Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Megőrjít az anyós!!!
2004-09-20 14:081.
Létrehozva: 2004. szeptember 20. 14:08
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni tőletek, anyós ügyben(igaz még csak jelölt:)).
A gondom, állandóan elszedi a ruháimat, folyamatosan a nyakamon lóg, hogy mit vegyen fel(sajna 1 a méretünk, és nincs olyan ruhám{néha még a bugyit is beleértve}amit egyedül hordtam volna). Folyamatosan mondja mi történt vele, stb. Aranyos, jókat szoktam hallgatni, ha ő beszél, mert mellette nem lehet szóhoz jutni, mégis beszélgetésnek nevezi, ha összedugjuk a fejünket. Egyszerűen az agyamra megy, olyan mint a 100 forintos: kétszínű és semmit sem ér, mert lusta csak pattogtat mindenkit, a drága fiacskáját(a páromat) is csak kihasználja, de ő nem veszi észre, a másik picifiú az atyaúristen. Önmaga egyedűl egy hatalmas nagy nulla. Az az igazság, hogy nagyon kezd belőle elegem lenni!!!
Tanácsot szeretnék kérni tőletek, anyós ügyben(igaz még csak jelölt:)).
A gondom, állandóan elszedi a ruháimat, folyamatosan a nyakamon lóg, hogy mit vegyen fel(sajna 1 a méretünk, és nincs olyan ruhám{néha még a bugyit is beleértve}amit egyedül hordtam volna). Folyamatosan mondja mi történt vele, stb. Aranyos, jókat szoktam hallgatni, ha ő beszél, mert mellette nem lehet szóhoz jutni, mégis beszélgetésnek nevezi, ha összedugjuk a fejünket. Egyszerűen az agyamra megy, olyan mint a 100 forintos: kétszínű és semmit sem ér, mert lusta csak pattogtat mindenkit, a drága fiacskáját(a páromat) is csak kihasználja, de ő nem veszi észre, a másik picifiú az atyaúristen. Önmaga egyedűl egy hatalmas nagy nulla. Az az igazság, hogy nagyon kezd belőle elegem lenni!!!
Most nagyon elegem van.
Nem látom a fényt az alagút végén.
Pedig megfogadtam, hogy soha többé nem foglalkozom vele. :(((
De most épp beteg vagyok, így hát a negatív dolgok is negatívabbak.
Alig látom a Kedvest, csak hétvégenként, és akkor is elszívja, hazaszívja. Hogy segítsen neki. Mert ilyen-meg-olyan segítségre van szüksége. Mert képtelen dolgokat egyedül megtanulni, és muszáj, hogy mindenki a segítségére legyen. A férje nem elég.
:(((((((((((
Megint kiborultam.
Ezt szerintem egy 4-5 éves gyerek nem igazán tudja hova tenni.
Persze a nővéremet szidja mindenhol, merthogy ő nem láthatja az unokáit.
Szerencsére a férj is tudja, hogy nem normális az anyja.
Főleg az egyik, múltkor a baránőm a 30. születésnapjára kis "bugyi" csipeszt kapott és mondta neki anyós ha virágot is akarsz szedjél magadnak a kertünkben:)
Te jó ég! Hát ez már nem is igaz! Hogy fordulhatott meg egyáltalán ilyen a fejében? Tényleg nem normális.
Neki a hitgyüli is egyfajta befektetés: azt szokta mondani, hogy ami pénzt ő oda befizet, annak pontosan a százszorosát kapja vissza a Teremtőtől. Ezt ő ki is számolta, talán még a könyvelésébe is bevezette. :-) (Azt viszont nem tudom, hogy a Teremtő hova fektette be anyósom pénzét, de nagyon jól forgatta meg, ha a százszorosát fizette vissza anyósomnak. )
A sógornőm gyesen van a 3 hónapos babájával. Anyósom 2 hete beállított hozzá, vitt magával egy ismeretlen, fiatal, terhes lányt is, aki újdonsült hitgyülis. A csaj valami hajón dolgozva szedte össze a pocakjában fejlődő gyermeket, pontosan azt se tudja, hogy kitől. Anyós azért vitte őt fel a sógornőmhöz, hogy megkérdezze tőle, hogy ha a csaj megszül, akkor a sógornőm nevelné-e azt a gyereket is. Ha már úgyis otthon van a saját gyerekével. . . És természetesen nem ingyen, hanem pénzért gondolta.
