Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
a vajköpülésedre válaszolok. Ez nálam sokkal gyorsabban megy, majdnem mindíg...!?!
Ezért utálok tejszínt felverni, mert szerintem én találtam fel a vaj készítését...haha! Pardon, szakszerüen: vaj köpülését.
Na, milyen lett a Bueno-d? Nekem otthon van még, én tepsibe csináltam. De úgy visszük el, mert utaztatjuk, megyünk barátainkhoz.
Más: este majdnem leégettem a konyhát. (bolti) sztapacskát csináltam, szalonnét sütöttem (nem gyakran csinálok ilyet). A másik égőn forrt a víz, beleöntöttem a sztrapacskát, de átfröccsent egy kis víz az akkor már kisült szalonna zsírjára, és lángra kapott. Végén meg leégett a szalonna, újat kellett kisütnöm...
Bírom a krém nélküli csokis sütiket.
A többihez meg gratula
Köszike
Az volt a szerencsém hogy le volt fedve. Persze amilyen lökött vagyok a csapalá tartottam, olyan gőz és füst csapott fel, hogy gomolygott ki a konyhaablakon.Aggódtam is rendesen, nehogy valaki riassza a tűzoltókat.
vegülis nem bakiztam el de azért kíváncsi leszek hogy milyen lesz az eredmény,mert egyenlőre nem akar szilárdulni.ha lehúzom a tortaformát,lehet szétfolyik az egész
Sziasztok!
Én egyszer olyan jó háziasszony voltam, hogy egész éjjel főztem.
Történt, hogy paprikás csirkét akartam csinálni. fel is tettem szépen, már majdnem kész volt, csak a tejföl kellett még bele. Bele is tettem, majd takarékra tettem a gázt, hogy még egyet rottyanjon a tejföllel. Aztán mint aki jól végezte dolgát mentem tovább csinálni a napo teendőket...a kaját meg ott hagytam a gázon. Kb hajnali fél ötkor jön a kutyám az ágy mellé, nyüszög meg minden, de csak azt hittem hogy hiszti, kizavartam (később derült ki, hogy szegény kicsit fulladozott a füsttöl még hányt is. tőle) Reggel kelek fel, érzem hogy valami nagyon büdös. megyek a konyhába, ott szenesednek a csirkecombok. Szerencsére nagy baj nem történt, csak a lábas, a csirkék (no meg szegény kutyus) bánta és napokig füst szag volt a lakásban....na azóta kb 3x ellenőrzöm, hogy elzártam e a gázt.....
Olvasgatom a topikot és jókat mosolygok.
Velem vagy 10 éve történt, hogy sült krumplit akartam sütni. Egyedül voltam otthon, de már előtte is csináltam ilyet. Szóval feltettem az olajat melegedni, gondoltam, eltart ez egy kis ideig, és szépen bementem tv-t nézni. Aztán egyszercsak furcsa füst terjengett a konyha felől. Az olaj begyulladt! Valahogy eloltottam, de sajna a tűzhely felett lévő műanyag konyhaszekrény kicsit megolvadt, és a fehér falak is feketék lettek. A lényeg, hogy újra kellett festetni, a műanyagszekrény helyére meg szagelszívó került. Ez a kaland azóta úgy híresült el a családban, hogy én kigyújtottam a konyhát.
A kávéfőzésről jut eszembe...
Boldog fialtal koromban
a párommal nyaralni mentünk, egy baráti házaspárral.A fiúk ugy döntöttek,hogy kávéval ébresztenek minket.Ami végül is sikerült,csak nem a tervezett módon,irtózatos röhögésre és kiabálásra ébredtem,rohantam ki a konyhába,hogy megnézzem mi történt.Az amugy fehérre festett konyhát érdekes barna csepp mintás mutivumokkal dobták fel
,a kávéfőző mindenfele fujta a tartalmát, ugyanis egy régi fajta kávéfőző volt,amibe két szűrőt kellett tenni,és ez elmaradt,viszonta konyha diszperzittel volt kifestve,igy letudtuk a falról sikálni a kávét
de fene gondolta volna,hogy mennyi kávé van egy főzőben
Sziasztok!
Anyúkám kórházban volt és tökfőzeléket kívánt.Én még iskolás voltam főzni nem igazán tudtam,de azt mondta ez nagyon egyszerü.A húgom nem igazán szerette de azt mondta ez nagyon finom.Legközelebb amikor anyú főzött a húgom megjegyezte " a tesóé sokkal jobb volt mert abban nokedlik is voltak." Hát igen a rántás nem volt csomó mentes.
Tizenéveim elejét tapostam egy barátnőmmel, mikor nekiálltunk életünk első sütijéhez, mindenféle külső segítség nélkül. Egy sütőporos doboz hátulján találtuk meg a kiváló receptet. Előírás szerint összekevertük a hozzávalókat, de nekem már gyanús volt, h miért olyan folyékony a tészta... Sütőbe be, és mikor ki, olyan kemény volt, hogy betörők ellen tudtunk volna vele védekezni.
Kiderült, a receptet elnyomtatták, a lisztnél lehagytak egy nullát...
Puding?
Az enyém is az ajtó előtt szomorkodik... Egyszerűen nem akart besűrűsödni.
Még kiskoromban történt, hogy egy bögre vízbe beleraktam néhány kocka csokoládét, aztán felmelegítettem az egészet... Hát, ki gondolta volna, hogy abból biza nem lesz forrócsoki...
és amíg olvasgattam, szétfőtt a főzeléknek szánt tök, a habja végigfolyt a konyhaszekrényen(éljen a beépített főzőlap
nem abból készült.
viszont a nokedlitészta odasült az aljára (ami persze kidomborodott és ki is lyukadt), kiszedhetetlenül.
a kukában végezte.