Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Munkanélküli után hogyan?
Létrehozva: 2003. október 27. 10:48
Sziasztok!
A helyzet az, hogy januárban lejár a m.nélkülim. :-(
Most lenne lehetőség egy, ill. három tanfolyamra, amit támogatnak. 1/virágkötö, 2/kéz- és lábápoló, mükörömépitő, 3/szociális asszisztens.
A 3-as mellett döntöttem, mert ha elvégzem legalább 6 féle munkakört be tudok majd tölteni.
Kérdés: A 30-as éveim vége felé járok, megéri?
Aki volt már ilyen helyzetben, vagy elvégzett esetleg más tanfolyamot, irja le a tapasztalatait. Kösziiiii!
A helyzet az, hogy januárban lejár a m.nélkülim. :-(
Most lenne lehetőség egy, ill. három tanfolyamra, amit támogatnak. 1/virágkötö, 2/kéz- és lábápoló, mükörömépitő, 3/szociális asszisztens.
A 3-as mellett döntöttem, mert ha elvégzem legalább 6 féle munkakört be tudok majd tölteni.
Kérdés: A 30-as éveim vége felé járok, megéri?
Aki volt már ilyen helyzetben, vagy elvégzett esetleg más tanfolyamot, irja le a tapasztalatait. Kösziiiii!
A Te híreidnek is nagyon örülök!Nagyon-nagyon szorítok Neked, és őszintén, tiszta szívből kívánom, hogy végre összejöjjön valami jó munkahely!
Legyen szép napod Neked is, és Mindenkinek, aki erre téved!
Amiatt meg végképp ne legyen lekiismeretfurdalásod, hogy rokon segített!Inkább csak lelkesedj!
Nagyon sok örömet és kitartást kívánok Neked!
És én, konkrétan el is várom, hogy időnként "benézz hozzánk"! :-))
Meg is sértődök, ha nem jössz! :-)
Vigyázz Magadra!
Írtam már egy gratulációt ide, de úgy látszik a technika ördöge közbeszólt, és nem jelent meg.
Tehát: így ismeretlenül is kimondhatatlanul örülök a sikerednek! Szerintem az ilyen mindenkire ösztönzőleg hat. Ne rágódj azon, hogy így sikerült munkát kapnod, annak örülj, hogy dolgozhatsz, megmutathatod, mit tudsz.
Én ma elmentem egy céghez, mert ha hiszitek, ha nem már 1 hete nem hagy nyugodni a gondolat, hogy oda el kell mennem. Szóval elmentem, kiderült, hogy a portán lévő biztonsági őrt ismerem. Egyébként is simán beengedett volna, mert csak akkor mondtam meg neki, hogy ismerjük egymást, amikor a nevemet kérdezte, hogy beírja a belépők könyvébe (nem ismert meg). Egyből a munkaügyeshez mentem, nagyon kedves volt (végre, egy jó tapasztalat). Mondta, hogy jelenleg nincs nekem megfelelő állásuk (felsőfokú műszaki asszisztenst hirdettek meg mostanában, bár én nem találkoztam ezzel a hirdetéssel), de amint lesz, értesíteni fog. Meg tudnék adni valamilyen elérhetőséget? Készültem, vittem önéletrajzot, oda is adtam. Már az tetszett, hogy nem nekem kellett rátukmálnom az önéletrajzot, hogy ugye ezt itt hagyhatom?
Na, megyek kifelé, a biztonsági őr kérdezi, csak nem munkát keresek? Elbeszélgettünk erről, meg a korábbi ismeretségről (egy munkahelyen dolgoztunk). Azt mondta, hogy beszélni fog a munkaügyes hölggyel az érdekemben.
Igazából sokat nem várok ettől a dologtól, de hát ki tudja?
Egy biztos, hogy ezentúl még jobban fogok hinni a megérzéseimben!
Szeretném megosztani Veletek az örömömet: sok havi eredménytelen álláskeresés után végre sikerült elhelyezkednem, és hétfő óta dolgozom.
Na persze ez nem volt olyan zökkenőmentes, és persze nem is azért vettek fel, mert valaki borzasztó nagy késztetést érzett arra, hogy foglalkoztasson, a diplomáim vajmi keveset dobtak az egész éves keresés során.
Nemrég nagynéném ajánlotta fel, hogy dolgozzak nála. Eddig nem volt rá lehetősége, de most bővítenie kell a létszámot, mert valami új terméket hoznak be, és bár nincs gyakorlatom ebben, mégis elsőként engem vett fel.
Na igen, ilyenkor jut eszembe az a statisztika, amelyik arról beszél, hogy az állások 75-80%-a ismeretség alapján kerül kiosztásra. És végre ez velem is megtörtént.
Én mindenképp örülök neki, mert végre van valami hasznos, amivel foglalkozhatok, de ugyanakkor kicsit csalódott is vagyok, hogy csak így sikerült munkát találjak.
Remélem, hamarosan Ti következtek, én nagyon szorítok mindenkinek, mert nekem is akkor sikerült, amikor már teljesen kilátástalannak gondoltam a helyzetem, és feladtam.
Nagyon erősen kell hinni abban, hogy sikerülhet, és talán akkor összejön valami. Bár lehet, hogy nagynéném nélkül én sem léptem volna előrébb.
Persze attól még látogatni fogom a topicot, hogy jelenleg „kikerültem” a csoportból, bár vagyunk még egy páran itt ilyenek, úgyhogy annyira talán mégsem lógok ki.