No comment!
Tudjátok lányok az se mindig jó ha az anyós butuska, az enyém nagyon okos. . . Éppen ezért iszonyatosan rafkós. Mindenkivel elhiteti hogy jó a viszonyunk és olyan jól csinálja hogy el is hiszik. Aztán meg a valóság. . . Mindenki rám fúj, hogy igazán tehetnék én is valamit a jó kapcsolatért. HA vesz vmit nekem (kizárólag turkálós holmit) végig hívja a fél családot és mellékesen megemlítihoyg csak "úgy" vett nekem egy szép blúzt. . .
Egyszer megtette velem azt hoyg kettesben voltunk és direkt eldöntendő kérdéseket tett fel nekem , amire ha nagyon megerőltettem magam se tudtam csak igennel vagy nemmel válaszolni. Aztán este elpanaszolta az apósnak hoyg mekkora bunkó vagyok nem voltam hajlandó vele beszélgetni. . .
Most ha találkozunk , anyiból áll a beszélgetésünk hyog én kérdezek. . ő válaszol az hoyg mi a szar van velem azt soha. Sőt amikor kirúgtak a melóhelyemről mosolyogva kérdezte mi történt ( egy hülye picsak csaj volt a főnököm)? Képzelhetitek hogy épp milyen lelki állapotban voltam akkor, közöltem vele hogy soha többet nem lesz női főnököm mert azok gonoszak és kétszínűek (remélem értette a célzást mert ő is főnök(NŐ) :)
Tegnap, miután kerülő úton visszakaptam a kocsimat, felhívtam anyóst, hogy legalább köszönje meg, vagy mi a szösz. Megköszönte, és megkérdezte, hogy most, hogy minden anyagi tartozását lerendezte felénk, és mindent visszaadott, amit kölcsönkért, indulhat-e tiszta lappal nálam. Azt válaszoltam neki, hogy nem. Mert az én problémám vele az anyagiakon túl morális jellegű, amit azzal, hogy visszaadta azt, ami az enyém, még nem váltott meg. Azt válaszolta, hogy "egy nap leszek én még áldás nektek!" (a hitgyüli, ugye. . . ). Én erre azt feleltem, hogy "alig várom". Nem tudom, ő mire gondolt, de amire én, azt inkább itt nem írnám le. . . . .
Nem olvastam végig, csak az utolsó 1-2 oldalt, de az is elég volt. Szörnyű, hogy ilyen anyósok vannak!! A legnagyobb baj az, hogy az enyém is ilyen!!! Ő is bejött a kórházba amikor szültem (most márciusban). A vicces az, hogy amikor megtudta, hogy terhes vagyok az első reakciója az volt, hogy "ÉS AKKOR MOST MI LESZ??". Az én helyzetem nem egyszerű, mert én szüleimmel élek együtt, a párom nem a férjem, nem is élünk egy háztartásba. Ő nem akar összeköltözni az én családommal, nekem meg eszembe sincs az anyjával egy fedél alatt élni. 2 percnél tovább nem bírom elviselni!! Képzeljétek 4 hónapos volt a kislányom amikor megkérdezte tőlem, hogy mikor ehet már csokit a gyerek?! Szerinttek ez normális?? Múltkor szegény babám beteg lett és ülünk az orvosnál, hát ki viharzik be?! A drága anyós. De, hogy honnan tudta meg, hogy ott vagyunk az a mai napig rejtély. Nemrégiben lementem sétálni a picilánnyal és két óra múlva amikor visszajöttünk a kapuba öszefutottunk a drága anyóssal. Azt mondta, hogy már másfél órája keres minket, mert akart jönni velünk sétálni! Hát ha ez normális?! Na mindegy. Ilyen dolgai vannak. És ezek még az egyszerűbbek. Bocsi, ha kicsit hosszúra sikerült, de olyan jól esett elmondani!
