Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Három pösze meséje
2009-03-23 17:141.
Létrehozva: 2009. március 23. 17:14
Sziasztok!
Tud nekem valaki abban segíteni, hogy hol találom a három pösze lány népmese eredeti verzióját? Sok helyen kerestem és találtam is már, de nem azt az ősrégi, poénos, jó megfogalmazásút amit még gyerekkoromban nekem meséltek, hanem jóval gyengébb féléket...
Köszi a válaszokat!
köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat! Az említett mesekönyvet megpróbálom megszerezni...
Sziasztok, szép napot mindenkinek!
Azért ez a verzió sem rossz:
Volt egy asszonynak három szép eladó lánya. Szépek voltak nagyon, mégsem kellettek a legényeknek, mert selypül beszéltek. Bántotta az asszonyt, hogy pártában maradtak a lányai.
No, de egyszer egy idegen kérő toppantott be hozzájuk. Megörült az asszony, mindjárt sürgött-forgott, a lányainak meg odasúgta:
- Meg ne mukkanjatok, míg a legény itt lesz!
Az asszony feltette a masinára a zsírt, aztán felszaladt a padlásra kolbászért. Sokáig keresgélte a kolbászt, de nem talált egy darabkát sem, mert elcsipegették a lányai.
Addig az egyik lány elkiáltotta magát:
- Anám, pedeg a díl!
A másik meg:
- Majd adnak, hod tótá!
A harmadik meg:
- Takhod én nem tótam! Takhod én nem tótam!
A kérő megtudta, hogy egyis sem rendes, hát kereket oldott.
Mire jött az asszony a padlásról, már hűlt helye volt a legénynek. Csihipuhi, jól elverte a lányait a seprővel.
- Nem megmondtam, hogy ne szóljatok?
Forrás: Nagy Zoltán: Póruljárt szerelmesek
Nekem is kedvenc mesém volt, csak erre az egyre emlékszem, a Minden napra egy mese c. könyvből ismerem...
Ez rémlik:
-put a té, put a té édöszanyám...
-ne fólj te, nem tabad fólni
-ládd én egy tót te tólok...
Mi ezt alsóban előadtuk seregszemlén, én voltam a mesélő (kikiáltó).
Valahogy így kezdődött:
És most fiúk, legények, külön figyelmet kérek!
Mert azt, amit most láttok, tátva marad ám a szátok!
Nem lóditok, tóditok, lányok jönnek szívtiprók.
Itt jön a nagy kollekció:
Irul-pirul Sári arca, ragya s szeplő vírít rajta....
stb.stb.stb.
Ha erre gondolsz, előkeresem Neked elejétől a végéig.
köszönöm. Ne ez nem jutott eszembe....görcsösen a három pösze lányra kerestem. De most már mazsolázok a verziókban...
köszi mégegyszer....
igen erre gondolok, köszönöm. Bár még mindig nem az pontosan, amire én emlékszem. Ott vhogy így volt:
-put a té, put a té
-ne tój te, nem tabad tólni
-lád én ed tót te tólok
de már ennek is nagyon örülök, köszönöm. Hol sikerüt rátalálni?
"A HÁROM SELYP LEÁNY
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy özvegyasszony. De nem magában élt, volt neki három lánya is. Szépek voltak, csinosak voltak, de mind a hárman olyan selypesen beszéltek, mintha egy foguk se lett volna. Már ugyancsak ott volt az idejük, hogy férjhez menjenek, de amint megszólaltak, minden legénynek elment tőlük a kedve. Egyszer egy idegen legény jött a faluba leánynézőbe. Elkommendálták az özvegyasszonyhoz is. Az asszony mindjárt kávét tett fel, hogy majd megkínálja a legényt, a lányoknak meg megparancsolta, hogy egyik se szóljon egy szót sem, majd beszél ő helyettük. Be is állított a legény, még a széket is letörölték neki. Beszélt annyit az öregasszony, hogy a legény alig jutott szóhoz; a leányok meg hallgattak, mint a tojásban a csirke. Egyszer csak elkezdett futni a tej. Elkiáltja magát a nagyobbik leány:
- Put a té, put a té!
A közbülső meg mindjárt rámondja:
- Ne fólj te, nem fabad befélni!
De a legkisebbik se hagyja:
- De drága a té, péndér addák!
A legény csak nézett széjjel, s úgy elment, hogy még a kávét se várta meg. Talán még most is házasodik, ha eddig meg nem házasodott."
Nálunk azóta is szállóige a "Put a té!" Már ha erre a mesére gondolsz. :)))