Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Rosszul lettél éjszaka? Kit érdekel?
Létrehozva: 2014. július 23. 07:35
Elkövettem azt a hibát, hogy hajnalban lettem rosszul, ráadásul pofátlan módon nem a lakcímkártyám szerinti kerületben. Elkövettem azt is, hogy mivel a saját lábamon is tudtam járni, ezért mentők helyett úgy gondoltam, magam indulok segítségért. A konklúzió ijesztőre sikerült.
Nők Lapja Café: Rosszul lettél éjszaka? Kit érdekel?
Nők Lapja Café: Rosszul lettél éjszaka? Kit érdekel?
Fovarosban,nagyvarosokban lehet. De ajanlom nezd igy nyaron allashirdeteseket,kisebb falvakban,varosokban ugy futnak ovono es dajka utan,hogy "orom" olvasni...sot...regi ovodankba pont most vettek fel 2 csaladgondozos ismerosomet ped. asszisztensnek,helyettesiteni jobb hijan pedig ez egy kozepes meretu varos. Na ennyit az ovonoi tulkinalatrol es megis ha ok kikotnek a gyerekedet az asztallabhoz arra hivatkozva hogy szorosan veve nyari ugyeletben csak megorzes a dolguk hat verned a tamtamot mert az,hogy a kolkod popojat nyaljak, neked mint nacsosasszonynak jar....
Ha mar ugyis szemelyeskedsz jobbra-balra...
Ja és a fodrászok adócsalók gerinctelen emberek, mert nem adnak számlát és miattuk is ilyen rossz az eü. Ha minden fillérjük után adóznának jobb lenne, de ők is csak elvárnak de nem teljesítik a kötelességüket:)).
Óvónőből nagy a túlkínálat. Metró... hát nézd már meg a 3-as metrót.
azt gondolom ebben a szituációban ez volt a max amit tehettem.
"Ugyanúgy mint a vizitdíjat bevezették anno,be kéne vezetni a ügyeleti ellátási díjat.
AKi nem akut problémával veszi igénybe az ügyeletet,fizesse ki az ellátás díját.Mindját odatalálnának az emberek nappali rendelési időben az orvoshoz.
Aki meg valós és akut panaszokkal érkezik annak nem kéne fizetni,és
legalább gyorsabban sorra kerülne,mert nem kéne kivárni mig a 3 napja köhögök,tegnap reggel óta hányok,de most meguntam(hajnali 2), elfogyott a vérnyomáscsökkentőm szerű betegeket"
Igazad van.
A gond nem azzal van, aki görnyedve beballag, hogy fáj a hasa.
Én is az egészségügyben dolgozok, gyakran éjszaka a recepciós pultnál ügyelek 12 órában, de könyvet lehetne írni arról, hogy éjszaka kellős közepén mivel nem képesek az ügyeletre bejönni.
pl. 20 perce fáj a fejem, a vett be fájdalomcsillapítót kérdésre, a meglepődött arc mondja, hogy ja, hát azt nem....
vagy, hajnali 5 órakor jön a hölgy, hogy nagyon fáj a válla, alig aludt valamit, volt már máskor is ilyen panasza kérdésre a válasz, igen már fél éve kínlódok vele...
zuhanyozáskor vizes lett a kötésem, szeretném átköttetni...
a 3 mm-es sebeket otthon is el lehet látni, úgy gondolom nem kéne az ügyeletre futni vele, de ő jön, azonnali ellátást vár, és egy ragtapasszal távozik.
Az emberek többsége az alapvető ellátásokkal sincs tisztában. Nem kell éjszaka kivizsgálni a gombás fertőzést, sem a régóta fennálló reumatológiai panaszt. A háztartásokban nincs sebfertőtlenítő, ragtapasz, kötszer.
Hogy ilyesmi nem fordulhat elő? Amilyen ütemben húznak el innen a dokik, bizony előfordulhat.
Akkor majd nem elégedetlenkedni fogsz, hanem imádkozni.
Egyébként meg amit itt ellened próbáltak lefolytatni az pont klasszikus példája annak, mennyire el vannak szállva maguktól.
Az egészségügyben dolgozók sosem bírálják a másik embert? Soha nem szidják pl. a buszsöfőrt, mert nem várta meg őket a buszmegállóban? Soha nem voltak mérgesek, mert az óvodában csúnyán néztek rájuk, mikor később mentek a gyerekért? Soha nem morognak, mikor a hentes büdös húst ad el nekik?
