Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
,,Megbántam, hogy főállású anya voltam"
Létrehozva: 2013. július 22. 07:38
Csak a családnak élni: fantasztikus, odaadó dolog, vagy mártírszerep, amibe belefárad a család? Érintetteket és véleményalkotókat kérdeztünk.
Nők Lapja Café: ,,Megbántam, hogy főállású anya voltam\"
Nők Lapja Café: ,,Megbántam, hogy főállású anya voltam\"
Figyelj, én is negyvenes, családos főnökasszony vagyok, épp kétszer annyi gyerekkel, mint akit elutasítottunk, ráadásuzl kisebbekkel (kisiskolás+ovis), ezért én még inkább sietek haza délutánonként. Vannak nálamidősebb, illetve néhány évvel fiatalabb kollégák is, de huszonévesek nem jellemzőek.
Szóval, nem ezzel volt a baj.
Csatlakozom a csapatban dolgozást tisztézó hozzászólásodhoz.
Nekem is van kiskorúm, tehát munka után húzok, mint a vadlibák, hogy hazaérjek időben. Mindez sajnos nem jelenti sazt, hoghy este, amikor a népem elcsendesedik, nem kell bekapcsolnom a laptopot és leülni kivcsit dolgozni. Nem mindig, de gyakran. Tehát szó sincs pletyizésről és munka utáni iszogatásról.
Munka közbeni pletyizés sem jellemző, mert mi még szerencsések vagyunk, ki-ki saját irodában dolgozik.
De ha van egy probléma, amit körbe kell járni, akkor közösen ötletelünk, megosztjuk a munkát, összedolgozunk. És ilyenkor nem szerencsés, ha vki alkalmatlan a ko-operációra.
Aki kb egy generációval van háttrébb, mint én.... (44) azoknak egy jelentős részére igaz amit irsz.
De nekem a saját korosztályomból akiket csak ismerek és sok korombeli nőt ismerek kivétel nélkül nagy gyerekeink vannak. Egyetemista korúak.
Esetleg gimisek.
A most 35-38 közöttiek között sokan vannak akik tényleg most kezdenek neki a babázásának. No de ők még nem negyvenesek.
Egyébként.. ebben.. magyarország le van maradva, a későn szülünk jelenség a 90es évek közepe -vége táján kezdett begyürüzni... - Tudom, hogy tölünk nyugatabbra ez már sokkal elöbb elkezdödött..
Ezért irtam, hogy egy most negyven felettiek jelentős része már huszonévesen szült és mára már nagy gyerekei vannak.
ja.. kivétel az akad.. persze.
Sőt.. még azt is mondom.. hogy a volt osztársak- sulitársak... stb nemcsak a lányok, hanem a fiúk között is sokan alapitottak családot huszonévesen.
Aki akkor nem, azok közül jópáran máig sem.
A multiknál biztosan így van, de szerencsére ott van a KKV szektor is, illetve a közféra, urambocsá az egyházak (illetve lehet saját vállalkozást is indítani), ahol azért jóval kevesebb a sztereotípia a hátrányos helyzetű munkavállalókkal (kismamák, idősebbek) szemben.
Én ismerek olyan 7 gyerekes anyukát, aki tizen x év kihagyás után tért simán vissza, persze nem egy multihoz, hanem tanárként egy általános iskolába.
A másik, amiről ritkán beszélnek, a munka alternatív költségei. A munkahelyre el kell jutni, gyakrabban kell új ruhát venni, sokan ekkor már nem főznek, de ha mégis, olyan extrákra, mint pl. befőzés, biztos nincs idejük, szóval ez mind pénz.
Azt meg már csak nagyon halkan merem hozzátenni, hogy vannak olyan családapák is, akik a férfiasságuk részének tekintik, ha egyedül tartanak el akár 5 embert...
Semmi nem fekete-fehér, minden döntés lehet racionális, a lényeg, hogy olyan megoldás szülessen, amelyik minden félnek jó.
