Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Női lét kérdései
Létrehozva: 2013. január 7. 15:52
sziasztok.
az lenne a nagy kérdésem, hogy ki hogyan éli meg a női mivoltát. örülsz vagy nem annak, hogy nő vagy? szeretsz szoknyában járni? szereted ha udvariasak veled a pasik? stb.
én minidg utáltam a szoknyát, fiús, rövid hajú vásott gyerek voltam. a mensesemet szó szerint szenvedésnek élem meg. anyukám szerint azért mert belül nem fogadom el hogy nő vagyok. nem tudom... mert a gyerekeimet imádom, itthon lenni szeretek velük, szeretem a "kiszolgáló" főző-mosó-takarítő-ételadó-éelatdó-kertészkedő-anyáskodó-pl etykálkodó női szerepet. na akkor most hogy is van ez? veletek hogy van?
de a mensesemet ettől még utálom.
Az van a háttérben, hogy kellemetlen. Ez akkor is így van, ha a testem működésének szerves része.
Nem kell ebbe semmit belemagyarázni.
pontosan igy van, megingattak oket a noi mivoltukban, mert a szuleik es/vagy kornyezetuk olyan kriteriumokhoz kotottek a noseget, amely a butaarcu osregi hagyomanyokon alapulnak.
a menzeszemet viszont en is utalom, mert nalam komoly fajdalommal jar, es rettenetesen nehezemre esik a szokasos nyugodt es szigoru pofat magamra oltenem, mert legszivesebben jajonganek, es segitsegert kiabalnek! :)
Íme a sztori a mensiről:
http://www.youtube.com/watch?v=Z0NSGeBZfZY
Nem lehet a menzeszt csak úgy utálni, azért, amilyen? :)
Mindenképpen valamilyen pszichés oknak kell emögött lennie?
Szerintem, nem itt kéne firtatni, hogy miről vagyok nő...írni lehet akármit.
Tudni kell, érezni.
Lehet írni bármit.
HA te ezt nem érzed, akkor sosem fogod sem érezni, sem tudni, akárhányan, akármit is írunk.
ezen a kerdesen, legalabbis ebben a formaban, azt hiszem meg nem nagyon gondolkoztam!:-) ez is olyanfele kerdes, mint a "mitol erzed magad nonek?"
en nem "erzem", nem "elem" meg bizonyos kriteriumok altal, hanem csak egyszeruen no vagyok.
a tobbi kulsoseg, es bizonyos tulajdonsagok, amelyek a noi let sztereotipiaihoz kothetoek, engem nem erdekelnek, sajat kutfobol "allitottam" ossze magam, es a tevekenysegeimet.
ezert a vasalasra semmilyen fortellyal sem lehet ravenni, de fozni szeretek, es tudok is. a hazi sika-mikatol is rosszul vagyok, de csinaltam amig muszaj volt, mert a rend es tisztasag fontos szamomra, de nagyon vigyaztam ra, hogy ferjem veleltenul se maradjon ki a teendokbol!:)
szeretem a szoknyat is, es a nadragot is, de nappal soha nincs dekoltazsom, es kozonseges rongyokat -amit sokan szexisnek hivnak- soha nem vennek fel.
fenekig er a hajam, de ez ritkan lathato, mert minden nap kontyba van rakva.
na, hat' kb. igy elem meg a noi mivoltomat! :-)
Elég jól tudok főzni
, de mindig van hozzá kedvem.
Olykor mégis muszáj.
De ha tehetem, elkészítem az ételt húzok ki a konyhából.
Akkor már én sem igazán férnék be a csapatba?
Pedig, lányok szenzációs jó dolog nőnek lenni.
NŐNEK.
Összességében, mindenért.
Szuper.
Nem fejtem ki bővebben, aki tudja miről beszélek, az tudja mi az élet sava borsa.
Aki nem tudja, nem akarom meggyőzni erről.
Azt érezni.
Hehe, egyetlen kritériuma van annak, hogy valaki nő. Az XX. Minden egyéb történés emiatt van.
