Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Imádom a tyúkokat!
Torolt_felhasznalo_989697
Létrehozva: 2011. március 17. 11:54
Nem megenni, hanem mint háziállat. Aki élt mondjuk a nagymamájával nyaranta vidéken, és voltak tyúkok, tehenek, kecskék, stb. ilyesfajta háziállatok, nagy százalékban megszereti őket. Édesanyám közöttük nőtt föl, ő sosem szerette a tyúkokat. És sok más ember - köztük a párom - sem érti, hogy mit lehet szeretni a tyúkon. Mi meg húgommal tyúkot szelidítettünk, nevet adtunk nekik nyaranta, füvet szedtünk nekik minden nap, hogy szép sárga legyen a tojássárgájuk.
Tervbe van véve, hogyha egyszer lesz házunk, és lesz kertünk is, akkor lehetnek majd tyúkaim, mindegyiknek lesz neve, és egy-kettő még kiscsibéket is költhet majd. (Párom persze ilyenkor mindig be is dobja, hogy majd levágja őket, meg megeszi, mire én jól fel is háborodom. Nem mellesleg, a tojó korú tyúkot már nem igen érdemes levágni, megenni, azt még csirke korában kell.)
Egyedül vagyok ezzel a tyúkszeretettel, vagy van még más is, aki kedveli ezeket a tollas madarakat?
Lehet azért gondolom így, mert a nagyimnak mindig kétféle "baromfi-válogatottja" volt. Az egyik a már említett hízlalt, fehér színű, vágnivaló tyúkok, amik sosem érték meg a tojókort, a másik pedig, ami azért lett véve, hogy megnőjön, és akkor tojjon tojást - jó, ebből is 3-5 le lett mindig vágva, de amelyik már tojni kezdett, azt már sosem vágta le.
Megnyugodtam egyébként, mert az ismerősi körömben 90%-ban nem értik ezt a fajta imádatot, mondván, "mit lehet szeretni egy tyúkban?". Ezt csak az tudja, aki megpróbált foglalkozni velük.
Húgommal egyszer sikerült úgy megszelidíteni egyet, hófehér volt, helyes, barátságos kis pofikával, amely leguggolt, ha simogatta az ember, vagy leült egy helyben, sosem rohant el, mikor bementünk a baromfiudvarba, ha kiengedtük legelni a fűre, akkor sem rohant el, úgyhogy biztonságban ki lehetett engedni, volt, hogy magára hagytuk 10 percre, mert volt valami dolgunk, majd visszamentünk, és még mindig ott csipkedte a zöldet. Kis zsarnok volt, mert rájött, hogy imádjuk, és ha szól, kárál, vagy mi a rossebb, akkor kiengedjük. Olyan tökélyre fejlesztette ezt a képességét, hogy a kerítés mellett járkált káricsálva fel-alá, még a ház túlsó végéből is hallottuk - pedig nem fordult arrafelé ablak-, hogy reklamál. És sosem unta meg, amíg ki nem lett engedve, addig csinálta. Nagyon szerettem.
Mást is szelidítettünk, de sem előtte, sem utána nem sikerült ennyire, a többi valószínüleg nem jött rá, hogyha ilyen kis szelíd, akkor könnyebb kiengedni legelészni.
ez nagyon szép..
ez valami különleges fajta?ez tojást is tojik?meddig él kb?
én enni is szeretem őket.. :-)
de nem hinném hogy a saját neveltkéimet levágnám,és megenném..
mondjuk ha éheznék és nem volna más,tutira..!!
addig viszont,öregedésben múlnának ki ,itt.....
Sziasztok!
Én is szeretem a szárnyasokat, azzal viszont vitatkoznék hogy buták. Ha van vele foglalkozva sok dologra be is lehet tanítani őket. Gyerekként volt egy idomított tyúkom és elég sok dolgot meg tudott csinálni!:))
Sziasztok!
Én is csatlakoznék Zsandhoz,mi is most szeretnénk először csirke,tyúk tartásba kezdeni.Én is szívesen várom a tanácsokat!!
Nem szeretnénk túl sokat tartani,nincs olyan nagy hely.Előnevelt csirkékre gondoltunk ,lehet hozzájuk tyúkot is tenni? Mert valahol olvastam hogy nem ajánlatos. Bocsi ha hülyeségeket kérdezek......
