Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Keresztszülők
Létrehozva: 2014. május 20. 18:32
Sziasztok!
A véleményetekre lennék kiváncsi:
Adva van egy házaspár, Karcsi és Andrea. 15 éve házasok, két gyerekük van, békében élnek. A férj húga, Kati kb. 6éve van férjnél, tavaly születtek ikrei. Karcsi és Kati két külön országban élnek, egymástól kb. 1500 km-re.
Kati meg szeretné kersztelni a babákat, kersztapának a testvérét Karcsit kérné fel, de Andrea nélkül, a kereszanya inkább a férje egyik rokona lenne, aki ott él velük egy városban. Ja, és a leendő keresztanya is családos, férje és felnőtt gyermekei vannak.
Andrea ezt rossz néven vette, szerinte a sógórnője tapintatlanságot követett el.
Mit mondjak Andinak? Ha belegondolok, ez nekem is rosszul esne, de nem feltétlen akarom uszítani, ezért inkább előbb közvéleménykutatást tartok.Az én gyerekeim nincsenek megkeresztelve, nincs gyakorlatom keresztszülő választásban. Nagyjából tudom, hogy a keresztszülőség lényege, hogy ha -ne adj Isten- történne valami a szülőkkel, a kersztszülők vállalják a gyerekek felnevelését. Ez alapján praktikusabb lenne házaspárt felkérni, nem pedig két - egymás számára idegen embert, akiket ráadásul két országhatár választ el egymástól. Viszont praktikus a két gyereknek ugyanazokat választani keresztszülőnek.
Ti mit gondoltok?
"az eskülvői tanuknál én úgy kértem fel a keresztanyámat, és a barátnőmet (aki nem vallásos)"
Az esküvői tanúskodás ilyen szempontból más, mint a keresztszülőség, mert a tanúnak egyáltalán nem kell vallásosnak lennie egyházi esküvő esetén sem, a keresztszülőre nézve viszont vannak elvárások. (Legalábbis a katolikusoknál. De még mindig nem derült ki, hogy itt egyáltalán melyik felekezetről van szó...)
én úgy voltam az unokahugom keresztelőjére keresztszülőnek felkérve a sógornőm által, hogy "a barátnőm lesz a keresztanyaj, de ő nem vallásos, légyszi vállald el, de formaság az egész, és a barátnőmet fogja keresztanyunak szólítani."
durrrh???na??akkor most ki sértődhetett volna meg teljesen joggal?? mindegy, hagyjuk, ráírták a nevem a keresztlevélre, de a gyerek egy olyan ismerőst szólít "kereszt"-nek, aki még csak nem is keresztény...
hogy muszáj-e keresztszülőnek lenni, az vallástól és paptól/lelkésztől is függ, van aki azt gondolja, hogy elég ha a szülők vallásosak, még külön keresztszülőkhöz nem ragaszkodik. Így a keresztlevélen sincs pl. olyan felsorolva, hogy ki a keresztszülő....csak a szülők. Az egyik gyerekünknél így volt.
az eskülvői tanuknál én úgy kértem fel a keresztanyámat, és a barátnőmet (aki nem vallásos), hogy az egyik legyen a templomi tanu, a másik a polgári. azt hittem, hogy ez így tök jó, praktikus, és mindketten értékelni fogják - mindketten megsértődtek kicsit... szóval mégsem volt jó ötlet.
Szóval ez bonyolult kérdés...mindenen meg lehet(ne) sértődni, ha valaki nagyon akar...de szerintem a kisgyerek érdekeit kell néznie Andreának, és azt mondania, hogy persze, legyen Karcsi a keresztapa, ő pedig majd segít neki ebben, mint általában mindenben amire a férje megkéri (ha megkéri). Ha nem, akkor eggyel kevesebb feladat - így is van elég az életben, a meghívást a keresztelőre persze gondolom elfogadja, elmegy, és eszik pár finom pogácsát, és kap tőle a kisbaba ajándékba egy szép Bibliai mesekönyvet, vagy ilyesmit.
