Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Élettársi viszony buktatói
Létrehozva: 2014. Április 14. 00:44
Házasság vagy élettársi kapcsolat? Manapság sokan az utóbbit választják. ,,Nekünk nem fontos a papír" - hangoztatják. Ám csak első ránézésre könnyű ezt az életformát választani.
Nők Lapja Café: Papír nélkül éltek együtt? Gondold át még egyszer!
Nők Lapja Café: Papír nélkül éltek együtt? Gondold át még egyszer!
nézd, úgy voltam vele, hogy az az én különvagyonom, ha bármi gond lenne
...mire az értékét nagyobb lakásba tudtuk forgatni, az részben azért is volt, mert a férjem is jó állást kapott, elkezdett keresni, ezért onnantóll kezdve már ez se számított...
Alapjában egyetértek veled, az évek során családon belül változnak a helyzetek, nem lehet minden egyes változásnál rohanni szerződést módosítani.
De, ha én egy lakást vittem volna a házasságba, a férjem pedig csak 2 bőröndöt, akkor úgy tartom igazságosnak, ha esetleg külön megyünk, akkor azzal én rendelkezzem.
Én a házasságunk alatt szereztem külön lakást (szüleim meghaltak), és az a mai napig az én külön tulajdonom.
Az más kérdés, hogy az egyik gyerekünk lakik benne.
Én igazán házasságpárti vagyok, több mint 30 éve élek az első (valószínűleg az utolsó is) házasságomban, de nem értek veled egyet.l
Apuka ugyanúgy lelépett volna akkor is, ha házasságban él.
Ha egy pasi nem akar gyereket, kötöttséget, akkor sem akar, ha a papír szerint másképp kellene élnie.
Hát, ezek nehéz dolgok, mert valamiféle együttélés nélkül nehéz házasodni..
Alapvetően én is így gondoltam, mint Te, meg a szüleim is, és az exbarátom szülei is, és elméletben az exbarátom is. Mint kiderült, ő gyakorlatban nem... (Nem bánom már, félre ne értsetek)
Én 23 volt, dolgoztam már két éve amikor összeköltöztem ezzel a sráccal, és totál biztos volt benne mindenki, hogy össze fogunk házasodni a közeljövőben.Ezért lett ez a nekem nagy buktát hozó projekt is, sosem gondoltam volna, hogy két év után meggondolja magát, hogy még élne egy kicsit, mert különben is, az együttélős barátnő olyan uncsi.
Sajnos ezt nem lehet kivédeni, de lehet okosnak és óvatosnak lenni.
Azóta okosabb lettem. Egyrészt odafigyelek az anyagiakra, másrészt eljegyzés után költöztem csak össze a férjemmel.
egy papírt nem tart semeddig sem
de mi pl. 14 év alatt négyszer költöztünk, a férjem ötször változtatott állást, nekem változott a pozícióm, kettő helyett négyen vagyunk
csak a fontosabb dolgpokat soroltam.. minden változáskor szaladjunk ügyvédhez, hogy most mások lettek az anyagi viszonyaink?
nem
arra szerződtünk, hogy a házasság egy közös project, igyekszünk megossztani a terheket, egyikünk sem érzi úgy, hogy többet dolgozik, többet keres, mint a másik, ezért ha neadjisten szakításra kerülne a sor, igazságosnak éreznénk, ha feleznénk a vagyont ... ezt a megoldást pedig a csjt is felkínálja...
sokkal nagyobb harc lenne a gyerekekért, de arról még szerződáést se tudnánk írni, mert míg megkötnénk, úgy összevesznénk, hogy elválnánk :-)
A lányom 18 éves és már több alkalommal is beszélgettünk arról, hogy mi, mint szülők, nem támogatjuk azt, hogy most ezzel él 3 évig, aztán meg amazzal próbálja az együttélést 5 évig, aztán ez se jó, meg az se jó.
Ilyen nincs.
Egy nő, ha van megfelelő önérzete, akkor bele sem megy ilyen mókákba.
Aztán tavaly tavasszal épp a lányom egyik barátnője családja fogott padlót, de csúnyán. A nagylány, aki 28 éves már 5 éve élt együtt a pasijával, aztán mindíg csak tolódott az esküvő dátuma. A szülők ezt annyira nem helyeseltek, de feléjük is meg volt a "jajj, nehogy má a papír számítson" szöveg, meghogy maradiak, meg ma már nem szokás stb..
A lány viszont terhes lett, a pasi a teszt után kb egy héttel meg szépen hazaköltöztette a szüleihez. Egyszer nézte meg a kórházba a gyereket, és nem vagyok benne biztos, hogy az apasági nyilatkozat rendben van-e.
A szülők meg belebetegedtek ,most ők tarják el az unokával együtt. Néha megnézi a másik nagymama is , de az apa nem sűrűn.
Szép, okos lány és kaphatott volna normális férfit is aki alkalmas családapának is.
Szóval mondtam a kislányomnak, hogy na pont ezért nem kell együtt élni senkivel se.
"nekünk nem fontos a papír" Nos akkor miért is nem házasodnak össze-ha az tényleg csak egy papír?-ami nem is fontos."
Talán azért, mert az emberek többsége nem fordít időt, energiát és pénzt olyasmire, ami nem fontos neki.
"nekünk nem fontos a papír" Nos akkor miért is nem házasodnak össze-ha az tényleg csak egy papír?-ami nem is fontos.