Tegnap egyébként (1 nap késéssel) visszahozta az autómat, ill. nem nekem hozta vissza, hanem lerakta a sógoroméknál, akik nem messze laknak tőlünk. A sógorom hozta át hozzánk a kocsit. Hozzám nem mert beállítani az anyós, he-he. Remélem, ez a jövőben is így marad. :-))
Miért nem indítanak topicot az anyósok?
Ez tényleg jó!!! :-)))
Az enyém azért nem, mert tök buta mindenhez, amihez egy csöpp ész kell!!
Képzeljétek, még a TV-távirányítón is csak 2-3 gombot ismer, a többit nem meri megnyomni!
Adtunk neki tavaly mobiltelefont, legyen nála, ha baj van. . .
Jéééézusom, leírtam (nagybetűkkel) a működését, többször elmagyaráztuk, reménytelen. . .
Inkább be se kapcsolta, nehogy foggyon az áram!!!. . .
De bezzeg a mocskolódásban nem szorul tanácsra!
Azért sem indítana topicot, mert a mocskolódásait titokban sziszegi (mint a kígyók) a barátnőivel. . .
Persze, minden hazugság, a szemembe abból semmit nem mer mondani, mert ő is tudja, hogy hazudik.
A barátnői viszont nem tudják, azt gondolják, tényleg olyan vagyok, amilyennek ő beállít. . .
Az én férjem egyke, ugyhogy anyósom minden gyűlölete rajtam csúcsosodik ki. . .
Sajnos a férjem hiába látja a nyilvánvaló rosszindulatot, egy rossz szót sem szólhatok az anyjára.
Többször bebizonyosodott, hogy miket művel ellenem, mégis nekem kellett nyelnem a gyomorfekélyemet. . .
Nekem még hivatalosan nem az anyósom de már most kersztbe tett nekünk , hogy lépjünk valamit az életben és senki nem tette ezt még szóvá neki csak ő tesz szóvá mindent, még ha nem is bunkón!
De csak az a jó amit ő mond!
Nem tudom milessz
Egyetlenegyszer égve felejtettem náluk a villanyt a pincében. Legközelebb anyós: (orr felhúz, száj lebiggyeszt, undok, rideg hang) "nálunk leszokták ám kapcsolni a villanyt" Én elnézést kérek, magamban morgok, hiszen még ha feltétlenül szükséges is ezt szóva tenni (bár én kb a huszadik alkalom után szólnék, akkor is kulturáltan), miért nem lehet normális hangnemben.
Egyszer ott ebédelünk, és hallom, ahogy kedélyesen elpoénkodnak azon, hogy a férjem testvérének a fia rendszeresen égve hagyja a villanyt a pincében. Jó, hogy a kis buksiját nem símogatták meg, komolyan, hogy a kis butus, hát nem édes, milyen feledékeny (25 éves egyébként). Oda kellett volna szólni neki, hogy "mi van, neked nem mondták, hogy itt le szokták kapcsolni a villanyt?", de persze ez akkor nem jutott eszemre. Valaki írta, hogy a legjobb replikák nem mindig jönnek ott és akkor elő, amikor kell, sajnos.
Szoktak lenni olyan beszólások, hogy miért nem indítanak az anyósok topikot (talán mert írni sem tudnak. . . :))))))) bocsiii. . . ), meg hogy mi lenne itt, ha ők is kitálalnának. Nagyon érdekes, hogy nem indítanak. Vajon miért? Na?
Hát azért, mert nem ők a szenvedő alanyaik az egész helyzetnek. Ők az okozóik (nagyon sokszor, és tisztelet a kivételnek) menyeik szenvedésének. Aláírom, van nagyon sok alapból 'hülye' meny is, mert emberek vagyunk. De azért bizony, sokszor a kedves idősebb fiús mamák nem bírják megemészteni, hogy itt NEM RIVÁLIS ÉRZELMEKRŐL VAN SZÓ. Punktum.
Az én anyósom azt mondta a férjemnek, amikor hozzám költözött: ha majd egyszer elválsz, akkor nyugodtan hazajöhetsz, a szobádat fenntartom neked.
Bumm. . . . mintha fejbe vágtak volna. Nos, ez 15 éve volt.
De még mindig nem esik jól.
Hogy mire képes az emberi butaság, korlátoltság és rosszindulat. . . :(((