Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gond van a gyerekkel
Létrehozva: 2015. november 18. 20:35
Sziasztok!
A gyerekem 9 éves és bár eddig is voltak vele kisebb gondok, úgy gondolom ezek még erősen belefértek egy szétszórt, érzékeny gyerek viselkedésébe.
Egy hete azonban mintha megőrült volna... (persze még mindig elmarad a hanyag szülők neveletlen gyerekétől).
Hisztizik (ez eddig nem volt divat) hogy ő nem akar tanulni, másokat nem kínoz az anyja azzal hogy kikérdezi a leckét, minek akarom megnézni a könyvét. Nem akar fürdeni menni, a fürdőkádban csak folyik a víz, de ő bambul (most pl. idejött h ő nem álmos és NEM FOG aludni). Mindennel ellenkezik, az élő fába is beleköt.
Mi lehet a háttérben?: gyakorlatilag minden adott. Itthon kissé zizi a légkör, az apja nyár óta nem lakik velünk, ugyanakkor rengeteg közös programot szervezünk hármasban, jövős-menős család vagyunk.
Az oszátlytársai idióták, vannak szülők akik ezt előbb felismerték mint én: 37 gyerekből negyedikre már csak 21-en vannak...
Mondhatnánk, h megoldottuk a probémát, de úgy érzem: tudom mi a gond, de nem tudom kezelni és két napja tartó önmagából kifordulás után úgy döntöttem: szakemberhez fordulok.
Van vki akinek voltak hasonló tapasztalatai és segített neki vki? Terápia, csoport, tanulási nehézséges csoport, bármi... ?
A melóhelyemen nincs net, tehát csak holnap este tudok válaszolni.
Kérlek ajánlatok Általatok kipróbált szakembereket.
Köszi!
Bocsanatot kerek, hogy sertegettelek a valassal, akkor van ket zabigyereked. Ha nem is voltal hazas, mindenkeppen te szurtad el a kapcsolatodat a volt pasasoddal, mivel kidobott.
Lennél oly kedves megírni nekem is, hogy hol, kitől, és mikor váltam el? Csak hogy tudjam.
Hát erről beszéltem, nem az én készülékemben van a hiba, ti írtok le mindent ami eszetekbe jut. Tök mindegy mi az.
Lásd:
Mit jelent az, hogy jó szakember nem pusztán a gyereket kezeli?
Tehát, anyuka elviszi a gyereket szakemberhez mert nem bír vele, erre a szakember a kiskamasznak azt fogja mondani, hogy nevelje önmagát?
Ilyen esetben nincs jó szakember vagy rossz szakember. A szülőnek kell elmondani, hogy miként bánjon a gyerekkel. Ergo, nem a gyerekkel van a gond, a gyerek viselkedése csak a szülő helytelen nevelésére adott normális reakció.
De ha a szülők ellenkeznek, hogy márpedig ők jól nevelik a gyereket, aki viszont mégsem viselkedik megfelelően, és elviszik szakemberhez, ők mit várnak? Minek örülnének? Ha a szakember azt mondja, önök kiválóan nevelik a gyereket, csak hát a gyerekük szellemileg gyenge?
Mert a nagy büdös helyzet az, hogy aki pszichológushoz rángatja a gyerekét, miközben veri a mellét hogy ő jó anya, az a szülő azt sugallja a társadalom felé, hogy az ő gyereke bizony nem ép elméjű.
Egy cseppet gondolkodj már ezen, talán ezt még megérted, és nem lesz "zagyva".
Jó, szerintem ezt itt most hagyjuk abba. Turbózd fel magad egy kissé, minimum annyira, hogy két különböző állítás között megtaláld azt az egy pontot, ahol keresztezik egymást. Te erre még képtelen vagy, nekem meg nincs kedvem ahhoz, hogy magyarázkodjak.
Hat gen, aki egyszer mar megegette magat, mert elvalt. Ugyanis kizarolag a no hibajabol, ahogy a lenti abra mutatja.