A másik kedvencem az Icukanéni
Na ő aztán tényleg az a klasszikus nagydarab, buta tyúk. 4-5 éves, pirostollú. Úgy néz ki, mintha fodros bundabugyi lenne rajta, pedig nem gatyás. Na ő tojásban a favorit: másfélszer akkora tojásokat tojik, mint az átlagos bolti tojás (a bolti 50-60 grammos, az övé meg 80-85, lemértem).
(Egyébként bocs azoktól, akiket épp Llilinek vagy Icának hívnak, nem akarom őket megsérteni.)
Szia!
Gyerekkoromban anyukám vett tyúkot, a 90'-es évek közepéig volt mindíg egy két tyúkocskám. Én szeretem Őket, és örülök neki hog ymás is van ezzel így. Nagyon kedvesek tudnak lenni.
Szia! Nem vagy egyedül
Szüleimnek is van és én is bírom őket :)
Azonban ezt a mondatodat nem értem: "Nem mellesleg, a tojó korú tyúkot már nem igen érdemes levágni, megenni, azt még csirke korában kell.)"
Mi mindig már tojó korukban vágjuk le őket. Nem inkább az egészen idős tyúkokra gondoltál? Mert azoknak valóban nincs már olyan gyenge húsa, mint a fiatalabbaknak.
Szia!
Én is imádtam a tyúkokat, nekem is volt egypár kedvencem akiket nem engedtem a mamámnak levágni!!!
Saját készítésu csemegékkel kényeztettem oket, és szinte jobban szerettem oket mint a cicáimat...
Azt hittem ezzel egyedül vagyok.
Én minden madarat nagyon szeretek, a baromfikat is. A csirkék, kacsák, ludak egyátalán nem büdösek ha rendbe vannak tartva, nagyon kedvesek tudnak lenni, főleg ha a gazda nem szándékozza levágni őket, és a szemükbe mer nézni, megpróbál mélyebb kapcsolatot kialakítani, olyan dolgonak lehet a tanúja amit nem nézne ki a baromfikból.
Szerintem nem buták egyátalán, főleg a ludak, nagyon mély érzéseket tudnak táplálni ha megszeretik a gazdát. A lúd okos állat és ha nem ölik meg, akár ötven évig és élhet. De a kakasok is elélhetnek 10-20évig is ha nem bántják őket.
Viszont ha valaki hosszúéletű csirkét akar, akkor oda kell figyelni hogy milyen fajtát választ, mert vannak húshibrid tyúkok, akik egy-évnél tovább nem nagyon bírják az életet, mert a szívük, lábuk felmondja a szolgálatot. A gyöngytyúkok nagyon szívósak, de sose lesznek szelídek. Aki házikedvencnek szertne baromfit, az szerintem próbálkozzón törpetyúkokkal, vagy libával.
Persze, kinek a pap, kinek a papné.
Ha választanom kell, én is inkább a szőrmókok mellett döntök. De van, akit pl. egy tengerimalaccal ki lehetne üldözni a világból :)
Gyermekkoromban nagyon "tarka" volt a baromfiudvar volt benne tyúk, kacsa, liba, gyöngytyúk pulyka, páva (dísznek...) japántyúk azok olyan helyes picik. Nagy helyük volt, sok zöldet kellett nekik szedni, nagyon szerették. Mindez a nagyszüleim házánál volt. Fantasztikus volt amikor keltek a tojásból a kis csibék, kacsák, libák...
Sziasztok!
Én is szeretem a tyúkokat, de a kakasokat nem mert gyerekkoromban az egyikkel a Rezsővel nagyon összevesztem, és megcsípet, avgy harapott, avgy iylesmi de vérzett is majd jött a tetanusz, azóta előszeretettel fogyasztok kakastöke pörkötet, mert finom és ezzel is bosszútállok rajtuk :D
Tehát ha nekem lesz tyúkom márpedig lesz akkro kakasom tutira nem lesz mert azoktól félek is az incidens óta... De még mindig jobb mintha a bohocoktól félnék :)
Egyébként nálunk nekünk mindig is voltak tyúkjaink, mikor mennyi változó számban, de én is szerettem őket :) azért topikot nem nyitnék nekik, de biztosíthatlak róla hogy nem hülye.
Sziasztok!
Mi most tervezünk egy kis csirkeudvart. Én is nagyon szeretem a szárnyasokat.
