Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szüzesség elvesztése...
Torolt_felhasznalo_856258
Létrehozva: 2007. június 15. 10:35
Sziasztok!
Belépett az életembe pár hónapja valaki, akiről rögtön tudtam, hogy igen, ő lesz a gyerekeim apja, ő a nagy Ő és Ő az az ember, akit méltónak tartok rá, hogy elvegye a szüzességem!
Nagyon kedves, aranyos, nem sürgetett, azt mondta majd, amikor én is szeretném, akkor fogunk szeretkezni.
DE...
Féltem, ill. a mai napig félek a szüzesség elvesztésétől.
A helyzet a következő: két hete pénteken elérkezettnek láttam az időt, hogy odaadjam neki magam, de sajnos nem sikerült a behatolás, mert nekem nagyon fájt és azt mondta nem szeretne fájdalmat okozni, ezért abbahagytuk. De véreztem kicsit, nem volt vészes, de még másnap is fájt kicsit...
Aztán az elmúlt éjszakát együtt töltöttük és ismét próbálkoztunk, de sikertelenül. Megint nem tudott belémhatolni, mert nekem fájt... Aztán egész éjszaka ő is és én is alig tudtunk aludni, azon gondolkodtunk MIÉRT VAN EZ? MIÉRT NEM SIKERÜL? Reggel megint próbálkoztunk, de ismét eredménytelenül, sőt már annyira feszült voltam, hogy nem jön össze a dolog, hogy el is sírtam magam kínomban.
Szegénykém, próbált vigasztalni, de ez olyan rossz érzés nekem, mert szeretném, ha megtörténne, mert egyébként az intim dolgok egyéb része szuperül működik...
SEGÍTSETEK!!! Mi lehet a megoldás??
Belépett az életembe pár hónapja valaki, akiről rögtön tudtam, hogy igen, ő lesz a gyerekeim apja, ő a nagy Ő és Ő az az ember, akit méltónak tartok rá, hogy elvegye a szüzességem!
Nagyon kedves, aranyos, nem sürgetett, azt mondta majd, amikor én is szeretném, akkor fogunk szeretkezni.
DE...
Féltem, ill. a mai napig félek a szüzesség elvesztésétől.
A helyzet a következő: két hete pénteken elérkezettnek láttam az időt, hogy odaadjam neki magam, de sajnos nem sikerült a behatolás, mert nekem nagyon fájt és azt mondta nem szeretne fájdalmat okozni, ezért abbahagytuk. De véreztem kicsit, nem volt vészes, de még másnap is fájt kicsit...Aztán az elmúlt éjszakát együtt töltöttük és ismét próbálkoztunk, de sikertelenül.
Megint nem tudott belémhatolni, mert nekem fájt... Aztán egész éjszaka ő is és én is alig tudtunk aludni, azon gondolkodtunk MIÉRT VAN EZ? MIÉRT NEM SIKERÜL? Reggel megint próbálkoztunk, de ismét eredménytelenül, sőt már annyira feszült voltam, hogy nem jön össze a dolog, hogy el is sírtam magam kínomban. Szegénykém, próbált vigasztalni, de ez olyan rossz érzés nekem, mert szeretném, ha megtörténne, mert egyébként az intim dolgok egyéb része szuperül működik...SEGÍTSETEK!!! Mi lehet a megoldás??
egyszerűen annyira ideges vagy, hogy milyen is lesz, hogy attól összeszorulnak a hüvelyizmaid és ezért nem sikerül a behatolás
biztosan szorongsz, hogy milyen lesz, milyen érzés lesz, mit csinálj majd, hogy csináld, ő mit fog csinálni, hogy ettől pánikolsz
ne izgulj, ez a legjobb tanács, próbálj meg lazulni (tudom, könnyű mondani), a srác segíteni fog, nyugi
próbálj meg olyan pózt felvenni, amivel kinyílik a hüvelyed, amivel szinte egy O betűt formál, ezzel is szélesedik a hely
aztán meglátod, hogy minden megy ösztönösen és saját magadon fogsz nevetni, hogy ettől voltál úgy oda
ha meg sikerült, gyere ide vissza és mosolyogj ránk egy hatalmasat
Az első 10 biztos kellemetlen lesz, nekem legalábbis az volt. Aztán egyre jobb lesz. Szülés után ismét átéltem ezt, csak több hónapig tartott mire ismét jó lett, aztán megint terhes is lettem.
Szerintem ne úgy induljatok neki, hogy akkor most történjen meg a dolog. Sok előjáték és ha már tényleg jó nedves vagy akkor esetleg, de ne erőltessétek. Hidd el jó lesz majd, nagyon is.
Hááát, én be voltam csiccsentve jócskán, kész is voltam rá, de úgy fájt mint a franc. És nem csak az első hanem utána még jó darabig.
Tyű, hát nem is tudom, hogy most ehhez a topikhoz hogyan is álljak...
Ő viszont félt, ezért ha látja rajtam, hogy fáj, nem akarja folytatni...
Hoppá! Már megkérdezték és meg is mondtad.
Szerintem, bár nem akarok okoskodni, de valószínűleg még nem akarod igazán.
Jelzem, szerintem.
Ha tényleg kész lennél rá, akkor nem okozna semmi problémát. Feltéve, ha nincs egyéb egészségügyi oka, vagy méretileg nem egyeztek.
Mondjuk én wiskyt ittam előtte.
Ne görcsölj ennyire, ne gondold hogy ő lesz az igazi, gyerekeid apja, mert így tényleg nagy a tét... igyál két pohár bort, és menni fog.
Szerintem fontos a nagyon nagyon hosszú előjáték, aztán először csinálja csak a kezével, egy ujj, aztán kettő, ha elég tág vagy már és feloldódtál akkor jöhet a pénisze, de szerintem hogy idáig eljussatok még sokszor kell próbálkozni. Szépen lassan, ne idegeskedj, ne légy feszült, ez a kulcs!