Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyós kedvence: az EXnő
Létrehozva: 2007. július 16. 10:25
Sziasztok
Fogalmam sincs, hogy előfordul-e ilyen másokkal is, de nálunk az a helyzet, hogy a párom szülei a barátom volt csaját tutujgatják, a nőci állandóan visszajár hozzájuk a házba. Anyuci (azaz a párom anyja) persze imádja és nagyon sajnálta, hogy szakítottak a pici fiával. Persze a csaj Anyucihoz járogat vissza (persze persze), mert olyan jóban vannak. Emellé ugyan hozzá kell tennem, hogy volt idő, mikor ez a kis nőcske mindennap hivogatta a páromat, képeket küldözgetett magáról és mindig volt valami apró kis kérése, kérdése hozzá.
Én ezt megelégeltem, írtam neki, hogy szálljon le legalább rólunk. Aztán meg én voltam a fekete bárány, hogy hogy merészelem... merthogy ő a családhoz tartozik... Anyucinak kint van a képe is, naptár is van róla, meg hűtőmágnes, meg minden anyámkínja. Nekem ez visszataszító és mikor kértem a kedves mamát, hogy szállítsa le rólunk a pártfogoltját, először azt hittem, segít. De nem. Karácsonyi vacsora, menjek én is, jajj de ott lesz az exnő is, nem baj? Mondtam, akkor nem megyek. Persze bőgéses zsarolás meg stb, így kötelező volt. Mondtam, hog ilyet többet SOHA!
Azóta is minden családi étkezés azzal telik, hogy bár nincs ott, de a róla szóló híreket tudnom kell. Felfordul a gyomrom ettől. Szeretem a páromat és sajnálom a helyzetet, de leginkább magamat, fogalmam nincs mit tegyek! Várom a negatív és a pozitív véleményeket is! Köszönöm...
Semmissé nem tehetem a létezését,ez tény!De nem is akarom...
Igen, sok megoldás van, de attól még mert itt 2 ember értékrendje más, mint az enyém, még nem gondolom rosszul, nem vagyok rossz ember. De szerintetek biztos.
Asszem az emberek nem azért nyitnak topicot, hogy sajnáltassák magukat, hanem mert megtörtént velük valami, amit egyedül nem tudnak megoldani, vagy nem látnak kiutat. Minden vélemény más, mindegyiket el lehet fogadni.
De kaptam jótanácsot e témában is: fenntartással kezelem a hozzászólásokat is, mivel ki lát bele az életembe? Senki.
Az empátiát, az egymás vállán sírást már megkaptad másoktól.
Mi haszna ha én is leülök veled sajnáltatni magunkat?
Én egy másik nézőpontot mutattam meg. Aztán onnan nézed a helyzetedet, ahonnan neked a legjobb. Visszatérhetsz az eredetihez is, vagy maradhatsz az újnál. (Sőt, találhatsz akár több másikat is) Te döntesz!
Azt hiszem, félreérthetően írtam: nem a férjedről van szó, hanem az exről. A férjed azért van melletted, mert az ex olyan amilyen. Ha más volna (nem jobb vagy nem rosszabb, MÁS) akkor lehet hogy a férjed őnála marad, és nem téged választ. És igenis neki is köszönheted, hogy a párod melletted van. A fent emített okok miatt. De nyugodtan ellenkezhetsz. A tényen ez semmit sem változtat.
Feltételezem valahol te is egy ex vagy. Egyszerűen kipróbálhatod, milyen ha indulatosan gondolnak rád, vagy mi változik, ha tisztelettel? Persze nem muszáj kipróbálni.
Természetesen az életetekből maradjon ki. De semmissé nem teheted létezését. Ez is tény! Ugye? Sajnos!
Minden relatív...
Az nem lenne rosszabb ha egy olyan csajt csípne az anyós/após aki tetszik a pasidnak, és a csajnak meg a pasid?
Nem velem fordult elô , de egy ismerôs mesélte hogy ôt nem csípték annyira a barátja szülei, egy másik ismerôs csajért meg odavoltak...
Aztán az lett a vége hogy ôk szakítottak, a pasi összejött az említett nôvel a pasi szülei nagy örömére.
Persze nem a szülôk miatt választotta az új nôt, de akkor is "aranyos" volt a szülöktôl hogy elôre szurkoltak hogy így legyen...
Mert szerintük az új nô jobban illet a fiacskájukhoz...
Hálásak?
Szerintem nem kell hálásnak lennem egy exnek sem...
A férjem pedig nem az exe miatt olyan,amilyen,én pedig nem neki köszönhetem,hogy a párom mellettem van,hanem MAGAMNAK!Na!
Ez csak az én véleményem,én ilyen vagyok,de elfogadom a te véleményedet is,viszont megérteni nem tudom.
Nézd!Én soha,de soha nem bántottam sem szóban,sem tettleg
a férjem volt barátnőit.Nem beszéltem ki őket,nem sértegettem őket...stb,viszont az életemből/életünkből maradjanak ki.
De mindannyian mások vagyunk!Ki így,ki úgy.
Hú, nekem nincs a lelkem senkinél - basszus... rossz arc vagyok, mi? Nem egy szentimentális szentlélek. Bocs mindenkitől
Szeretem, mikor az emberek csak a magukét tartják helyesnek... empátia az nulla.
Kitakarítsam?
Szóval nem normális dolog amit az a csaj csinál, nem is értem miért nem foglalkozik a mostani "anyósával". Nekem is hiányzott nagyon sokáig az exem anyukája, de megértettem hogy ha túl akarok lépni rajtuk akkor bármennnyire fáj, nem szabad keresnem. Eszembe sem jutott felhívni soha vagy ilyesmi.És ez így a jó szerintem.
Megoldást nem tudok, de az biztos hogy sok múlik a párodon, hogy ő mennyit tolerál....