Szerintem egyébként nem praktikus a két gyereknek ugyanazt választani keresztszülőnek - mert minnél többen vagyunk, annál vidámabb a társaság - szóval lehet, hogy ők is úgy gondolták, mint én az esküvői tanus megoldásommal, hog ymilyen jó ötlet így, mert két ember (és az ő házastrásaik) is fő helyen érezhetik magát a rendezvényen...
TÉnyleg: a leendő keresztanya férje is most duzzog? vagy ez csak ilyen női "játék"?
Amikor én a bátyám fiának a keresztanyja lettem, még nem volt stabil párom, így a sógornőm bátyja lett a keresztapa. A lányuknál már a páromat kérték fel keresztapának (Ő egyébként is keresztapja a nővére két gyermekének).
Mi egy gyermeket tervezünk ezért a keresztanya a párom nővére lesz, a keresztapa pedig az én bátyám. Pluszba még kapnak egy szerető nagybácsit és egy nagynénit.
A sértődés ki van zárva.
Nalunk az ocsem es a baratnom lesznek a keresztszulok, pedig a baratnomnek van parja, lehetne szimplan o, de nem akarom, en az ocsemet szeretnem.
Érdekes módon a keresztszüleim az öcsém kereesztszülei is voltak, de soha egy szóval nem fogadták őt el .....Engem úgy ahogy elcipelt szinte hetente többször a temetőbe holott tanulnom kellett volna.
aztán hogy tudott varrni , olyan ruhákat dobott össze nekem hogy csak néztünk, szétbontott szoknyákból az alja fent meg mintás.....Igaz huuu de rég volt.......5o-es évek-
Az én 5 gyerekem keriszülei is mind 2 családból valók, és elmondhatom nemigen figyelnek rájuk, sőt néha egyáltalán eszükbe sem jut, de ezen nem volt háborgás. A legjobb keri egy német nő, a férje után ő lett a legnormálisabb, igaz a kisfiam is mindig is foglalkozott vele tehát nem csak a gyerek meg a szülők elvárásai a fontosak hisz kerinek is van szülinapja névnapja stb. és jól esne nekik is egy egy lap vagy megemlékezés de ez nem mindig jön össze....
"....sokfelé úgy szokás, hogy egyik keresztszülő egyik családból másik másikból. és nem párokat kérnek fel."
És milyen praktikus szokás! Mert ha egy házaspár -- teszem azt -- elválik, a távozó fél nemcsak a házastársával, hanem többnyire annak családjával, barátaival is megszakítja a kapcsolatot. Így aztán a keresztgyermekkel is.
A keresztszülőnek elsősorban az a feladata, hogy a gyermeket támogassa keresztény hitének gyakorlásban. Mutasson rá szavaival és tetteivel is, hogyan él egy jó keresztény ember. Legyen jó példa -- ilyen téren is -- a gyermek előtt.
Az -- úgy tudom --, már egy elavult dolog, hogy kötelessége a gyermeket felnevelni, ha ne adj' Isten történne valami a szülőkkel. Az mindenesetre erkölcsi kötelességük kell legyen, hogy nyomonkövessék és -- ha tudják -- segítsék a gyermeket élete útján, akár a szülei nevelik őt fel, akár más. Ezért nem tartom ideálisnak, ha mindössze 10-15 év a korkülönbség a keresztszülő és keresztgyermeke között.
1500 km-ről nem tudom, hogy tud valaki ezirányú kötelezettségeinek eleget tenni, bár a mai világban (és egyes családokban) talán már csak formaság ez a keresztszülőség. Megválasztják, mert az egyház máskülönben nem kereszteli meg a kicsit.
Andrea helyében furcsán érezném magamat, hogy a férjemet fölkérik keresztapának, az én keresztanyaságomra viszont nem tartanak igényt. Ráadásul két gyermek van, lehetnének Andreáék az egyik, a francia idősebb házaspár pedig a másik gyermek keresztszülei.