Bocsanat, de en egyaltalan nem erdeklodtem az eleted egyetlen reszlete irant sem, igy nem ertem az elso mondatod. Vagy megint keversz vkivel?
No erre irtam egyebkent a korlatoltsagot. Hogy azert mert nekem igy meg igy mukodik, akkor tuti masnak is csak ugyanigy lehet, ha nem igy csinalja, akkor az rossz (2. bekezdesed). Nem, en szemely szerint kilatok a mi kapcsolatunkon tulra is, es nem akarok kaptafat huzni az osszes ferfi-noi viszonyra.
A hazassagunkat mi ketten alakitottuk sok-sok even at, kudarcok es oromok kozepette, a mi utunk csak a mienk, mert mindenki egyszeri es megismetelhetetlen, ez hatvanyozodik egy kapcsolat reven ugye. Egy masik emberrel egy masik utat jartam volna, jarnek be. Mert -ujra csak hangsulyozom- egy kapcsolatban KETTEN vannak, ketten alakitjak. Nincs olyan, amit irsz, hogy az enyem pl azert mukodik, mert EN "igy allok a ferjemhez". A ferjem nem egy statikus entitas, hanem aktiv reszese ennek a szovetsegnek.
Az erettseg valoban nem korfuggo, egyetertunk, irtam is a 26-osban, hogy "akar oreg, akar fiatal", nem ezen mulik a kapcsolat sikere.
Viszont akkor itt onmagadnak mondasz ellent:
"A gond csak ott van, hogy a párok még a kudarc előtti állapotban házasságot kötnek. Ezt is meg lehet előzni, a fiatalokat a teljes beérésig figyelemmel kell tartania a szülőnek, hogy ne kövessenek el butaságot." (43. hsz.)
Most akkor megiscsak KOR kerdese? Dehogy! A gyerek nem gyumolcs, hogy figyelhetjuk, "mikor erik be teljesen"... A szulo pedig nem rendor
...
Nem tanacsoltam sehol, hogy vigyenek egy vagy tobb gyereket pszichologushoz. Valakivel osszekeversz.
Ettol fuggetlenul a jo szakember gyermek eseten szinte soha nem pusztan a gyereket kezeli, hanem figyelembe veszi a csaladi kepletet, ez alapjan probal segiteni. A szulo(k)nek is.
Az első mondatodon elgondolkodtam. lehet hogy summantana ha lenne rá lehetősége. Az iskola miatt esetleg lehet, de eléggé lelkiismeretes, éjjel 11-ig képes tanulni. Nála más gond van, gőzerővel működnek a hormonok, és "nők" hiánya miatt egymáson vezetik le a feszültséget, kakaskodnak. Elbeszélgettem vele erről nagyon őszintén, megértette.
Apró csínytevéseid nem voltak?
Én apunak nem hazudtam, túl jól ismert minket a tesómmal. Vagyis igen, amikor verekedtünk és valamelyikőnkön meglátszottak a jelei, akkor hazudtunk, védtük egymást a tesómmal. De apu akkor is tudta. Jelenleg a gyerekeimnek, és a társamnak nem hazudok soha, semmi értelme. Viszont a napjaim tele vannak hazugságokkal, muszáj a szomszédnak azt mondani hogy milyen csinos, muszáj az ismerősnek azt mondani hogy tündéri a csemetéje, muszáj a sógornőnek azt mondani hogy ízlik a főztje...megannyi kegyes hazugság. Hasonlóakat bizonyára én is kapok, engem ez nem is érdekel. Viszont a rosszindulatú hazugságot nem tűröm el senkitől, azt megtorlom szemtől szembe, és én sem teszek ilyesmit soha senkivel.
Két éretlen ember esetében természetesen mindkét fél hibás.
No ez az, amit az emberek többsége művel. Az igaz, ezért őket elítélni nem lehet, nem is áll jogában senkinek. De ha már egyszer felismerik hogy baj van, akkor ne a másikra mutogassanak. Engedjék el egymást csendben. Tudom, ez lehetetlen.