Ja, nem vagyok főállású anya, és nem is szeretnék az lenni.
a multban volt igy, a mostani nok nem nagyon szulnek harminc alatt, a harmincas eveik vegen, negyvenes eveik elejen levo noknek kicsi gyerekeik vannak, es hianyoznak ha azok betegek, vagy valami gond adodik.
mondjuk itt maskeppen mukodnek a dolgok, barmenyik korosztaly max. terhelheto, itt nem szamit hogy egy nonek hany gyereke van, es azok mennyi idosek, kizart dolog hogy anyuka hianyozzon a munkabol. megoldja. ha megsem, akkor munka nelkul marad. de itt is inkabb a fiatalokat alkalmazzak, mert sokkal jobbak az adozasi feltetelek. (ez piszok szemet dolog)
Igen, jó meglátás.
A negyvenes nők többségének már nagyok a gyerekei...
Nem fognak hiányozni a munkahelyről ovis-bölcsis mindenkéthétbenbetegség miatt... Nem kell rohanniuk délután az oviba és nem fognak késni sem, mert oviba vitték reggel a kicsit.
Szerintem meg éppen a negyvenes korosztály a leginkább terhelhető.. éppen a már felnevelt gyerekei miatt... viszont még elég fiatal ahhoz, hog bármikor újat tanuljon és még fizikailag is jól van...
Na és ott van az a nő, aki hazamegy a 6 órás lópikula állásából, és otthon olyan zaklatott, és fáradt, és úgy haldoklik, hogy a férj megcsinál mindnt inkább, csak ne nyígjon.
Ez ember típus kérdése, és nem azon múlik, hogy valaki háztartást, vagy multit vezet.
Jövök a kivétellel:
olyan munkahelyen dolgozom, ahol van minden korosztályból, én 21 évesen kezdtem el dolgozni itt, az egyik főnököm akkor volt 30 és a kollégák között voltak nagycsaládos anyukák és apukák, és bőven 50 felettiek is.
Én nem vagyok az a típus, aki eljár ezekre a "csapatépítő" tréningekre, csak ha munkaidőben van. Ahogy sok kollégának is a szabadidejében a család a legfontosabb.
És hogy a kommunikációt megcáfoljam: legkedvesebb kolléganőm egy lassan 60 éves "nagymama" akivel ha épp van rá időnk olyan jókat szoktunk beszélgetni és nevetni, ahogy egy huszonévessel se tudnék jobban.
Az azonban tény, hogy a kisgyerekes anyukák valóban gyakran hiányoznak. Semmi retorzió nem éri őket ezért. Nyilván nem jókedvükben vannak otthon. Ennek csak annyi a negtívuma, hogy a többieknek kell az ő munkájukat végezni, de mivel jó a csapat ebből ritkán van konfliktus, mivel van bennünk ennyi empátia.
el vagy tevedve!
idosebb munkatarssal pontosan ugyanugy kell viselkedni, mint a fiatallal, tehat udvariassaggal, es hatarozottsaggal. pont. a tobbi a te kitalaciod, normalis munkahelyen nincs bratyizas fonok es alkalmazott kozott, esetleg kozvetlen emberi viszony, de mindketten jol tudjak hogy hol a hatar, hol valasztodik el a munka, es a vicceskedes. a fonoknek az egyetlen faktor ami szamit, hogy a maximumon kiaknazhassa az alkalmazottja tudasat, kepessegeit, es hogy terhelheto legyen -szukseg eseten, a tobbi egyszeruen nem erdekli. elvegre ezert fizet, ezert alkalmaz. a tobbi maganugy.
a negyvenes noket ezert nem alkalmazzak szivesen, mert nem terhelhetoek, hiszen nekik dolguk van.
Kicsit elhamarkodtad a hozzászólásodban írtakat.
Ha valaki otthon van a gyerekeivel az egyáltalán nem azt jelenti, hogy gebedjen meg a másik egy vagy két "valódi" munkahelyen.
Nem ismerhetjük ezeknek a pároknak az életét, nem tudhatjuk hogy ki miben és hogy állapodott meg, hogy oldják meg a gyerekeiknek a nyugodt és biztonságos hátországot.
Lehet, hogy van néhány ilyen számító anya is.Nem kétlem, de nem gondolnám általánosnak.