Ha viszont azt nézzük, hogy a szülők esetleges halála vagy lerokkanása miatt szükség lenne komoly segítségre, 4 keresztszülőtől talán jobban megkaphatnák a gyerekek, mint 2-től.
Nézd, függetlenül attól, hogy itt milyen szavazati arány születik pro és kontra, attól még Andinak sz.r érzés egy ilyen húzás, mint kiderült.
Nyilván más lenne a szájíze úgy, ha egyébként jó a viszonya anyóssal-sógornővel és mást kérnek fel keresztanyának;és más így, hogy -amint írtad- 15 év házasság után sem fogadják őt el,és még keresztanyának sem kéri fel Kati.
Lehet, hogy Kati részéről ez pusztán arról szól, hogy mindkét oldalról szeretné a k. szülőséget biztosítani, de ezek szerint Andi nem így értelmezi...
Te ebben a helyzetben sztem max. annyit tehetsz, hogy elveszed az élét a dolognak azzal, hogy lehet, h a sógornője épp hogy biztosnak veszi, hogy anélkül is jó keresztanyaként, a férje jogán nevelné a gyereket-ne adja Isten h. ilyenre sor kerüljön-, ha nem is ő a keresztanya-és csak a gyerekeket akarja bebiztosítani azzal, hogy kevésbé messze lakó személyt is felkér.
Ami meg azt a részét illeti, a feleség ugyan papír szerint nem, de életszerűen keresztanya lesz, a férje jogán,főleg ad absurdum esetben:hogy a pitliben nevelné fel egyedül a férfi a gyerekeket, ha arra kerülne sor, hogy neki kell, hiszen nős,tehát a felesége is osztozna vele ebben a feladatban.
de ha mert úgy szokás.. pont ezt mondom, sokfelé úgy szokás, hogy egyik keresztszülő egyik családból másik másikból. és nem párokat kérnek fel.
szóval nem értem a kiakadást... ezt tudjuk egyáltalán, hogy addig hogy voltak a kersztszülők az adott családban, a felmenőknél pl? lehet vihar a biliben az egész..
amúgy ha annyira nem tekintik családtagnak minek teper? felesleges, csak megalázza magát. és olyannal nyaralni, aki nincs baráti viszonyban vele??? azért itt kicsit néztem... ok, hogy pár évet próbálkozik valaki, de 13at?? :O :O
Hát ha templomban lesz, akkor mégiscsak igazi keresztelő lesz, és akkor viszont számítanak a vallással kapcsolatos dolgok, adatok, körülmények, mert ez-az mégiscsak elő van írva. Tehát lehet, hogy igaziból nem is Katitól függ, hogy Andi lehet-e keresztszülő, hanem a vallási előírásoktól. Egyébként melyik felekezetnél lesz a keresztelő, azt lehet tudni? És Andi ugyanahhoz a felekezethez tartozik? Ő vallásosan él egyáltalán? Ezek fontosak lehetnek. Mert ha pl. katolikus keresztelő lenne, akkor esetleg eleve nem is lehet Andi keresztszülő, ha ő nem katolikus. És még ha katolikus is, akkor sem egyértelmű, hogy egyáltalán szóba jöhet-e keresztszülőként, mert más feltételei is vannak a keresztszülőségnek.
Ha csak Andi meséiből következtetsz arra, hogy Kati vallásosan él-e, akkor bármelyik variáció igaz lehet, az is, hogy igen, az is, hogy nem, tehát nem mondhatod, hogy "Lesz keresztelő, mert úgy szokás. És később jól mutat a fotóalbumban." Lehet, hogy többről szól az egész Kati szemében.
Ha Kati vallásos, akkor szerintem érthető, ha vallásos keresztszülőket szeretne a gyerekének. Lehet, hogy ez az oka annak, hogy nem házaspárra gondolt, mert lehet, hogy csak a házaspár egyik tagja vallásos mindkét házaspár esetében.
