mind mentálisan (felelősség...). Persze lehet hogy simán elvállalják, de amikor már a gyakorlatban is nap mint nap "szolgálatban" kell lenniük, nagyon el fognak fáradni ami előbb utóbb konfliktust szülhet köztetek. Ezért javasoltam, hogy mindenképp keress bébiszittert, aki fiatal, erős (bírja a terhelést) és hadrafogható. A bölcsit 6 hónapos kortól azért nem javasolnám, mert a bölcsiben zömével sokkal nagyobb gyerekek vannak, akikre felügyelni kell. A gondozónő nem tud annyit foglalkozni egy picivel amennyit kellene.....A még járni nem tudókat berakják a járókába és ott van naphosszat....mint egy szobanövény. Sztem rémes... A másik amit át kell gondolnod, de ez majd úgyis a gyakorlatban derül ki, mikor már meglesz a pici.....szóval még egy lényeges kérdés van, hogy mennyire vagy Te energikus. A munka teljes embert kíván, a kisbaba pedig 24 órás szolgálatot. Lehet hogy nappal tök jól elvan a bébiszitterrel de éjjel ha sír neked kell felkelni hozzá, és a másnap ilyenkor pusztulat..még otthon csak-csak elvagy, de a munkahelyen nem dőlhetsz le pihenni. Nekem két fiam van, az egyik 10 éves a másik a 2,5 lesz lassan. Mindkét gyerekkel dolgoztam, a nagyfiam 5 hónapos volt, amikor kezdtem, a kicsi másfél......de szerencsés helyzetben vagyok mert itthonról végzem a munkámat (már nem sokáig egyébként...). És még így sem volt egyszerű. Nagyon elfáradtam sokszor. A nagyra vigyázott napközben akkoriban az anyósom, még bírta fizikailag. A kicsire már nem tud, az egészsége már nem olyan persze ő mondta hogy elvállalja, de én nem hagyom így rá, egyiknek sem jó....így a kicsit 20 hónaposan beadtam bölcsődébe, így tudok dolgozni. Közben kedden délelőtt és szerdán van egy lány aki vigyáz rá napközben ha beteg. Így tudok akkor is dolgozni, persze ha betegség van stb., akkor nagyon összecsapnak a fejem felett a hullámok...de meg kell oldani. Szal készülj fel, hogy nem lesz egyszerű, kívánom a legjobbakat.
Aki még nem csinálta ezt annak elképzelése sincs róla.
Egy csecsemőt nem lehet kikapcsolni, mert éppen zombiszerüek vagyunk a fáradtságtól.
Sokszor ha elaludtak napközben én is kidőltem mint egy zsák, hogy legalább addig aludjak amig csend van.
Oké, én megértettem az elején, hogy Te heti egy-két napról beszélsz.
De vagy én nem olvastam figyelmesen, vagy Te nem válaszoltál arra itt valakinek, hogy (nem pontosan idézem, de tény) "ugye tudod, hogy tgyás, gyed mellett nem lehet munkát vállalni, gyes mellett pedig csak részmunkaidőre lehet menni"?
Azt viszont én kérdezem, hogy így is megéri-e visszamenni dolgozni?
Ez eszembe sem jutott még, ha nekem most dolgozni kellene, asszem egy idegbeteg állat lennék, pusztán a fáradtságtól.
Tudniillik az én fiacskám féléves koráig egyszer kelt éjszaka (régi szép idők!), aztán hónapokig 4-5-6X (fogzás, mozgás, front, csak úgy, és ezek tetszőleges váltakozása), azután volt, hogy nem számoltam, nem is emlékeztem néha, hogyan került mellém az ágyba, olyan fáradt voltam.
Most nyáron "megszívatott", elkezdte átaludni az éjszakákat, kemény 5! napig, én meg dicsekedni kezdtem, hogy "na lám-lám, csak elértük ezt is"
na aznap már megint felkelt 5X. JA, ezt is csak úgy vettem észre, hogy feltűnően jól éreztem magam. És leesett, hogy azért, mert alszom éjszaka
Fogzásban is jó a gyerek, februárban jött ki a 3.,4.,5.,6. foga egyszerre, azóta csak hol bedurrant, hol nem, most egyszerre kibújt 5, meg már látom, hogy kettő próbálkozik, szóval ezért nem alszunk mostanában (nem, nem királyi többes
) .
Anyu velem otthon volt 2 évig, majd bölcsibe adott. Sokat foglalkozott velem, vitt mindenhová, társaságba is eleget. Sokat utaztunk, kirándultunk.