Pontosan, jól látod, kell a kudarc. Én ezt a szót kissé finomítanám, tapasztalatnak hívnám. A gond csak ott van, hogy a párok még a kudarc előtti állapotban házasságot kötnek. Ezt is meg lehet előzni, a fiatalokat a teljes beérésig figyelemmel kell tartania a szülőnek, hogy ne kövessenek el butaságot. De mivel a szülők sincsenek a helyzet magaslatán házasság terén, szerencsétlen fiatalok kihez is fordulhatnak a kétségeikkel? Neked is ismerős lehet a barátnők kérdése: szeret? Nem szeret? Nos, én az ilyen kérdésre egy dolgot szoktam válaszolni. Hogy ezt érezni kell, amíg valaki másoktól kérdezgeti hogy bizonyos jelek alapján a másik vajon szereti-e őt, addig az az ember még alkalmatlan a házasságra.
Ezt a képességet természetesen nem lehet mások észjárása alapján elsajátítani. De ha a mások észjárása az illetőt rávezeti arra, hogy másképp kell egy párkapcsolatból házasságot kialakítani, akkor már óvatos lesz. Ha hallgatnak azon néhány ember tanácsára, akik furcsát mondanak ám mégis bevált úton járnak, akkor igen mély csalódástól kímélhetik meg önmagukat. Nem lehet, tilos úgy belemenni egy házasságba, hogy nem ismerem sem önmagam, sem pedig a másik embert. Így nem lehet bizalmat adni a másiknak, hiszen tulajdonképpen egy idegen embert fogadunk a bizalmunkba. Egyenes út a csalódáshoz.
Nem értem, miből feltételezed, hogy majd eléd tárom a silány kis életem minden apró részletét?
Nem az én problémám hogy egy behatárolt területen kívül nem látsz. Ez a te egyéni társadalmi problémád.
Én elhiszem hogy a házasságod jól működik. De akkor tudhatnád hogy amit írtam, az igaz. Ha te nem úgy állnál a férjedhez ahogy, akkor már nem működne az a házasság. Az pedig hogy valaki érett ember-e, nem korfüggő. Élnek olyan idős emberek, akik hogy is fogalmazzak finoman...idióták. Nem látják előre a tetteik következményeit, nem ismerik sem önmagukat, sem pedig másokat.
Rengeteg olyan házasság van, amelyikben az egyik fél úgy gondolja hogy jól működik, viszont rajta kívül mindenki észleli a nyilvánvaló jeleket az ellenkezőjéről.
A korlátolt szó épp rám nem illik sehogy sem. De nem baj hogy ezt írtad. Az egoista viszont igen. De mindez lényegtelen, te is illettél már ennél különb szavakkal is.
Tehát, mivel a helytelenül nevelő szülők gyerekei épp ilyenek, az összes gyereket pszichológushoz kell küldeni. Nem ám a szülőket. A gyerekeket.
Na brávó!
Amúgy meg durva frontok voltak a héten... nem lett jobb a helyzet?
Ha azért nem summant mert nincs rá lehetőség, az megint nem jelent túl sokat, ugyebár... :)
Igen, minden ember hazudik... csak nem mindegy kinek és miről... Anyámnak emlékeim szerint maximum akkor hazudtam, amikor nem sikerült a frizurája a fodrásznál és ezt nem mondtam meg neki (hanem beszárítottam úgy, hogy jó legyen).. és nem azért nem hazudtam neki, mert én képtelen vagyok a hazugságra, persze, hazudtam én már sokmindenkinek, ha épp arra volt szükségem... de anyámnak soha.
Az utolsó bekezdésedben lévő gondolattal tudok egyedül maradéktalanul egyetérteni... miszerint a házasságot kötők nagy része nem érett egy hosszútávú kapcsolatban elkötleleződni és aztán vagy felnőnek a feladathoz, vagy nem, ha nem, akkor szétmennek majd. Csak azt nem érzem, hogy amikor két éretlen ember összeköti az életét, azért csak az egyik lenne a hibás..., ahogy azért is, hogy aztán nem egy irányba fejlődnek...