Ha viszont Kati nem vallásosan él, csak épphogy meg van keresztelve, akkor én ha nem lennék vallásos, biztos nem akarnék részt venni egy ilyen színjátékban. Ha vallásos lennék, esetleg meggondolnám, hogy nem lenne-e jó a gyereknek, hogy ha más nem is, legalább én ott legyek az életében vallásos emberként.
Hát amennyire én tudom, a Kati meg van keresztelve, templomi esküvőjük is volt , és Andi szerint a keresztelő is templomban lesz. (Lehet máshol? ) De nem hiszem, hogy amúgy gyakorolnák a vallást. (Persze erre inkább Andi meséiből következtetek)
Érted? Lesz keresztelő, mert úgy szokás. És később jól mutat a fotóalbumban.
Vagy névadók voltatok vagy vagytok.
Igen, értem a kérdést. Nem vagyunk vallásosak, nem is tartottuk a keresztgyerekeinket kersztvíz alá, nevezzük akkor inkább esetleges leendő gyámoknak magunkat. Akik, ha nem is a hit útján, de a normális erkölcsi értékek útján támogatjuk a gyerekeket a szülők mellett.Én sem vagyok megkersztelve, de van "keresztanyám". Vagy legalábbis úgy tekintek rá.
Nekem inkább az a furcsa, hogy nektek úgy vannak keresztgyerekeitek, hogy közben a sajátjaitok nincsenek is megkeresztelve.
"a keresztszülőség lényege, hogy ha -ne adj Isten- történne valami a szülőkkel, a kersztszülők vállalják a gyerekek felnevelését"
Nem ez a lényege. Az a lényege, hogy a keresztszülők segítik a gyereket a hit útján, támogatják a szülőket a gyerek vallásos nevelésében. Tehát ha a szülők nem halnak meg, akkor sem csak az lesz a dolguk, hogy ajándékokat vegyenek a gyereknek születésnapra, névnapra, stb., hanem sokkal több. Nyilván vallásos családokról beszélek. Akik nem vallásosak, azok nem értem, miért mennek bele ilyesmibe, ha úgyse jelent nekik semmit az egész.
Mindkét családot ha felkérte volna, nem lenne sértődés.
Indokként ott van, hogy egyik kéznél van, a másik messze, de elvégre a testvére, így ragaszkodik, hogy ő is keresztszülő legyen a feleségével.
Ha csak 1-1 ember lehet, akkor azok ketten írnak alá, és a másik kettő sem elégedetlen, hiszen fel lettek kérve.
Értem. A vélemények eléggé egyöntetüek. Lehet csak azért, mert ismerem a szereplőket, én picit másként látom. Ha az én férjemet kérné fel valaki keresztapának, de engem nem, furcsa lenne. Nekünk két keresztgyerekünk van, de mindkét esetben természetes volt, hogy közösen vállajuk. És a mi családunkban ez magától érhetődő is. Én pl. nem hiszem, hogy elvállalnék egy olyan felkérést, ahol a férjemből nem kérnek.
De köszönöm a véleményeket, mindenképp átgondolom, mit mondok Andinak.
Amúgy nem értem a problémáját..
Azt gondolom, hogy te azért döntöttél így, mert ezt látod a legjobbnak a gyerek szempontjából.
Ez a szülők döntése, ezen nem lehet megsértődni.
Semmi kivetnivaló nincs benne.
Szerintem ez a sógornő baja, semmi teendő nincs vele. Nem kell mindenkinek a problémáját felvállalni.
Azt, hogy Andrea próbálja felfogni, hogy a szülőpár a nekik fontos emberekkel akarja ilyen módon szoros(abb)ra fűzni a kapcsolatot. Egy link ide apa oldaláról, egy link oda, anya oldaláról, nem kéne ezen bepörögni. Úgyis csak szimbolikus jelentőségű, jó esetben.
Az ilyen Andrea-félék miatt mondanak le esküvőket a gyengéd lelkű rokonok, mert jaj, meg ne sértődjön. O.o