Így gondolták a nagyon kedves ismerőseink is. Mivel fiatalon mindketten túl voltak egy rossz házasságon-így együtt éltek csak. Hol a barátosnőm, hol a párja lakásában aludtak hetekig. Mindenki tudta, hogy ők évtizedek óta egy párt alkotnak. Mindkettőjüknek voltak gyerekeik is, akikkel nagyon jó volt a kapcsolatuk is. Tehát minden rendben volt és nem volt fontos a papír. DE aztán Jani infarktust kapott és napokon keresztül eszméletlen állapotban feküdt a kórházban. Na ekkor jöttek a bajok, ugyanis Ildikót nem engedték be a párjához. Miért is? mert nem ő a legközelebbi hozzátartozója! Ez volt a legnagyobb döfés. Nem dönthetett a kezelésekről, nem kaphatott tájékoztatást és még csak be sem mehetett hozzá -mert az anyós megtiltotta a kórháznak. Én akkor láttam min is ment keresztül Ildi-de segíteni nem tudtam neki. Vártuk a csodát, hogy szerelme felébredjen. Szerencsére 2 hét után magához tért és maga dönthetett a látogatóiról is. Amikor ki jött a kórházból rögtön bejelentkeztek az anyakönyveztetőhöz és velünk a két tanúval szolidan össze kötötték papíron is az életüket.
Az biztos, hogy papírtól nem lesz jobb egy kapcsolat-de megpecsételi mások előtt is az összetartozást amit senki nem vehet el.
Sosem lehet tudni,bárki,bármikor megbolondulhat.
Nő is,férfi is.
Semmibe nem tart aláírni egy papírt.
Egyetertek veled.
Annyit tennek hozza, hogy en ugy gondolom ahhoz hogy osszetartozzunk a vilag es a tarsadalom elott is a hazassagkotes az evszazadok ota bevett szokas es helyes hogy az egyuttelest megkulonboztetik ettol.
Ha en nem erek annyit hogy a ferfi engem hivatalosan is felvallaljon tarsanak akkor mosson fozzon magara es szuljon neki gyereket valaki mas.
Szerintem sok no magat vigasztalja ezzel a "nem fontos a papir" dumaval.
foleg amikor az elettars esetleg tobb ev meg gyerek utan szepen lelep egy novel aki nem hajlando baratnokent funkcionalni, es a pasi megy vele szepen az anyakonyv vezeto ele. mindenfele eroszak nelkul.
Helyes.
az elettarsi viszony nem egyenlo a hazassaggal.
Ezert nem is erdemel ugyanolyan elbiralast, majd szepen rajonnek azok akik ragaszkodnak ehhez a formatumhoz.
és nem csak azért, mert nagyobb felületen szép
Igen, hosszu tavon barmi megtortenhet. Le is rokkanhat valaki pl. S akkor nem beszeltunk meg a haztartasrol, a gyereknevelesrol, a kerti munkarol stb hiszen ezeknek is van ertekuk.
mi se számolgattunk soha, pedig a férjem szó szerint egy bőrönddel jött, nekem meg volt már lakásom
azután volt,, hogy én kerestem többet, volt, hogy ő, volt hogy fifty-fifty...
és szerintem ez normál, hétköznapi embereknél kb. így is van...
ritka kivétel, ha az egyik fél pl. cégtulajdonos (de nagy cégé ám, ami dőlhet be), máskülönben 20-30-50 év alatt bármi történhet
volt pl. egy kolégánk, mindig nagyon jól keresett, utána még följebb emelkedett, EU-nak dolgozott, a felesége meg pedagógus... az ember azt hinné, hogy örökre ő keres többet... azután hogxy, s hogynem lejárt a szerződése, s 50 fölött nem talált munkát, nem kellett senkinek... több mint 10 évig, míg végre elkecmergett nyugdíjba a felesége tartotta el a pedagógus fizuból, meg néha csöppent vmi alkalmi megbízás...
namármost ilyen felálláskor minden állásváltozásnál, fizetés-emelésnéál az ember szalad az ügyvédhez, újraszámolja, kinek hány százalék jár stb?
tudom, hogy az ügyvédeknek ez titi jó üzlet lenne, azért is propagálják ezt ilyen pr cikekkel, de én inkább kihagyom..
Azt ra lehet tudni a kopasra es ki is egyenlitodott :)
na meg mikor az izlesek elternek, s az egyik libamajat eszik a masik meg a zsiros kenyeret szereti :)
igazabol biztos minden rendszer jo, ha a benne elok elfogadjak.
En sosem tudtam volna szamolni. Persze mi kozosen nullarol indultunk. Biztosan mas az a helyzet ahol van kulon vagyon.
Persze szarragas lenne, de van, akinel meg az tok termeszetes.
en meg el nem tudnam kepzelni a ket tizedes vesszoig szamolast :) fokepp ugy, ha nem egyenloek a jovedelmi viszonyok. Marpedig altalaban nem egyenloek.
( a kutyaimhoz en is ragaszkodnek
)
Na igen, ilyen alapon nálunk is 75-25% arányban kéne osztoznunk
Sőt a férjem tusfürdőből is sokkal többet használ, és nem csak azért, mert nagyobb felületen szép
Egyébként tök durva, mert amikor pár héttel az esküvő után a férjem még nem volt bejelentve velem azonos lakcímre, nem adták neki oda a csomagomat!
Mert nem azonos a lakcím.
Próbálta ő kimagyarázni a postásnak (be kellett menni érte a postára), hogy maga szerint mégis mekkora esély, hogy az ő neve P., és elé fúj a szél egy P-né névre szóló cetlit?! Nem hatódtak meg....
Aztán visszamentem vele, és akkor én is megkérdeztem, hogy mondják már meg, hogy ezek szerint anyám hamarabb megkapja a levelemet, mint a férjem, csak mert azonos a lakcímünk?! Milyen rendszer már ez?! Érdekes, a munkahelyemen akkor miért nem vehetik át az öreglányok egymás nyugdíját? Hiszen azonos a lakcímük...