Szerintem mindkettő egyformán hibás, vagy egyik sem hibás... csak ez van. Sosem fogom megérteni miért magyarázod egy togyogónak a rúdugrás szépségeit és miért ítéled el, amiért nem ott tart... Az általad leírt kapcsolatban szereplő felek sem így születtek a világra, túlvannak sok elcseszett, kudarcokkal teli kapcsolaton, mire megértek a normális párkapcsolatra... kellett a kudarc ahhoz, hogy a tapasztalataikat beépítsék a gyakorlatba.. ezt nem lehet valaki "észosztása" alapján elsajátítani...
Nehez is felfogni a zagyva es onmaganak ellentmondo irasokat, szerintem a hiba nem az en keszulekemben van:-X
A jovobe nem latok, lesz-e gond, vagy sem. Kamaszgyerekemmel egyelore nincs, nem is volt eddig kirivo problema, hazassagom pedig tobb mint 25 eve eleg jol mukodik. Pedig a ferjemmel messze nem erett emberkent, hanem kvazi gyerekkorunkban ismerkedtunk meg, es nagyon fiatalon kotottuk ossze az eletunket.
Ilyet meg kepzett pszichologus, pszichiater sem szokott mondani, pontosabban, OK nem mondananak, meg akkor sem, amikor esetleg honapok ota terapiaban allnak a klienssel. Ilyet ismeretlenul es par szavas irott anyag alapjan kijelenteni nagy-nagy korlatoltsagra es messze tultengo egora vall.
A primitívség NEKED szól, nem másnak.
Te azon emberek közé tartozol, akivel nem lehet, és én nem is vagyok hajlandó társalogni. A megnyilvánulásaid, megjegyzéseid enyhén szólva is primitívek. Keress magadnak más társaságot, magadhoz illő beszélgetőpartnert.
Látod, látod, ez vagy te...kérdezek, nem válaszolsz. Tehát csak egy nagy felfújt kamu vagy, nem igazi.
Nagyonhülye vagy, hogy épp egy olyannak magyarázol, akinek már kiskamasz gyereke van. És érdekes, ők jól megvannak. Nem hiszem h Caithleen elrontott valamit.
Hm, ide is idetaláltál?
Nos, nekem legalább van mit osztogatni. Jut is, marad is.
Mit képzelsz te magadról?
Ítélkezel, vádaskodsz..pff..nevetséges.
Egy házasság megfontolt döntés -általában- értelmes ember évekig él párkapcsolatban, és csak utána köt házasságot. Tehát kiismeri a másikat.
Ezt a marhaságot is kitalálod, hogy egy pasi nem akar házasodni..muhahahhaa
Akkor a lakosság majdnem fele egy belekényszerített helyzetben él? Vicces vagy!
Ha egy házasságnak annyi, ott 2 fél volt, nem egyetlen nő. Hülyeségeket beszélsz. Ne legyen már egy csaj ekkora úr, hogy neki kell a pasit nevelni, meg neki kell okosnakszépnekkívánatosnak lenni 0/24ben...lóf@szt!
Nem vagyok biztos abban, hogy felfogtad amit írtam.
Házasságra lépni, és gyereket nevelni kizárólag X fejlettséggel lehet. Ha nem ez történik, akkor borul a házasság. Márpedig ha te ezt nem érted, nem akarod megérteni, akkor bizony nálad is gond lesz.
Hát hogyne. Egyszerűbb másnak a gyerekét orvoshoz irányítani, semmint anyuka szemébe mondani: elrontottad a nevelését.
Áruld már el kedveském, hogy miért vagy te annyira kiváltságos? Te talán ibolyaillatút szarsz?
Mo-on élsz? És a kölköd nem is tud jól magyarul? Biztos nagyon okos gyerek.
Mi ez a fenenagy ki_ha_én_nem-viselkedés? Ki vagy te, hogy látatlanban osztod az észt?