Nagyon komoly feladat a gyereknevelés és a háztartás vezetése.
Ha komolyan és elkötelezve végzi az ember.
Nagyon sok anyuka éppen hogy az otthon töltött évek alatt képzi magát, és jobban képben van minta a lótifutiban megőszült többi - idő előtt visszament anya.
Igaz, hogy ehhez jó szervezőkészség kell, átlátni dolgokat.Odafigyelni a család pénzügyeire és nagyon kell szeretni a gyerekeit az otthon maradónak.Erre írtam reggel, hogy ha okos vagy, találékony vagy, megcsinálhatod magadnakamerikát itthonis.
Igaz, kell hozzá szív, ész, talpraesettség és akarat.És egy olyan társ, akivel egyfelé húzzuk a szekeret.
Nem csak munkával lehet pénzt keresni.A már meglévő bevételek okos felhasználása lehet olyan fontos, mintha elmenne dolgozni az anya is, hajnal 6 kor húzhatná a bölcsibe-oviba a fáradt és álmos gyerekeit.
Amúgy úgy nézem, hogy ez a veszély a mai munkanélküliség mellett sok embert egyáltalán nem fenyeget.
Ha lesz gyereked/gyerekeid meg fogod érteni miről írok.
Ezek valós,mindennapos történések és történetek itthon. Tapasztalati tények,amelyek engem személy szerint nem érintenek.
Jelen esetben a negyvenes,családos nőkről beszélünk, a cikk is erről szól ill. arra reflektáltam,hogy miért nem szeretik őket alkalmazni. Huszonévesek döntenek,hogy ki,milyen munkakörre alkalmas,vagy nem alkalmas. Röhej.
Tudom,sokan magukra vagy a környezetükben dolgozókra ismertek,amit sajnálok,de nem ez volt a célom.
De szerencsére nemcsak huszonéves főnökök vannak, sőt:-)))
Úgy egyébként van abban igazság, amit moindasz, sok fiatal azt sem tudja, hogyan kell egy idősebbet akár megszólítani is. Fogalmuk sincs pl, hogy a tetszikezés nem udvariasság:-)))
Ez külföldön is így van.
A munkaidő x óra, ha kell a jó állás dolgozhatsz, ha meg nem kell, lehet menni ehbérért 4 órába, vagy szoc. segélyre.
De akkor egyáltalán nem lehet pályakezdőt se felvenni? mert ha már a 10 év kihagyás gáz, akkor a sose dolgozott ilyen munkakörben mégannyira...
Röhej... Kedves anyák, egyet tehettek, próbáljatok saját munkahelyet, sajátot vinni mindenáron. aztán a sok miss, meg nyomhatja a könnyü neked otthon vagyot...
min 1óramin 10 óra helyesen (beragadt a nullám...)Én dolgozom-- olvastad amit írtam vagy csak puffogsz???? az jhogy a férjemnek emnnyi a munkaideje, a munkája fajtájából adódik, tök irreveláns én dolgozom e. szóval én hiába dolgozom, neki ettől marhára nem lesz kevesebb a munkaideje. Egyszerűen ennyi a munkaidő és kész. Érted ugye miről beszélek??? itt magyarorrszágon ha jó vagy a munkakörödben, sokstzor egyszerűen ennyi a munkaidő, min1 óra. kifizetik túlórába, juttatásba. de olyan nincs hogy nem csinálod. mert ez van és kész. nincs választás. Más munkahelyen ugyanez. akik okék, azokra rátolják az ekkora munkaidőt ennyi. Azt választhatja, hogy nem dolgozik max.
Az meg sem fordul a fejedben, hogy a férj-feleség együtt épiti fel az életét, és úgy épitik fel , ahogy nekik a legjobb??
Normális családban müködik a kommunikáció
Biztosan van ilyen gyesből élő is.
De több az olyan akinek pl. a férje szakmai élete úgy alakul, hogyha amellett még anyu is dolgozna, akkor a bébicsősz nevelné a gyerekeket.
A gyerekkornak pedig az a sajátossága, hogy utólag nem lehet bepótolni vagy ha elrontotta a szülő, nem lehet újrakezdeni.