Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szobacica-elet
Torolt_felhasznalo_753237
Létrehozva: 2008. Április 16. 17:15
sziasztok,
tesom masfel eve fogadott be egy akkor 4 honapos cicat, aki nagyon helyes, nagyon szeretjuk pedig en vilageletemben utaltam a macskakat, de o "meggyozott":)
de! valamelyik nap elgondolkoztam arrol, mivel batyam egyedul el, rengeteget dolgozik/utazik, bar ha elutazik akkor en "vigyazom" a ciccre, de egesz nap akkor is szegeny tok egyedul van, ha jo ido van, akkor ugyan nyitva van az ablak es ott ucsorog, de belegondoltam, szerencsetlen nem szenved igy?, hogy gyakorlatilag allandoan a 4 fal kozott van es gyakorlatilag a napi ossz' programja az, hogy varja mikor er haza valaki.
nem tudom, meg sosem volt halan kivul mas allatunk, de igazabol epp arrol beszelgettem tesommal a minap, hogy lehet, jobb lenne a macskanak ha elajandekoznank egy olyan helyre, ahol egereszni tudna, meg a fuvon napozni, stb., tehat amolyan rendes cicaelete lenne.
vagy tulzottan "emberfejjel" gondolkozom?
szerintetek?
De a lényegről: nem ítélkezem, hogy is jönnék én ahhoz. Igazad van, nem azon múlik, kinek mennyi állata volt vagy van, hogy mennyire ért hozzájuk. Bár némi összefüggést vélek, hisz több állat, több megért év nagyobb tapasztalatot feltételez. Ez a "szeretet" re nem vonatkozik! Egy nyolcéves kislány is szeretheti úgy egyetlen cicáját, mint egy ötvenéves felnőtt a négy kutyáját.(Pl)
Azt engedd meg nekem, hogy az a véleményem ne változzon, hogy én (!) azért nem tartottam a panellakásban állatot, mert sajnáltam volna őket abban az ökoszisztémában. Tiszteletben tartva más véleményét! Sajnáltam volna őket, jobban, mint magamat, mert hidd el, majd a szívem szakadt meg egy kutyáért vagy macskáért.
Mikor sikerült családi házba költöznünk, előbb volt kutyánk, mint kanapénk... mert én ilyen hülye vagyok. (Szegény feleségem!)
Amit a törvényekről írtál... hiába lenne drasztikusabb, mikor még ezt az "elnézőt" sem sikerül betarttatni! Ellenben hogy valamit nagyon, s nagyon hamar kellene ez ügyben cselekedni, az biztos! Lenne is ötletem, javaslatom, de két dolog hiányzik a megvalósításhoz: a "hatalom" és a "pénz"!
Üdvözlettel Gyuriur
Lelkiismeretesen végigolvastam hozzászólásaid, valóban nem mondtál ilyet, nem te mondtál ilyet, csak felháborodásomban valószínűleg összemostam a két véleményt, te szó szerint ezt írtad: „még a súlyos bűnöket elkövetett emberek is kijutnak a börtönből előbb utóbb! Mi bűnt követett el a macska, hogy "életfogytiglant" kap megszületése pillanatában?"
Ez a mondatod vihetett tévútra, ez az ami ellen tiltakozok. Mert én NEM büntetem a macskáimat!!! Nem vagyok valami fegyőr, aki fegyvert fog rájuk, de az tény az ajtó csukva van. Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a természetes, nem is mondtam ilyet, azt mondtam az enyémek is lehetnek boldogok attól hogy bent élnek. Nincs választásuk, mert ez adott. Hogy mi lenne ha, arról nem tudom érdemes-e vitatkozni, csak néhány alkalommal láttam a macskáimat kint, de nem tetszett amit láttam. Két különböző dologról beszélünk: te azt mondod kint a legjobb nekik, én azt mondom itt IS jó nekik. Ahogy írtam nemsokára családi házba költözünk VÉGRE, mert nemhogy az állatnak, de még nekünk is ez a természetesebb! Akkor majd lesz alkalmam megfigyelni őket, s akkor majd elmondhatom én is, hogy mikor voltak boldogabbak, de akkor sem fogom szabadjára engedni, mert nincs tapasztalata, mert azt gondolom, hogy nem tudja megvédeni magát, és mert attól félek baja esik, mert igen, önző vagyok. Nem akarom elveszíteni, mert szeretem őket, és én így szeretem őket.
Azt mondod, azért mert nem tartottál lakásban állatot, még lehet véleményed, aztán mégis arra hivatkozol, hogy nekem kevesebb állattal volt kapcsolatom (szerinted). (Aki mindenben szexuális utalásokat vél felfedezni, az kérem ugorja át ezt a mondatot!) Akkor én biztos, hogy kevésbé szeretem őket? Aki tucatnyi gyereket szül, az jobb anya, mint amilyen az lenne aki egyet sem szül? Nem hiszem, sőt az élet sokszor bizonyította az ellenkezőjét. Én lakásban laktam, nem az én választásom volt, de a családom szinte minden más tagja családi házban él (egy se jut eszembe aki lakásban élne rajtunk kívül), többen foglalkoznak állatokkal hobbiból, vagy tenyésztéssel, haszonállatokkal…sorolhatnám, de nem vezet sehova sem, csak kérlek ne ítélkezz rólam az alapján, hogy hol élek! Ígérem nem teszem én se ezután.
És én sem értek egyet Kovács Lajosnéval, de mit tennék a macskáival akiket elhozok tőle? Nem tudom, de tényleg. Betegyem egy menhelyre, ajándékozzam el, és ha nem kell senkinek?
Úgyhogy annak ellenére, hogy nem értünk egyet, egy oldalon állunk azt gondolom. Az én cicáim ivartalanítva vannak, ha kijárnának, akkor sem növelnék akaratlanul a kóbor cicák számát. A törvényeknek is bizonyos pontokon sokkal drasztikusabbnak kellene lennie, mert az emberek még mindig csak legyintenek sok állatok érdekében hozott törvényre. Javaslom beszélgessünk erről.
Köszönöm, hogy elolvastál!