Gondolkodunk, hogy milyen fajtájú csirkék legyenek, aki esetleg tart csirkét hasznos tapasztalatokat szívesen fogadnék:)
A csirkét lehet kacsával tartani?
Andrea
Azért ezzel a "nem is szép" kijelentéssel vitatkoznék.
Apukámnak volt egy gyönyörű fehér gatyás tyúkja, neve is volt. Szegény végelgyengült - ha mondhatom így -, mert mindenki szerette és senki nem lett volna hajlandó bántani, pláne nem enni belőle.
(ezt a képet a netről szedtem, mert annyira azért nem vagyunk elvetemültek, hogy lefotózzuk)
Szia, nem vagy egyedül!!
Amikor kertesházban laktunk, nekünk is voltak csirkéink és én is megszerettem őket. Amik nálunk keltek ki csibék a be nem rendezett emeleti szobában, azok különösen édik voltak. Volt egy "korakelt" , egy nappal megelőzte a többit. Annak én voltam a mamája. Kézbe vettem, babusgattam és jött utánam mindenhova. Ha épp nem látott, hangosan csipogott és rendesen boldog volt, amikor rámtalált. Bújócskáztunk, a tesóm megfogta, hogy ne tudjon jönni utánam, de láthatta, merre mentem. Amikor elengedte, rohant utánam!! Másnap kikelt a többi és akkor hagytam, hogy velük legyen, de az emberi kéz vonzotta továbbra is. A többi menekült, ha benyúltunk a dobozba, kivéve őt, mert ő odajött... jó volt. Ja, azidőtájt nem is ettem semmiféle húst, vega lettem egy évre.
Most panellakóként már képes vagyok húst enni, a boltinak nincs "arca". Szerencsére.
Gyerekként meg nyaraláskor egyetlen tyúk volt a rokon udvarában, legyeket fogtunk neki, kézből etettük, "fotóztuk" egy elromlott géppel, ő volt sztárpipi. Hagy ne mondjam, öregségben ment el szegény, senkinek nem volt szíve megenni!!
Szia!
nem vagy egyedul. en is imadok minden allatot(kigyokat nem).
gyerekkoromban nagymamameknak voltak tyukok, nyuszik. en is rengeteget gondoztam, kedvencem is volt, nevet is kaptak.
mi most hazban lakunk, a ferjem keszul nyuszit tartani. velem egy baj van, amit en etetek, azt nem eszem meg, tehat en ra sem fogok nezni. amugy a szomszedainkban vannak tehenek, lovak, tyukok, disznok, kecskek, juhok, sokszor a mi hatso kertunkbe is atjonnek(varosszelen lakunk) es a gyerekek nagyon elvezik, allandoan valamelyik szomszed istallojaban vagyunk es a csordat mi is varjuk minden este tavasztol oszig.
kutyat tartunk, 2 is van, macskat is keszulunk(volt egy, de sajnos o a tavaly elment), a ferjem ha tart nyulat rendezze, de en tuti nem fogom megetetni oket.aposomek tartanak tyukot, neha szoktak is adni(levagva) de azokkal abszolut nem foglalkozom, nem etetem,nem dedelgetem oket.
2 szomszedunknak is van hobbibol pincsityukja, de ok rendes tyukokat nem tartanak(tehenet, lovat, disznot igen). nagyon tiszta allatok, csak hat elegge butak, de van egyeniseguk.
Nekünk vannak tyúkjaink. Az imádattól messze vagyok, de csípem őket :)
Mindegyik külön egyéniség, de komolyan! Egyébként nem csípnek, nem büdösek, és elég szelídek is (simán hagyják, hogy simogassam őket).
Igaz, nem sok eszük van (jaja, tyúkeszűek), de azért van sütnivalójuk, pláne, ha rosszalkodni kell
Viszont egyenként midegyiket megismerem, ha kell (néha átkóborolnak a szomszéd tyúkjaihoz egy kis pletykálkodásra), és a tojásaikról megmondom, melyik tojta. Pedig azt mondják, egyformák, mint két tojás... Hát nem
Háááát. akkor már inkább valami szőrös, meg értelmes...
A tyúk (emlékeim szerint) büdös is, meg csíp is. És nem is szép. Pedig az én nagymamámnál is voltak, mi is etettük (tyúkhúr nevű gyomnövénnyel).