Tényleg nagyon szurkolok Nektek, s nyitott füllel járok majd, hátha hallok olyasmit, amivel valamicskét tudok segíteni.
orsoly: most nagyon felcsigáztál, melyik az a suli? Persze csak akkor írd meg, ha "szabad". Szerintem, ha elkezded, és belevágsz, lesz lelkierőd a folytatásra is. Csak bízz magadban!
Hirek?
Nekem nem igazán alakul semmi, de hátha vannak még csodák. . .
Viszont elhatároztam, ha törik, ha szakad, tovább szeretnék tanulni!Megtaláltam "álmaim iskoláját", most már csak az kell, hogy kitartsak, testben és lélekben.
Többet én sem árulok el. . . :-)
Legyen jó napotok ma is és egész héten!
Orsoly: igen, sajnos az ottani helyzetet teljesen jól ismerem, félig-meddig ezért is jöttünk el, s most 3 év után itt is utolért a munkanélküliség.
Báááár, most lehet, hogy kialakulóban van valami, de ameddig nem biztos, nem akarom elkiabálni. Olyan hihetetlen, s még nem is igazán tudom felfogni, hiszen már január óta itthon vagyok, s ez most az első "komoly" lehetőség. Bővebbet hétfő után írok majd, addigra kiderül.
Addig is mindenkinek kitartást, hátha sikerül valami!
Sok osztálytársam panaszkodik - igen eltérő korúak voltunk - hogy nem veszik fel sehová, mert hát nem épp szépségkirálynő típus (kövér, alacsony, stb. ).
És ahogy látom, tovább kell tanulnom a nyelvet is, mert ez nekem nem lesz elég egy jó munkahelyhez. De ennek csak akkor jöhet el az ideje, ha meglesz rá az anyagi fedezet. Ha lesz munkahelyem. . . . Tisztára egy ördögi kör. Belemegy a munkáltató abba, hogy felvesz, és bizonyos idő alatt leteszem a középfokút?
Asszisztens/titkárnő: megjelenés és tudás egyaránt fontos. És ezeknél a munkaköröknél lép be a megbizható nyelvtudás. A recepciósnak elég alapfokon beszélnie a nyelvet, de egy asszisztensnek, titkárnőnek már nem.
Amit tudok, azt tudom! De ez másra nem tartozik!
Most már tudod, hogy nekem az a "kevés" milyen "sok" volt!!!
most megcáfollak. A mhelyemen abszolult nem részesitik előnyben a cicababákat. Miért? Általános HR vélemény: az ilyen lányok a külsejükre forditják legnagyobb tudásukat és nem a munkájukra. Végre egy multi cég ahol nem a barbi babák nyernek. Legutóbb meg volt hirdetve egy kontrollingos állás. Én is le voltam döbbenve milyen csinos-szép, trendi lányok jelentkeztek az állásra. Hibátlan smink, frizura, műköröm. Mégis egy átlagos külsejő 28 éves leányzó lett a befutó.
Nem rajtam múlik a dolog, hanem a helyieken és orsoly-on! (amit írt magáról az bíztató, de viszonylag kevés!)
Remélem, tényleg tudsz Orsolynak segíteni. Nagyon bízunk benne!
Szörnyű érzés egy embernek, ha úgy látja, hogy senkinek nincs rá szüksége. Pedig ő akar, és tud is. Biztos vagyok benne, hogy ha megmutathatnánk mit tudunk, nem csak a dekoratívabb, fiatalabb hölgyeket választanák a munkáltatók. De most ez a tendencia. Alkalmunk sincs bizonyatani.
A priviben írj magadról néhány szót! (egy rövid CV)
Rajtam nem fog múlni!Amit pánikbetegen, egy 7 éves gyerek mellett, és 45 kilóval bírni lehet, bármit megpróbálok!!!
Szólj kérlek, ha kedves ismerősödnek szüksége lenne egy ilyen emberre, mint én. . .
Bocsánat, meg sem kérdeztem: tegeződhetünk? Végül is a lányod lehetnék. . .
Akkor nem kell bemutatnom, itt mi a helyzet. . .
Ha nem, hát nem! Ez a Te döntésed! Azt azonban látnod kell, hogy ha nem vagy hajlandó "nevetségesen alacsony bruttó bérért rabszolgamunkát" végezni, akkor nem csak attól fosztod meg magad, hogy valamicse jövedelemhez mégiscsak hozzájutsz, hanem attól is, hogy nem leszel képes saját szakmádban -- végzettséged szerinti körben -- olyan kapcsolatrendszert (ismeretséget) kialakítani, amely majd lehetővé teszi, hogy kilépj a "nevetségesen alacsony" kategóriából.
Ezt csak azért írom, mert a legtöbb hsz-ban megjelent az, hogy az állások többségét "ismeretség" alapján töltik be. Ez így van! (egy kis kiegészítés majd a priviben)
Mindezt az is okozza, hogy minél "fejlettebb" egy társadalom, annál kevesebb ember kell ahhoz, hogy az egész társadalom számára szükséges anyagi javakat előállítsák! (modernizáció, gépesítést stb. ) Így egyre nagyobb a verseny azért, hogy valaki egyáltalán bekerüljön a munka világába!
Ezzel pedig -- tetszik, nem tetszik -- szembe kell nézni!
orsoly: hol laksz, hogy olyan közel a Bodrog? Csak nem Patakon? Én Újhely mellett nőttem fel, sőt szüleim ma is ott élnek, illetve félig-meddig mi is :))
A másik, amiről írsz a Cégbíróság. Tényleg nem árt tudni, hogy nem fiktív cég alkalmaz(na)-e? Mert ugye nem mindegy.