Öcsém majdnem 8 évvel később született meg, 7 hónapos volt, amikor anyu munkába állt, mert apuval akkor mentek szét.
A mai napig bánja, hogy kimaradt az életéből ugyanaz az időszak, és egyébként a gyerek sem hülye. Elfordult anyámtól, megsértődött a 7 hónapos gyerek, amikor anyu hazaért a munkából (egész naposra volt kénytelen visszamenni)!
Pedig öcsém kivételezett helyzetben volt; nem idegenekkel, hanem a mamával (HTB volt), papával (akkor már nyugdíjas) és a közös keresztanyánkkal (aki akkor nem dolgozott).
Keresztanyu volt sokáig a minden neki, jobban kötődött hozzá, mint anyuhoz.
Nem tudom, hogyan jó. Nem tudom, én mit tennék, ha nem lenne bizonytalan a munkám (idéntől az, amikor szülni mentem, még nem volt az).
2 éves koráig itthon akarok a fiammal lenni! Anyagilag sem érné meg GYED helyett dolgozni, és míg anno imádtam melózni, most imádok a fiammal foglalkozni.
Igenis fontos a személyiségfejlődéshez, hogy kétéves koráig az anyjával legyen, ha lehetséges.
Így terveztem eredetileg -és pont letojom, külföldön hogyan csinálják, Magyarországon szültem, és örülök, hogy itt- ez nem Neked szól, de ez a véleményem.
Ha hosszabban itthon leszek mégis, annak munkahelyi oka lesz, mert még egyet egyelőre nem merek bevállalni.
De szülnék GYES alatt, csak, hogy mégegyszer ne kelljen kiesnem a munkából később, illetve, hogy viszonylag kicsi korkülönbség legyen a gyerekeim között. Na ebből lehet, hogy nem lesz semmi.
Ha megengedheted magatoknak, szerintem fél-egy évesnél a magánbölcsi a legjobb megoldás. Ott gyerekek között is van, és mégis nem olyan sok az egy gondozóra eső gyerekszám, hogy ne legyen rá idő.
Emellett ot van még a bölcsi, ha felveszik, és a bébiszitter, de az drágább szerintem, mint a magánbölcsi, plusz gyerekek között sincs annyit. De azt lehet, hogy mondjuk egy éves koráig bébiszitter, utána rendes bölcsi.
Arra azért számíts, hogy ha bejelentetten dolgozol, bukod a gyed-et, és nincs magánbölcsi/bébiszitter támogatás helyette. :(
Meg arra figyelj, hogy ha nagyon fontos szakmai programok is vannak, pl. fontos tárgyalás, annak idejére legyen vészmegoldásod, ha mondjuk megbetegszik a bébiszitter, vagy kiteszik a gyerekekt a bölcsiből, mert mondjuk köhög. (Ideális a nagymama, hadra fogható apuka (bár Murphy, hogy neki is ilyenkor van fontos tárgyalása), kevésbé ideális, de máködő megoldás tartalék bébiszitter.
Minden bántás nélkül kérdezném: akartad,akartátok ezt a babát,most akartátok,vagy csak "véletlen baleset" következménye. Esetleg úgy gondoltad,ha már így történt,akkor megszülöm?
Merthogy ellenkező esetben egy várandós(!) nőnek a terhessége kezdetén nem ez a legnagyobb problémája. Sőt!
Minden bántás nélkül kérdezném: akartad,akartátok ezt a babát,most akartad,vagy csak "véletlen baleset" következménye?
Esetleg úgy gondoltad,ha már így sikerült,akkor egye fene megszülöm?
"Volt bölcsi-ovi- sokszor közel-lakó nagyi."
Nem kötekedésképp, csak sokak szerint (itteni hozzászólók szerint is) eleve bölcsődébe adni gáz. Akkor is, ha csak 8 óra 8 óra.
(Egyébként igazad van.)
ezért írtam, hogy még képlékeny.
Jogos ez is.De ott a de,hogy sajnos a szülés,terhesség nem mindig úgy alakul ahogy a nagy könyvben meg van írva.És akkor úgyis felülír mindent az élet.
Szerintem te egy nagyon szerencsés ember vagy :)
Nem tudom, hogy meddig fogok dolgozni, ez is képlékeny. Ha a nem lesz komplikáció, akkor végig. De nem terveztem meg, ahogy alakul. Viszont tájékozódni azért nem árt.
Még egy megjegyzés..
Csodálnám ha ez idehaza lenne.
Megirod priviben melyik cégről van szó??
egyébként gratula a vezetésnek!!