Először is: ha elmegyek a dokihoz, nem baromira ugráltatom, hanem igénybe veszem a munkáját.
Amiért fizetjük a tb-t, ingyen jár nekünk mindenféle orvosi ellátás, vizsgálat. Ezt az állam döntötte el, nem az orvos, ápolónő. Nem nekik kell eldönteni, ki mennyit fizetett be a nagykasszába és milyen ellátásra lenne jogosult, hanem a törvény szabályozza.
Az orvos is, ápolónő is ugyanolyan dolgozó ember, mint a pénztáros vagy benzinkutas, akik fizetést kapnak a munkájukért. Van munkaköri leírásuk, van munkáltatójuk, van fizetésük - ez utóbbiért semmi mást nem kell tenniük, csak lelkiismeretesen dolgozni.
Ok, elvileg még igazad is lehet...de ha én beteg vagyok, és segítségre szorulok, baromira nem az a legfőbb gondom, hogy a rendszer az eü-s dolgozókat is szivatja.
Mint ahogy őt sem igazán érdekli, hogy engem a saját munkahelyemen mennyire szivatnak.
Ha odakerülök, én vagyok az, akit el kell látnia, közöm nincs az ő munkahelyi nehézségeihez.
Mint ahogy én sem háríthatom a kialvatlanságomra, ha rosszul számítom ki a hitel kamatait.
"Ez mint elvárás, csak a páciens részéről jelenik meg az eü. felé.
De fordítva?! "
Nem érted...Nekem, mint páciensnek nincsen semmiféle kötelezettségem az eü-s személyzet felé.
"És "mertefizetedatébét" cserébe ugráltathatod az orvost, a nővért,
éjjel-nappal, ügyeletben és azon kívül, mert szerinted az jogos, mert te
fizetsz? Hát baromira nem!"
Így van, nem ugráltathatom, de jogom van elvárni hogy kiszolgáljanak, ellássanak, emberi módon, mert az a dolguk. Azért kapják a fizetésük. Mi másért?
Miért? Ha éjfélkor indult volna útnak, jobb lett volna a helyzet?
Ugye te sosem voltál olyan helyzetben, hogy az ember lánya/fia ül, és azt mondja, nem olyan komoly az állapotom, majd elmúlik. Másnak is elmúlt...Aztán eltelik 4-5 óra, és kezd pánikba esni, mert nem múlik.
Én sem voltam ilyen helyzetben. A nagybátyám orvos, őt mindig lehetett ugrasztani, viszont én is megvártam vele az utolsó pillanatot. Mert hátha mégsem kell.
És nem, nem örülök, hogy két orvos helyett egy negyed orvos van a falunkban. Örülnöm kellene?
Szerintem te sem örülnél, ha naponta csak 3 órát lenne áram a lakhelyeden, vagy ha befizettél egy párizsi útra, Bécs után letennének, hogy oldd meg magad az odajutást. És örülj, hogy eddig elhoztak.
Szerintem annak sem örülnél, ha a gyerekedet nem felügyelnék az ovódában, csak két órát, mert Annuska elment szülni, és Marika elköltözött.
Vagy ha leállna a metro, mert a vezető fáradt, aztán a váltótárs is beteg.
Soroljam még?
