Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egy jó ebéd után ( hogy jó kedve legyen), odabújtam hozzá, és megkérdeztem: Mondd csak, apás szülés legyen, vagy se?
Jellemzően engem már ez foglalkoztatott... :)
Rögtön kapcsolt, és rögtön vállalta az apás szülést!
Sziasztok!
Ez nagyon megható és aranyos volt.
Nálunk nem volt ilyen bejelentés, mivel lombikbabánk van, 5 évet vártunk rá. Viszont én már két nappal a hivatalos teszt előtt teszteltem. Mikor megláttam, a két csíkot, remegve zokogtam a klotyón, pedig vhol a szívem mélyén tudtam, hogy sikerült. Aztán mikor magamhoz tértem, beviharoztam a hálóba és örömkönnyek közepette ébresztgettem a Zuram, aki még ugyan félálomban, de mosolygott ezerrel, mikor kérdeztem, hogy ugyi ő is látja a két csíkot? A válasza csak annyi volt, hogy persze! Ő tudta :-)))
Hát az én anyukám sem gondolja úgy, hogy a mai világban kellene egynél több gyerek, és nem is akartam még elmondani neki (most vagyok 10hetes) de a 3éves kislányunk a telefonba mesélte neki, hogy bizony a pici babával majd megosztja az ő chipsét, mire anyukám milyen pici babával? erre Emily - hát a pici babával anya pocijában....
Azóta még nem beszéltem anyukámmal(ez múlt héten történt), csak öcsémmel (ő még otthon lakik), de szerinte örültek a nagyszülők...
A párom meg előbb tudta mint én, hogy várandós vagyok...
Elmentem anyukámékhoz 1 hétre, és pont azon a héten kellett volna megjönnie. Minden nap beszéltünk telefonon, és minden nap izgatottan megkérdezte a párom, hogy na, megjött? Nem jött meg, de tesztelni nem tudtam, mert egy ici-pici falucskában voltam, ahol mindenki ismer mindenkit, és ha a gyógyszertárban veszek egy tesztet, anyuék előbb tudtak volna róla, mint hazaérek. Meszebbre utazni meg nem volt kedvem. Ahogy Bp-n leszálltam a buszról, első utam egy gyógyszertárba vezetett tesztért, aztán rohantam haza. Az én drágám elkérte magát délutánra a munkából, hogy ő is odaérjen hozzám /akkoriban még nem laktunk együtt/. Majd együtt vártunk arra a bizonyos 2. csíkra
Remegő kezekkel és lábakkal előtörtem a mosdóból, kezemben a kétcsíkos teszttel.
Mutattam páromnak, aki 5 percig meredten nézett hol rám, hol a tesztre, majd kibökte: Ez most mit jelent...?Terhes vagy?
A tekintetemmel válaszoltam.
Ennyi volt!
Hát nem???
Most minek cifráztam volna? 
Az jobb volt, amikor a leendő dédivel közöltük, a férjem nagyijával.
" - Mamikám, dédimama leszel!
- Ki mondta???
-Ki, ki...hát az orvos!"
Bár még nincs gyerekem,és nem is szeretnék még egy jó darabig, de ez nekem tetszik: írnék neki egy boritékot ("olvass el") benne egy képeslappal (semmitmondot,nehogy már a boritojárol kitalálja) és beleirnám ezt: "Szia Apa! Remélem te is annyira örülsz nekem,mint anya. Ekkor meg ekkor érkezem. Nagyon szeretlek!" És mellékelnék egy UH képet.
A levelet kitenném az asztalra,én meg elbujnék,és amikor meglátom a reakcioját,a nyakába ugranék.
