Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem átlagos szerelem
2008-02-19 00:291.
Létrehozva: 2008. február 19. 00:29
Sziasztok!
Egyedi problémával szembesültem, mozgássérült fiam felnőtt, és párt szeretne, de hiába próbálkoztunk különböző társkereső oldalakon, egy-két levélváltás után elhallt a dolog. Hasonló problémákkal küzdő szülők, fiatalok jelentkezését várom.
Szia Zsike!
Nem velem, de a környezetemben volt hasonló eset.
Egy volt osztálytársam szintén mozgássérült, a Pető intézetben töltötte gyerekkora jelentős részét, mire valamelyest megtanult járni. Talán csak makacsságból nem ül tolókocsiban! Gyerekként soha nem volt tabu az ő állapota, együtt jáccottunk, buliztunk vele. Felnőttként megmaradt az állapotához fűződő természetes viszonya, elfogadta a megváltoztathatalnat, öniróniától sem mentes, fanyar humorral kezeli állapotát! Lenyűgöző a sítlusa, bámulatos a férfias kisugárzása! Soha egyetlen percnyi problémát nem jelentett számára a kapcsolatteremtés. Tudomásom szerint 3 komoly kapcsolata volt, egyik végét sem állapota jelentette. Jelenleg nős (a felesége nem mozgássérült!), 2 gyermeket nevelnek.
Nem tudom mennyi idős a fiad, és mennyire mozgássérült, de ha mozgásképes, járjon társaságba nyugodtan, az állaptával együtt ismerjék meg őt, a társkereső rovatok nem biztos, hogy jók ebben az esetben.
Tartsa meg önbizalmát, és főleg soha ne veszítse el a humorát! Tuti a siker! Láttam rá példát! Ne adja fel!
Szerintem evidens, hogy egészséges párt akar, aki tud neki segíteni. Ezt én is így látom. A én drágám nem tudott kimozdulni a lakásból, így a világ jött be hozzá, rengeteg cimbora, aki hozza az ismerősét, az meg az akárkijét, és hipp-hopp lettünk tizen
Ajánlani tudom a chatet, ott is lehet ismerkedni, vagy pedig fórumokon is... Előbb-utóbb kialakul egy társaság.
Például ebbe a fórumba is írhatna a fiad, szívesen neghallgatjuk őt is
Üdvözletem:Kit
Sziasztok!
Nagyon megleptetek. mert nem gondoltam, hogy ilyen sokan fognak írni.
Azt hiszem az a legnagyobb probléma, hogy a fiam "egészséges" párt szeretne, jár egy alapítványhoz, de ott sajnos inkább fiúk vannak, mint lányok. Jó lenne más közösségekbe is járni, de Ő nem tud utcán önállóan közlekedni. Azért az iwiw-n megpróbáljuk, hátha sikerrel járunk. Üdv mindenkinek: Zsike
milyen párt keres magának a fiad? Úgy értem hasonló problémákkal küzdőt vagy sem?
Bocs, kimaradt egy szó az első mondatból
A társkereső oldalak szerintem nem esélyesek.
Jó reggelt, kedves Zsike-f!
A társkereső oldalak szerintem esélyesek.
Ha sokat netezik a fiad, akkor beszélgethetne fórumokon, ahol hasonló érdeklődésű fiatalokat ismerhet meg. Esély van rá, hogy olyan valakivel fut össze, aki szintén nem nagyon tud (vagy akar) otthonról kimozdulni.
Közösségbe járni, valahová tartozni jó dolog, de vajon számotokra megoldható-e?
Úgy gondolom olyan klubot, közösséget kellene keresnetek, ahol hasonló mozgássérült emberek vannak. Erre van valami esély?
Szia. Benéztem én is az oldaladra, kíváncsi voltam a jóképű fiaidra. Majd nem mondom meg a páromnak. Sok szerencsét kívánok én is, a párkeresés nem könnyű... Én mhelyen találtam annó...
szia,
sajnos én nem tudok okos tanácsot adni csak sok sikert kívánni!!
én (többek között!) hasonlóan mozgássérült emberekkel dolgozom nap mint nap. tudom, milyenek a hétköznapjaitok. le a kalappal.
szóval kitartás és minden jót kívánok! nagyon szép a családod!
Melyik fiu mozgasserult a kepeken? En mar elkeltem, de mind a ket fiad nagyon jokepu! Hajra a parkeresessel, majd eljon a hercegno neki is! Sok boldogsagot a csaladnak!
zs
Szia, nagyon aranyos vagy, reményeket adsz. 23 éves múlt, okos, értelmes, de súlyosan sérült. Etetni, itatni stb. kell, de egyedül kezeli a számítógépet, rajzol, és mégegyszer értelmes, tehát tisztában van Önmagával. A bemoldalom kép is van.
Üdv. Zsike
Nem tudom hol kezdjem...Talán a közepén. Életem szerelme egy mozgássértült srác volt, akibe majd 4 évig fülig szerelmes voltam, ő pedig viszont. Tutira a sors keze volt a dologban, hogy egymás mellé (szó szerint, ugyanis a szomszédom volt,míg el nem költöztünk) sodort az élet. Szóval nem szabad elkeserdeni, mindenkire vár valaki
Talán nem társkeresőkben kellene gondolkozni, de ez csak az én véleményem...
Kérdezhetek? (mennyi idős? jár közösségbe?)
Sok sikert kívánok!
Kitiara