A csecsemőosztálytól meg hálistennek hamar megszabadul az ember gyereke, ha minden jól megy. Egyébként olyan nincs a világon, hogy holt tökéletes. Szerintem az egyszerű honpolgár már annak is örül, ha nagy vonalakban minden rendben van :)
Nem előszörre írom le már, első gyerek, első császár Pesten ( akkor épp ott laktunk ), minden happy, minden jól sikerült. Második gyerek, második császár itt helyben, jót feltételezve és lazán nekiindulva. Aztán mikor lebasztak a mentőhívásért, mikor sírva szálltam le a katéterezés után az asztalról, mert persze nem úgy csinálták mint Pesten hogy előbb érzéstelenítés, aztán katéter, hanem pont fordítva és ugye mentőhívási vétkemet le akarta gondolom vezekeltetni velem az orvos úgy tette fel a katétert hogy majdnem a szemem ugrott ki, ott már konkrétan kezdett leesni a különbség. Mire a császárig jutottunk már kvázi halálfélelmem volt. Aztán sikerült elfertőzödni a sebemnek mert mikor szóltam hogy a nyári 40 fokban valami nem stimmt mert szaga van, köptek rá, miután szétfakadt még különböző beceneveket aggattak rám. Még hosszú hónapok és végül a háziorvos által felírt antibiotikum kellett hozzá, hogy nagyjából összeforrjon a seb, mert persze még antibiotikumot se írtak fel, holott a háziorvos szerint kellett volna. Mikor ismét és ismét szétnyílt időnként az egész akkor a helyiek lepszichésbetegeztek, mondván nincs ott sem lyuk, sem seb, a semmit kötözgetjük. Végül kikötöttem az általános sebészeten, ahol ezt megcáfolták, de ugye mivel nőgyógyászati szakterület nem kezdhettek vele semmit, innen továbbmentrem a házidokihoz, végül kaptam a javaslatot próbáljam meg a megyei kórházat. A megyei kórház nőgyógyászai szerint az itteniek amit csak lehetett elcsesztek, egyszóval nem én vagyok pszichés beteg, hanem a helyi nőgyógyászok pancserek. Soha, pedig már voltam fenn náluk épp elégszer újabb és újabb lyukkal a hasamon utógondozáson és soha, egyiktől sem kaptam egy rossz szót sem, sem azért, mert kínlódok és küzdök vele, sem azért mert helyileg nem oda tartozok. Újabb műtét néz ki, ha lesz is, ott lesz, de egyenlőre ez még várat magára. Mindenesetre ott az eddig megjárt akárhány orvos közül bármelyiknél úgy érzem, jó kézben lennék, onnan még nem kaptam mást csak korrekt ellátást és empatikus hozzáállást.
Egy biztos, a helyi nőgyógyászat hozzáállása alapján egy életre küzdhetnék ezzel a mostani problémával nyomoroncként, vicc az egészben, hogy se a sebészi papírokat, se a háziorvosi papírokat sem vették figyelembe. Mert ők a tévedhetetlenek. Szóval ha tőlem bárki kérdezné szüljön e itt a válaszom az lenne, csak akkor ha megunta az életét, jobb esetben az eddigi életminőségét.
( Az hogy esetlegesen téged az adott területen nem épp időlegesen tönkretettek, esetleg még carrá is aláztak, az nem számít, had élvezze a másik is ugyanezen gyönyöröket, fő, hogy a rendszer híre ne csorbuljon. )
És még milyen jó, hogy a 21. században szólásszabadság van.
Van aki azért, mert mikor beíratkozott az orvosira akkor nagy álmokat szőtt, hogy biztos állás, jó kereset, aztán jöhetett az a bizonyos pofáraesés és onnantól maximum némi borítékkal lehet előcsalogatni belőle a szakembert, tehát erre lehet mondani, hogy nem hivatást, hanem szakmát választott, pont úgy, mint az az ember aki jobb híján elmegy pl cukrásznak, mert hát az is egy szakma felkiáltással. Gondolom van olyan is, aki esetleg családi hagyományként megy orvosira, csak mert nem akar apucinak csalódást okozni és persze nem fűlik hozzá igazán a foga, nyűg neki az egész.
Másrészről: míg mondjuk egy nagyobb városi kórházban esetlegesen jobban van kritérium a vezetőségtől a dolgozók felé, addig mondjuk tajgaröcsögén holt halál mindegy ki praktizál és hogyan csak a létszám meglegyen. Amíg mondjuk egy fővárosi kórházban nem hinném, hogy alkalmaznának egy többszörösen visszaeső alkesz nőgyógyászt, addig itt minálunk simán, főleg hogy az egyik főmuff férje...
A rosszat tagadniuk meg muszáj, mert hát ők szegények milyen rossz helyzetben vannak. Igen, ahogy lassan ebben a qrva országban mindenki, óvónő, tanár, de lassan a parlamentben ülőkön kívül tényleg bárki. Ők megtehetik,hogy szadizzanak betegeket, de ha mondjuk az ő kölyküknek nem törölné ki a popóját az óvónő, vagy nem verné bele nehéz fejű és elkényeztetett ödönkéjük buksijába az egyszeregyet, akkor ők nyugodtan anyázhatnak. Pedig az is közszféra, azok a területek se állnak épp fényesebben, csak épp az egy másik mundér, azt éppenséggel ők is szidhatják nyugodtan...