Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretokent elni.....
2003-09-15 19:071.
Létrehozva: 2003. szeptember 15. 19:07
Szeretőként élni...szabad?Vagy pedig hagyni kell az egészet és más "szabad "ember után nézni?Ha pedig már késő akkor mit lehet tenni?Ha már egymást annyira megszerették, hogy nem tudják feladni a kapcsolatot, de ott van egy feleség a háttérben, vagy egy férj.Kíváncsi lennék, mennyi az esélye egy válásnak egy ilyen esetben, vagy az illető ha jobban is szereti az új "partnert" inkább marad a férje/felesége mellett?Manapság egyre gyakoribbak az ilyen esetek.Egy statisztikán dolgozok és kiváncsi lennek minél több véleményre.Ha már voltatok, vagy ismertek olyat aki volt ilyen helyzetben, kérlek írjátok meg!Azoknak a véleményét is várom, akik nem ismernek ilyen helyzeteket, köszike!
és nem gondolom, hogy túlvagyok a nehezén, csak most már más szemszögből próbálok a problémára tekinteni. . . és azóta mintha egy kicsit könnyebb lenne. . . (és most gyorsan le is kopogom :o))
Bocs ha ez kicsit elkanyarodott az eredeti témától:-)
szóval szerintem az, hogy ki hányszor lesz szerelems. úgy Isten igazából, és hogy hanyadszorra áll le ez a kémia, az szerintem leginkább szerencse kérdése. mint ahogy az is szerencse kérdése, hogy két ember, két összeillő ember egymásra találjon. (lehet, hogy mégis zavarosra sikeredtem:( )
Szerintem normális párválasztás esetén, két felelősségteljesen gondolkodó embernek el kellene tudnia dönteni, hogy valóban házasságot szeretnének-e kötni és gyermeket/gyermekeket vállalni vagy csak együtt élni ameddig a szerelem ki nem hül és aztán majd továbblépni. Ha valaki igazán megérett a családalapításra, az utólag sem rúgja fel a házasságát, hanem ha gondok vannak benne megoldja a társával közösen. Sajnos sok házasságban az egyik vagy mindkét fél igazából alkalmatlan a családi életre, látszik is ez borzalmas válási statisztikán.
Csippi ha engedsz az erzelmeidnek mindig akkor megis milyen az eleted?Hagy ferjed /parod / szerelmed volt mar?Csak azert mertt epp egy masikba szerettel bele?Ez igy nagyon megneheziti az eletet.
viszont szerintem amikor szerelmesek vagyunk, mindig azt hisszük, hogy _most_ megtaláltuk az igazit. aztán apránként, vagy hirtelen kiderül(het), hogy esetleg mégsem ő volt. erre többnyire egy villámcsapásként jövő szerelem ébreszthet rá.
azzal azonban továbbra is vitatkoznék, hogy az ész arra van, hogy ne legyünk szerelmesek. az ész max. a cselekedetünket tudja befolyásolni. de az érzelmeket ésszel nem lehet visszaszorítani.
(fél szavakból is értjük ám:) )
de az téged is elbizonytalanítana, hogy ha előtted hazudna szemrebbenés nélkül a feleségének, hogy bocs drágám de ma üzleti vacsorára kell mennem és későn jövökhazapuszillak. . .
Szerintem nincsen korreláció a ha valakit megcsalt, akkor engem is megfog között. Bár nagyon szeretik ezt a tézist hangoztatni.
mint ahogy remélem CELL sem szó szerint személyeskedésnek veszi, csak az Ő gondolataira válaszoltam:)
mint ahogy a házasság nem garancia arra, hogy a szerelem biológiája nem kapja el, úgy ugyanennek az érzésnek a megléte sem garancia arra, hogy folyamatosan csalni fog, csak azért mert már mondjuk a házasság kötés után szerelmes lesz másba.
csak azt látom, hogy lopott órákra szorítkozik a kapcsolatuk. . . és nem lehet kellemes végighallgatni egy magyarázkodó telefonbeszélgetést mondjuk a feleséggel. . . látni hogy szemrebbenés nélkül hazudik. . . kinek a fejében nem fordulna meg, hogy nem teszi-e meg vele is ugyanezt?
bocsi Piper, ez asszem nem segíti a statisztikád elkészültét:(
Én is jártam nős pasival, szerintem annak, hogy elhagyja a családját, nagyon-nagyon kicsi az esélye. A legtöbb férfi még akkor sem gondolja ezt komolyan, ha szereti az új partnert - talán leginkább azért mert nehéz lenne az anyagiakat pótolni. Édesanyám 18 éve "jár" nős emberrel. Apám helyett apám volt, nagyon szeret minket, anyámat is. A gyerekei felnőttek, látszólag nem köti semmi a házasságához. Ugyanakkor mégis - közös vagyon, a felnőtt fia megbecsülése, a felesége iránt érzett nosztalgia-sajnálat-szeretet. Furcsa dolgok ezek. Szerintem a válás esélye max 10%, de a hosszú kapcsolatokban egyre kissebb - mindkét fél utálja a helyzetet de beleszokik. Ha lendületből, az első szerelmes időszakban nem rúgnak fel mindent, akkor utána már ritkán. Szerintem.
üdv:
Kriszta
nem voltam még hasonló helyzetben, de nem hiszem hogy bármit is várnék egy olyan férfitól aki elhagyja a családját. . . értem. Mert mi van akkor, ha majd úgy alakul engem is elhagy egy másik nőért.