A többi, úgymint pletyizés, főzni szeretés és tsai, nem nemfüggő. Én pl. rühellek konyhatünciskedni. Akkor nem vagyok nő?
Ezek lennének azok a dologok, amik nővé teszik a nőt?
Na, ne!
Amúgy viccesek ezek a nő(i)ség-kritériumok. Nagyanyám számámra legviccesebb és legbosszantóbb megnyilvánulása a témában az volt, hogy aki utál ruhát próbálni, az nem nőies. (Mi jó van abban, hogy felhúzgálok egy rakás ruhadarabot a vastag combjaimra, és a legtöbbről konstatálom, hogy hülyén áll rajtam, vagy hogy felpróbálok egy rakás göncöt, amit végül nem veszek meg, de tényleg?)
Ez még most is fáj :)
"anyukám szerint azért mert belül nem fogadom el hogy nő vagyok."
Jaj. Nem akarom édesanyádat megbántani, de ez az a szöveg, amitől én falnak megyek.
Annak, hogy Jucinak fájdalmas a menstruációja, Katinak pedig nem vagy kevésbé, hormonális oka van. Ne akarják mán nekem bemesélni, hogy egy görcsölős tinilány azért görcsöl, mert "nem fogadja el, hogy nő".
Kiváncsi lennék, hány nő szeret havizni...
Azon a 2 barátnődön kívül nagyjánól a többi milliárd nem.
De, nem ez e lényege a nőségednek.
Azt kéne megértened, de ragaszodsz a havihoz.
szerintem igenis van aki szeret havizni. nekem legalább 2 ismerős csajszi említette már ezt.
azért kérdzetem körbe 8azoknak akik nem értekén) mert kiváncsi vagyok, hogy mit gondolnak mások, vadidegenek, pl ti. és érkeznek is a használható válaszok. nekem érdekes ezeket megtudnom, megismernem.
Individuálisan.
Szeretem a szép ruhákat az ékszereket, de a selyemkesztyűben egy erős és határozott kéz lapul, mely nem tűr mástól irányítást.
Ugyanez a kéz szeret főzni is és takarítani is.
De a kéz tulajdonosa sok másban férfias gondolkozású.
Magamat kiszolgálom, mást nem, a családosdit meg a feleségesdit nem nekem találták ki. Nem vagyok hősszerelmes típus. Gyerekeket kifejezetten rühellem, viszont az állatokat imádom.
Szeretek egyedül élni és saját fejem után menni.
Úgy érzem, pasira nincsen szükségem mert eléggé szeretem önmagam és a feladataimat és munkáimat egyedül is el tudom látni, nem kell kolonc.
Azt szokták mondani nekem, hogy nem vagyok nőies, de engem nem zavar. Vszínű igazuk van. S nem lehet mindenki egyforma.
Igazán, mi a kérdésed?
Melyik nő szeret havizni, szerinted? Mi köze az egészhez?
Imádok nőnek lenni, nagyon szeretem a magassarkút, az már más kérdés, hogy már nem bírom annyira, mint
rég, a szoknyát, a villantós cuccokat, a sminket.
Nem sok értelme van olyanon rágódni amit a természet megteremtett.
Nincs bajod? Akkor kreálsz valamit?
Gyere búvárkodni, akkor cipelheted a cuccod.
Szeretek szoknyában járni, és szeretem, ha udvariasak velem, festem a körmöm és hosszú a hajam, gyakran hordok magassarkút. Igen, szeretem, hogy nőből vagyok.
ettől függetlenül nem repesek a boldogságtól, ha menstruálok, de örülök, hogy legalább valószínűleg minden ok a szervezetemben és jól működik.
Szerintem az, hogy valaki szereti e a szoknyát vagy sem, az abszolút személyiségfüggő, és nem arról árulkodik, hogy szeret e nő lenni vagy sem.
Ahogy a rövid haj is igen praktikus tud lenni, és akinek jól áll, miért ne viselhetné, ez sem arról árulkodik, hogy nem szeret nő lenni.
Mi az, amiben még úgy érzed, hogy nem felelsz meg a női nemiségről alkotott sztereotípiának? Van más is, vagy csak ezek a külsőségek?