Persze ez velem ugysem fog megtörténni,mert képtelen vagyok letagadni az érzelmeimet
Hajrá!
ez viszont velem tortent a mult heten.
ugyan az a szofoso fiam, aki most mar 26 eves, felhivott: anyu hallod? hallod????!!!!! 2 csikos! 2 csikos!!!!!
szoval januar vege, februar eleje...es nagymama leszek...
mivel az első babát terveztük, nem sokat kellett beszélnünk, mindkét nagyi külön-külön kiszúrta mikor beértünk a kapujukon
hát volt ott minden sírás, nevestés...
a második babát Anyukám úgy tudta meg hogy az kisfiam (még négy hónapos sem volt mikor megtudtam hogy terhes vagyok) nagyon gyorsan nőtte kifelé a ruháit és azt kisrugdalózót is kinőtte amit ő vett neki, nagyon sajnálta mert kis egyedi darab volt.. de mondtam neki hogy nem baj pár hónap múlva előveszük!!
erre megint jött a sírás
na, ez viszont velem tortent meg....
amikor a 3. gyereket vartam, a nagyfiam meg nem volt 7 eves. anyam rettentoen nem akarta mar a 2. gyereket se, mar akkor is merges volt.
ugy dontottem, egyelore nem mondok neki semmit.
de nem szamoltam a szofoso fiammal... egy alkalommal azt mondja a mamanak: tudod mama, a kistesomat ha fiu lesz, akkor igyhivjak majd, ha lany, akkor meg igy. anyam raformedt: ne beszelj butasagot, nem lesz kistestvered!
mire a gyerek: nade mama, te beszelsz butasagot! hiszen mar ott van az anyu hasaban!
hat ez kesz volt....
Szia!
Én vettem egy szív alakú dobozt
. Elmentem egy bababoltba ott zsákmányoltam egy pici cipőt,majd a pozitív teszttel együtt beletettem a dobozba és a kezébe nyomtam!!!! 
(a teszt leírását,hogy mit jelent a kütyün a két csík,azért mellékeltem
....nehogy ne értse mizú)
mikor összeházasodtunk nagyba elkezdtük a "gyerekgyártást" de 4hónapot várni kellett rá.... már kezdtünk félni
aznap este mikor megtudtam egy romantikus vacsival vártam haza, látta az arcom és persze rögtön kapcsolt hogy mi van!!!! de nem árulta el hogy tudja, azt mondta ki kell mennie a kocsba hagyott valamit, és mire a konyhából visszaértem ott volt a széken egynagy plüss játék maci (mint kiderült a pincében tartogatta egy szekrénybe,) szóval nem úgy sikerült meglepi ahogy terveztem: a végén én ugrottam a nyakába és a kaja is elhült...
a második baba "bejelentése" kicsit gyakorlatiasabb lett:-(
mondhatni nem is bejelentés... a kicsi még két hónapos volt mikor teherbeestem és mikor jöttek a rosszullétek, először csak azt hittem a fáradtság miatt van, ő javasolta hogy csináljak egy tesztet!!
Szóval ez nem lett mesébe illő jelenet, de a lényegen, és az érzéseinken nem változtatott!!
Nehéz volt, mert nem is akartam terhes lenni...
De mostmár birtokolván a gyümölcsét, megbocsátok
Leendő nagyszülőknek hogy mondtátok/mondanátok el?
Az elsőt (ami nem maradt meg...
) nem kellett bejelentenem... arra ért haza egy esős őszi napon, hogy talpig felöltözve, ahogy hazaértem a munkából, még az esernyő is a konyhában volt, iszom sűrgősen és mohón egy pohár bolti kakaót, amit hazafelé vettem. Mivel egyébként utáltam, azonnal elkezdett gyanakodni...)))
A 2.-nál meg az történt, hogy egy újabb vetélés után még nem lett volna szabad teherbe esnem, de hát ugye előfordulhat... Előfordult...))) Valami gyanús volt, elmentem dokihoz (akkor még nem voltak tesztek), azonnal kaptam kiskönyvet, amit becsomagoltam és lévén másnap szenteste, odaadtam neki a fa alatt.
hat...ez a legkellemesebb tevedese az eletben....megbocsatottal neki?